Oeconomus posztja - posztok.hu

Magyar-üzbég kapcsolatok - fokozódó együttműködések Budapest és Taskent között - OECOFOCUS

Magyarország kapcsolatai a volt szovjet térség államaival az elmúlt években erőteljes fejlődésen mentek keresztül. Ennek az átalakulásnak fontos része a 2012-ben meghirdetett Keleti Nyitás külgazdasági stratégia is, amely az egyéb ázsiai országok mellett, többek között Üzbegisztánnal is mélyíteni kívánja a külkereskedelmi kapcsolatokat. Az alábbi rövid összefoglalóban a két ország kapcsolatának jellemzőit tekinthetjük át, a külkereskedelem és a bilaterális megállapodások mellett, valamint azokat az irányokat, amelyek a jelenlegi viszonyt meghatározzák.

Az 1991 szeptembere óta független Üzbegisztán, hasonlóan más posztszovjet államokhoz, gazdaságát a korábbi szovjet típusú alapokon tartotta, ami egyben azt is jelenti, hogy az állam szerepe a gazdasági döntésekben magas. Ettől függetlenül sikerült némi diverzifikációt vinni a gazdaságába, mindazonáltal a legfőbb exportcikke még mindig a gyapot, devizabevételinek jelentős részét pedig a földgáz és az arany teszi ki. A szovjet éra alatt létesített villamos-energia termelő egységeknek és bőséges földgázellátásának köszönhetően, Közép-Ázsia legnagyobb áramtermelője. Fő export partnere Svájc és az Egyesült Királyság, míg importban Kínával és Oroszországgal van szoros együttműködésben.

Hazánkkal való kapcsolata sokat fejlődött az elmúlt évtizedek során. Míg a 2000-es évek elején jellemzően csak külkereskedelmi kapcsolatban állt egymással a két ország, mára egyre inkább kezdenek a bilaterális együttműködések szélesebb és sokrétűbb formát ölteni, például államközi együttműködések élénkülésével.

2009 óta folyamatosan növekszik a magyar kivitel értéke a közép-ázsiai országba, ugyanis 2020-ban 126 millió USD értékben exportáltunk termékeket Üzbegisztánba. A hozzánk érkező üzbég import azonban 2008 óta jelentősen visszaesett a korábbi évtizedhez képest. Ennek egyik oka, a kiviteli termékszerkezet változása: míg 2009-ig az üzbég export nagyobb részét (jellemzően 80-85%-át) Magyarország irányába az ásványolaj gáz (petroleum gas) adta, 2009 után ennek a terméknek a kereskedelme lecsökkent, majd 2016-tól teljesen eltűnt a két ország közötti piacról és előbb a műtrágyák, valamint vegyipari termékek, majd a gyapotból készült pamutfonal és nyers gyapot vette át a helyét. 2020-ban a mogyorófélék és a pamut adta a két fő export termékcsoportot az üzbég kivitelben hazánk irányába.

Magyarország esetében nem történt ekkora szerkezetváltás a kivitelben: az elsődleges exportcikk a csomagolt gyógyszer, amit Üzbegisztánba szállítunk, mindemellett jelentős kivitelt bonyolítunk élő állatok és irodai gépek szállításával is.

A két ország közötti közvetlen tőke-befektetések mértéke nem jelez ekkora lendületet, mint az exportban megfigyelhető arányok. A jelenlegi gazdaságpolitika ennek érdekében fokozni kívánja a kétoldalú tőke-befektetések élénkítését. Hazai társaságok közül eddig az OTP Bank kezdeményezett piacra lépést a közép-ázsiai országban, a 2020-ban kezdődő tárgyalások eredményeként 2022 decemberében került véglegesítésre az OTP Bank és az üzbég Ipoteka Bank közötti privatizációs szerződés. Ennek eredményeként a magyar fél az Üzbég Pénzügyminisztérium tulajdonában lévő részvények 100%-át (közel 97%-os teljes részesedését) két lépésben vásárolja meg: a részvények 75%-át 2023-tól, a maradék 25%-ot pedig három évvel az első pénzügyi tranzakció lezárása után. A felvásárolt bank korábban Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja volt, piaci részesedése 8,5%-os, ami a teljes lakossági ügyfélkörből 1,6 milliót jelent.

2022 őszén a magyar kormány és Üzbegisztán nukleáris partnerségi megállapodást kötött egymással. A három pillérből álló tervezet a technológia, az oktatás és az energetika területeit érinti a jövőben. Ennek részeként a jövőben fokozzák az Üzbegisztánból Magyarországra áramló a nukleáris energia szempontjából kulcsfontosságú nyersanyagok szállítását, főként az uránt. A magyar egyetemeken ezzel párhuzamosan üzbég hallgatók vehetnek részt nukleáris mérnöki képzésekben. A jövőben további együttműködések várhatóak a két ország között, Szijjártó Péter Külgazdasági- és Külügyminiszter 16, különböző minisztériumokat érintő kooperációt jelentett be a tavaly októberi találkozót követően.

🤝Alig egy hónappal a magyar-üzbég külügyminiszteri találkozó után ismét egyeztetésre került sor, a szamarkandi üzbég-magyar üzleti fórumon. A rendezvényen 44 magyar cég képviselője mintegy 180 vállalatközi találkozó keretében tárgyalt a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítéséről. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) beszámolója szerint az elsődleges, potenciális együttműködési terület a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás, amelyre vonatkozóan történt is előrelépés: magyar részvétellel zajlik Üzbegisztánban ivóvíz- és szennyvízrendszer felújítása és üzemeltetése.

⚯ 2023. március 16-án Ankarában találkozott Orbán Viktor miniszterelnök és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, a Türk Államok Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozóján. A rendezvény lehetőséget teremtett a két fél közötti további egyeztetésekhez, valamint az eddigi eredmények értékeléséhez is. Mind az üzbég, mind a magyar részről megerősítésre került a további együttműködések fokozása, valamint a gazdasági kapcsolatok további mélyítése. Várhatóan az év folyamán további egyeztetések zajlanak majd a két ország vezetői között, a jelenlegi és az újabb megállapodásokról.

Üzbegisztán térségének egyik dinamikusan fejlődő országa, így a bilaterális kapcsolatok fokozása több szempontból is előnyös lehet Magyarország számára. A magyar export és FDI diverzifikálásának fontos része - a nyugati országok stabil jelenléte mellett - a közép- és kelet-ázsiai államok élénkebb bevonása a hazai piacra, emellett pedig a magyar vállalatok számára is kedvező perspektívát adhat az üzbég piacokon való jelenlét erősítése.