14 hónapja háborúban: így változott az ukrán gazdaság h...

14 hónapja háborúban: így változott az ukrán gazdaság helyzete 2022-ben - OECOGRAM

2022 februárja óta világ szeme Ukrajnára és az itt dúló háborúra figyel, ami alapjaiban változtatta meg az ország gazdasági helyzetét. Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk azzal, hogy a tavalyi év első felében mennyiben módosultak a külkereskedelem és a főbb makrogazdasági mutatók számai, az alábbiakban pedig egy friss adatokra épülő összefoglalót közlünk a 2022-es év ukrajnai gazdasági eredményeiről.

️ A 2014-es krími események után az ukrán gazdaság viszonylag gyorsan tudott ismét növekvő tendenciába fordulni, 2016-ban a reál GDP éves növekedése 2,4% volt. A 2020-as új típusú koronavírus járvány hatására bekövetkező visszaesést is sikerült egy évvel később már korrigálni, viszont a 2022-es orosz támadás miatt ez a növekedési pálya ismét megszakadni kényszerült. A tavalyi utolsó negyedévben a GDP -29,1%-ra csökkent. Az infláció esetében ugyancsak romló adatokat láthatunk, a 2021-es 9,36%-os értékről tavaly év végére 20% fölé emelkedett a pénzromlás mértéke. Az egyes termékek esetében főként a zöldségek (+17,3%) szállítmányozási és közlekedési díjak (+5,3%), ruhaneműk (+12,5%) ára emelkedett a tavalyi év során jelentősen. Csökkent az üzemanyag (-3%), a kenyér és pékárú (-0,1%), valamint a növényi olajok (-0,7%) átlagára.

A háborús kiadások és a különböző állami beavatkozások miatt a bruttó államadósság GDP arányos összege is hasonlóan kedvezőtlen értéket képvisel: a 2021-es 48,8%-ról egy év alatt 2022 végére 81,7%-ra emelkedett, tehát közel megduplázódott. Az egyes előrejelzések szerint 2023-ban tovább fog nőni a bruttó államadósság, elérve a GDP 98,3%-át.

2011 és 2014 között, az utolsó békeévekben, kedvezően alakultak Ukrajna külkereskedelem mutatói: 2012-ben az export 86 516 millió USD volt, viszont a közel két évvel később kezdődő orosz agresszió miatt 2015-re ez az érték csaknem megfeleződött és nehezen tudott ismét növekedést elérni. 2017 és 2020 között a kedvező export értékek mellett nőtt az import is, majd a járvány utáni első évben, 2021-ben már a 2014 előtti adatokhoz hasonló összegeket produkált a külker. A 2022-es események hatására a forgalom ismét mélyrepülésbe kezdett, tavaly március és december között az export Ukrajnában 32 841 millió USD volt, az import 42 885 millió USD értékben alakult. Az idei évben eddig a januári és a februári számok ismertek. E szerint a két hónap során a kivitelnél 6 459 millió USD, míg a behozatali oldalon 10 172 millió USD volt a külkereskedelmi forgalom. A termékszerkezet tekintetében az ukrán export oldalán főként a fémek és nyersanyagok (-82,2%), az elektronikai berendezések (-38,6%), a gabonafélék és növényi kultúrák (-31,1%), valamint az olajos magvak, növényi olajok (-37,2%) exportja esett jelentősen vissza a tavalyi év során. Az importban nőtt az elektronikai berendezések behozatala az országba (+17%), viszont csökkent a járművek és szállítóeszközök (-10,8%), reaktorok és nukleáris eszközök (-45,7%), valamint az üzemanyagok (-14,9%) importja.

A társadalomra a háború több módon is közvetlenül hatott, mégis a leginkább a munkanélküliségi ráta és az elvándorlás értékeiben tükröződik mindez vissza. A járvány miatt megemelkedő munkanélküliségi ráta nem volt kiugróan magas, egy évvel később, azonban a háború hatására sokkal többen vesztették el addigi munkájukat. A tendenciában megfigyelhető, hogy az idei év áprilisáig valamelyest sikerült visszaszorítani a romló adatot, ez főként annak köszönhető, hogy az első sokk után sokak számára ismét lehetőség nyílt a munkavégzésre, valamint a kivándorlás fokozódása miatt megüresedett pozíciók betöltése is sürgető volt.
2023. április 18-ig a UNHCR adatai alapján Ukrajnából 8 174 189 személy érkezett Európába, közölük 5 044 039-en regisztráltak EU-s vagy nemzeti szintű védelmi rendszerben. Ennek segítségével munkát vállalhatnak, részt vehetnek az egyes országok szociális támogatási rendszerében, valamint folytathatják tanulmányaikat.

Magyarországon valamivel több, mint 35 ezer ukrán menekült került nyilvántartásba. Az alacsony szám mögött főként azok az okok állnak, amelyeket már korábban is elemzéseinkben említettünk: a legtöbb menekült Lengyelországba, Németországba, Csehországba indult, Magyarország inkább transzfer országként működött. A letelepedést sokan azért a fenti három államban tervezték, mivel itt már korábban is nagyobb számú ukrán diaszpóra alakult, valamint a lengyel és cseh nyelv, valamint kultúra számos hasonló jegyet tartalmaz, mint az ukrán.