Oeconomus posztja - posztok.hu

Gyümölcstermesztés itthon - OECOFOCUS

Szabolcsi alma, szatmári szilva, gönci kajszi – csak néhány fajta abból, amelyek a hazai gyümölcsösökben fellelhetőek. 2020-ban Magyarországon 32 548 gyümölcstermesztő gazdaság működött, valamivel több, mint 94 ezer hektáron. De tudjuk- e, hogy kedvenc almánk az ország melyik megyéjéből jut el hozzánk? Az alábbi összefoglalóban a hazai gyümölcstermesztésről kaphatunk információkat, egészen pontosan arról, hogy az exportban hogyan jelenik meg az ágazat, valamint, hogy globális szinten kik a legnagyobb importőrök.

Magyarországon területi viszonylatban a legtöbb gyümölcs Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kerül betakarításra: 2021-ben 426 116 tonnányi almát, barackot, szilvát, körtét és meggyet szedtek le az itt található gyümölcsösökben. A teljes országos mennyiség 2021-ben 699 277 tonna volt, amelynek több, mint 60%-át adta legkeletibb megyénk.

A gyümölcstípusok tekintetében az alma és a meggy országos szinten is jelentős mennyiséget tesz ki, de magas a kajszibarack előfordulási gyakorisága is az egyes területeken. Friss meggyben és cseresznyében Magyarország az EU legnagyobb exportőre, világszinten hasonlóan jó pozíciót foglal el már évek óta. A gyümölcs főként konzerv formájában érkezik a fogadó országok piacára, a fagyasztott állapotú termékek pedig többnyire Lengyelországból kerülnek szállításra világszerte. Európában a legtöbb meggyet Németország importálja, elsődlegesen hazánkból és Lengyelországból.

A magas export értéknek köszönhetően az elmúlt évek során jelentősen emelkedett a cseresznye és a meggy felvásárlási átlagára is. Szintén dinamikus növekedést jelez az időszak során az alma, körte és szilva ára is, ugyanakkor a barackfélék tekintetében visszaesés is megfigyelhető 2015 és 2019 között.

️ A szélsőséges időjárási körülmények nem csak a terméshozamra vannak nagy hatással, hanem közvetetten az árakat is befolyásolják. Az elmúlt években főként a tavaszi erős fagyok és a nyári, tavaszi időszakokban a zivatarokat kísérő jégesők nehezítették meg a gyümölcstermesztéssel foglalkozók helyzetét. 2021-ben több, mint 39 ezer hektáron került jégesőkár bejelentésre, ezzel pedig 81%-ra nőtt az adott évben a jégkár aránya a zivatarkárokon belül.

A tavalyi évtől fokozódó inflációs tendencia, valamint a kedvezőtlen időjárási viszonyok együttesen hatottak a gyümölcsárakra is. A hazai feldolgozatlan gyümölcsök közül a körte ára növekedett jelentősen, júniusban egy kiló gyümölcsért 1 050 forintot fizettünk. Az alma ára szintén nőtt: míg tavaly januárban egy kiló almát 405 forintért vehettünk meg, addig októberben már 488 forintot kellett fizetnünk érte. Év végére mindkét gyümölcs ára konszolidálódott, viszont a korábbi értékhez képest még mindig magas összeget képviselnek. A feldolgozott gyümölcstermékek közül a vegyes gyümölcslekvár ára is jelentősen emelkedett, 2021 január és decembere között 372 forinttal kellett többet fizetni az ezt választóknak.

Említésre került már, hogy a hazai gyümölcstermesztés nem csak a magyar piacot látja el, de az export szerkezetünkben is megjelenik. A kivitelben magas értéket képviselnek a gyümölcslevek, amelyeket az Európai Unión kívül Japánba, az USA-ba, valamint Egyiptomba szállítunk. A feldolgozott gyümölcsök – amelyek nagyrészt lekvárok, dzsemek és egyéb gyümölcs alapú termékek – elsősorban az EU piacaira irányulnak, de Új-Zélandra, Ausztráliába, Dél-Afrikába, Izraelbe, Törökországba és Kanadába is szállítjuk őket.

Globális tekintetben a legnagyobb gyümölcs exportőr Spanyolország, Kína, az USA, Dél-Afrika és Chile. Kivitelük együttesen több, mint 15 milliárd USD-át tett ki 2018-ban. Az import oldalon Németország, az USA, Hollandia, az Egyesült Királyság és Oroszország állnak, ők 2018-ban 11,21 milliárd USD értékben szállítottak belföldi piacaikra gyümölcsöt.