Márciusban tovább araszolt lefelé a hazai infláció - OECOFOCUS

Tovább lassult az áremelkedési ütem Magyarországon a márciusi adatok alapján: a februári 25,4%-ot követően 25,2%-kal nőttek márciusban a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. A következő hónapokban folytatódhat a pénzromlási ütem fokozatos lassulása. Az első félévben még visszafogott mértékben láthatjuk csak az infláció lassulását, majd a második félévtől már nagyobb mértékű csökkenést várható. Év végére akár az egy számjegyű tartomány is elérhető, vagyis 10% alá eshet a pénzromlás mértéke.

Az infláció lassulásához elsősorban egy technikai tényező, az ún. bázishatás járult hozzá, vagyis a tavalyi év márciusának magas árnövekedési üteme most kiesik a bázisból. Ez a technikai hatás az év további hónapjaiban is lassíthatja az inflációt. Emellett külső és belső gazdasági tényezők egyaránt hozzájárulnak az infláció normalizálódásához.

Az utóbbi időszakban a világpiaci energiahordozók és nyersanyagok ára normalizálódást mutatott, illetve csökkennek a világpiaci élelmiszerárak is. A világpiaci földgázárak, köztük a holland tőzsdei gázár (TTF) is jelentősen csökkent: a decemberben még 140-150 eurós TTF-jegyzés mostanra 50 euró alá csökkent. A hazai és nemzetközi jegybanki kamatemelések is visszafogják a gazdasági aktivitást, ezáltal hatnak az infláció lassulására. Továbbá a lakossági kereslet magas árak miatti korrigálása is visszafoghatja a további áremelési törekvéseket.

Kockázatot jelent e tekintetben a nemzetközi környezet és a piaci bizalmi hangulat esetleges romlása (ahogy láttuk azt az amerikai és európai bankpiaci feszültségek idején). A forint más devizákkal szembeni árfolyamát befolyásolják leginkább a nemzetközi fejlemények, kockázatkerülés vagy épp kockázatvállalási hajlandóság, mely kilengéseket okozhat a hazai deviza árfolyamában. Az árfolyammozgások az importált termékek árain keresztül gyűrűzhetnek be a hazai inflációba, bár ez nem egyből jelentkezik az árakban, az több időt vesz igénybe. A hazai üzemanyagárakra a forint dollárral szembeni árfolyammozgásai hatnak.

A hazai, belső tényezőkre áttérve, az élelmiszerárak márciusban 1,5%-kal többe kerültek átlagosan, mint februárban (egy hónappal korábban, februárban 1,7%-kal nőttek az élelmiszerárak havi alapon). Ugyanakkor több élelmiszer ára már csökkent havi alapon: a sajt 3,7%-kal, a vaj, vajkrém 3,1%-kal, a száraztészta 2,3%-kal, a péksütemények 1,2%-kal, a tej 0,8%-kal lett olcsóbb. Az élelmiszerek ára a következő hónapokban is emelkedhet, de az áremelkedési ütem tovább lassulhat.

Egyre több kiskereskedelmi üzletlánc száll be az ún. „élelmiszerár-háborúba”, az elmúlt időszakban egymásra licitálva tartósan csökkentették egyes alapvető élelmiszerek árát. Ugyanakkor fontos látni, hogy egy-egy csökkentett árú termék súlya alacsony a teljes inflációs kosárban, és kérdéses a kisüzletek árcsökkentő képessége, így a teljes inflációra e lépések kismértékben hatnak (lassítják annak növekedését). Erről részletesen korábbi cikkünkben írtunk.

További tényező lehetett egyes termékek árcsökkentésében a Gazdasági Versenyhivatal fokozott ellenőrzése a hazai üzletekben. Januárban jelentette be a hatóság, hogy hatósági eljárásban vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort, valamint piaci jelzéseket értékel annak ellenőrzésére, hogy közrejátszhat-e versenyjogsértés, vagy versenytorzulás az élelmiszerárak kiugró emelkedésében.

Az élelmiszeráraknál érdemes megemlíteni az árstopok hatását, mivel fontos szociális hatásai vannak elsősorban. Jelenlegi rendelkezések értelmében április végéig érvényesek az árstopok, minden további intézkedésről a kormány dönt.

További intézkedés az élelmiszerárak tekintetében, miszerint online árfigyelő, árösszehasonlító rendszert vezetnek be. Ez a rendszer várakozások szerint hozzájárul a piaci verseny fokozásához és megakadályozza a túlárazást.

A túlárazással kapcsolatban, egyre több elemzés foglalkozott azzal a kérdéssel idehaza, miszerint a profit növelése miatt emeltek-e többen árat a közelmúltban. Az MNB márciusi Inflációs jelentésében külön elemzést mutatott be e témában, mely szerint „2022 második felében megnőtt az infláció költségtényezőkkel nem magyarázható része, ami magasabb profiteredményekre utal”. „Míg a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyag esetén erős profithatást” azonosítottak a jegybanki szakemberek, addig „az élelmiszeráraktól szűrt maginfláció esetén a COVID-járvány idején elveszett profit bepótlása történt meg” kutatásuk alapján.

Másik fontos tényező az inflációnál az energiaárak alakulása. Itt pozitívum, hogy a háztartási energia ára 3,8%-kal mérséklődött márciusban havi alapon, ezen belül a vezetékes gázért 8,7%-kal kellett kevesebbet fizetni. Emögött elsősorban technikai tényező áll, miszerint a szokatlanul enyhe időjárás miatt kisebb lehetett a gázfogyasztás, és vélhetően így többen átlagfogyasztási szint alá kerültek, vagyis ismét rezsivédett áron vehették a gázt. Az MVM Next közlése szerint rezsicsökkentett áron a lakosság 80%-a tudta igénybe venni a gázszolgáltatást, ill. 65%-uk a villamosenergiát.

Az üzemanyagárak is csökkentek februárról márciusra. Ehhez két tényező is járulhatott hozzá: a nyersolaj világpiaci árának mérséklődése március második felében, illetve a forint dollárral szembeni árfolyamának erősödése. Az OPEC legújabb, termeléscsökkentésre vonatkozó bejelentését követően megugrott a nyersolaj nemzetközi ára április első napjaiban, mely bejelentés április-májusban fejtheti ki negatív hatását a hazai üzemanyagárakra. Ugyanakkor, amennyiben a forint árfolyama ebben az időszakban tovább erősödik a dollárral szemben, bizonyos mértékben kompenzálhatja az OPEC-döntés negatív hatásait.

Az eurózónában a februári 8,5%-ról márciusban 6,9%-ra lassult az infláció (év/év alapon mérve). Továbbra is az élelmiszerárak emelkedtek a legnagyobb mértékben az eurózónában (15,4%), de az energiaárak már csökkentek éves viszonylatban (-0,9%). A legtöbb tagországban az infláció lassulását regisztrálták, kivéve Szlovéniában (9,4%-ról 10,4%-ra gyorsult az infláció), illetve Máltán nem változott februárhoz képest az éves alapon mért áremelkedési ütem (7%). A teljes Európai Unióra vonatkozó márciusi inflációs adatokat április 19-én, jövő szerdán közli az Eurostat, akkor derül fény a teljes uniós inflációs „sorrendre”.

Az élelmiszerárak Európa-szinten jelentősen emelkedtek az utóbbi évben, mely ellen különféle intézkedéseket hoztak a tagországok (a különféle intézkedéseket a Bloomberg gyűjtötte össze):

hozzáadottérték-adó adócsökkentése (itthon: áfa): Portugália, Lengyelország, Spanyolország;
ársapka/árstop: Magyarország;
megegyezés a kiskereskedelmi szektorral:
Franciaország: megjelölt akciós árú alapvető termékek, profitcsökkenést bevállalták az élelmiszerláncok;
Portugália: élelmiszerláncok elfogadják az alacsonyabb profitot, hogy ne vágják vissza drasztikusan költéseiket a vásárlók;
a kiskereskedelmi szektor szoros megfigyelése (fokozott árellenőrzések, rendszeres és egyedi találkozók szektor szereplői és kormány között): Portugália, Spanyolország, Svédország, Norvégia;
ide sorolható, bár a Bloomberg nem említi, a GVH fokozott ellenőrzései is Magyarországon, ill. az online árfigyelő adatbázis létrehozása.

Ezek a korábbi írásaink is érdekelhetik: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/januarban-tetozott-az-inflacio-magyarorszagon-februarban-mar-minimalisan-lassult/