Oeconomus posztja - posztok.hu

A hazai húsipar helyzete és változásai - OECOFOCUS

A magyar élelmiszeripar egyik fontos ágazata a húsipar, amely fejlődésének kezdete a XIX. század közepéig nyúlik vissza. A kezdetben háztáji termelést ekkor kezdték el a nagyobb, szervezettebb egységek felváltani, létrejöttek az első hazai szalámi és húsfeldolgozó gyárak. A Pick Szeged, a Herz, valamint a Debreceni és Csabai Hús Zrt. is ebben az időben kezdte meg működését. Arról, hogy hogyan változott az elmúlt másfél évszázad során a hazai húsipar helyzete, a magyarok húsfogyasztási szokásai és melyek a főbb kiviteli célországaink, az alábbi összefoglalóban nyújtunk tájékoztatót.

A rendszerváltást követő években, valamint a piacgazdaság kialakulásával nem maradt érintetlen a hazai feldolgozóiparban az élelmiszeripar, továbbá a húsfeldolgozói ágazat sem. A korábbi, termelői szövetkezetek megszűntek, a privatizáció révén pedig egyre több nem állami szereplő vetette bele magát az addig központilag irányított szektorba. Ez egyben azt is jelentette, hogy sok egység bezárásra, felszámolásra került, valamint megnőtt a külföldi érdekeltség is a hazai húsiparban. Az 1990-es évektől elkezdett megváltozni a hazai vágóállat-termelés is, egyes fajták jelentőssége lecsökkent, másoké egyre nagyobb teret kapott.

A szarvasmarha egyre inkább visszaszorult, a korábbi értékekhez képest, a baromfi pedig folyamatosan nagyobb értéket kezdett kitenni a teljes vágóállat-termelésen belül. Ennek hátterében a hazai szarvasmarha állomány csökkenése állt: 2000 és 2011 között 805,3 ezerről 697,4 ezer főre csökkent a magyar állomány mértéke. Ezzel szemben a baromfi termelés erőteljes növekedésnek indult: 1990-2020 között 283 788 tonnával bővült a baromfi félék vágóállat-termelése. Az élőállat felvásárlási árakban továbbra is a vágómarha kerül a legtöbbe, 2022-ben 657 forintot fizettek kilójáért.

Sokat változott az egyes húsfajták fogyasztása is a lakosság körében. 1970-2000 között a leggyakrabban sertéshús került az asztalokra, viszont az ezredfordulótól inkább a baromfi mellett döntöttek a legtöbben. A változás okaként főként a megváltozott fogyasztói átlagárak felelősek, a sertés- és marhahús ára fokozatos emelkedést mutat, addig a baromfi fogyasztói átlagára még mindig kedvezőbb, a többi fajtához képest. Emellett, az étkezési szokások megváltozása is befolyásoló hatással bír, egyre többen döntenek a vöröshúsok elhagyása mellett, térnek át inkább a fehérhúsú állatok fogyasztására.

Korábban, főként 2005-ig a sertéskaraj foglalt el jelentősebb értéket a fogyasztói árakban, ezt követően azonban a marhahús ára emelkedett felül és ma is tartja ezt a tendenciát. 2022-ben a marhahús átlagára több, mint 1,5-szerese volt a népszerű sertéskarajénak.

A húsfélék és a különböző húsfeldolgozóipari termékek jelentős mértékben képviseltetik magukat a magyar kivitelben is. A teljes termelés kb. 60%-át hasznosítják itthon, a fennmaradó 40%-ot pedig a külföldi piacokon értékesítik. 2020-ban főként baromfi és sertéshús került a magyar exportszerkezetbe, amelyeket nagyrészt az Európai Unió országaiba, a Közel-Keletre (baromfit) és egyes ázsiai országokba szállítottunk (Japán, Hong-Kong). Sertéshús exportban jelentős mennyiségű árut szállítunk az USA-ba, a teljes sertéshús kivitel 11,4%-a ide érkezik. Marhahús exportunk célországai kizárólag európai államok.

A hazai FDI áramlás a feldolgozóiparon belül az élelmiszeriparba is jelentős értéket képvisel. A legtöbb külföldi befektető ugyan az autógyártás és járműösszeszerelés vagy elektronikai szektorban összpontosul, az elmúlt években azonban stabilan magas az élelmiszeriparba áramló FDI is. 2020-ban 2 089,5 millió euró értékben került külföldi tőke az ágazatba, amelyen belül a húsipar is képviselteti magát.

Az Európai Uniós csatlakozásunkat követően a hazai termelők egy feszes versenyhelyzetben találták magukat, sokan nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott piaci körülményekhez. Az átalakuló szektorban további nehézséget jelent a fogyasztók egyre ár-érzékenyebb magatartása, amely az elmúlt évek során tovább fokozódott. Ez azonban a hazai húsipar jövőjére is befolyással lehet, hiszen a keresletcsökkenés következtében az ágazat fejlődése is megtorpanhat, stagnálhat. Az elmúlt években a kormányzat is felismerte az élelmiszer- és ezen belül a húsipar akadályait, különböző programok révén igyekszik hatni a kérdés megoldására.

Annak érdekében, hogy a hazai hústermelés és húsipar továbbra is működő- és versenyképes ágazat maradhasson, fontos a hazai keresletben a magyar terméket irányába történő fogyasztói orientáció, valamint a technológiai fejlesztés. A különböző készítmények és termékek minősége jó, magas színvonalat képvisel az európai termékpiacon is. Ha tehetjük, válasszuk tehát a hazai terméket, hiszen ezzel a magyar ipar egyik fontos szegmensét is támogatjuk!