ENSZ Vízügyi Konferencia - hazai és nemzetközi kilátások a vízellátásban - OECOGLOBUS

Minden év márciusának közepén, jellemzően a víz világnapján, a világ vezető vízügyi szakértői a New-York-i ENSZ székházban egyeztetnek az aktuális nehézségekről, valamint a vízellátás globális helyzetéről. Napjaink egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás okozta elsivatagosodás, valamint az ivóvízellátás biztosítása. Az aszályok következtében ma már mi is érezhetjük a víz fontosságának szerepét, a mezőgazdasági termékek árának drágulása és a kiszáradt, elszikesedett talajok miatt megváltozott termelési lehetőségek miatt. Az alábbi összefoglalóban áttekinthetjük a globális és hazai helyzetet a víz ellátottsággal kapcsolatban, a gazdaságra gyakorolt hatását a vízhiánynak, valamint azt, hogy az idei ENSZ Vízügyi konferencián milyen témák kerülnek majd napirendre.

A klímaváltozás miatt a Föld teljes vízkészletének, mindössze 2,5%-át kitevő édesvíz tartalék évről évre csökken. Ezzel együtt növekszik azoknak az embereknek a száma, akik nem jutnak elegendő vízhez. Az IPCC – Intergovernmental Panel on Climate Change, vagy Éghajlatváltozási Kormányközi Testület – 2022-es jelentése szerint 1,5 Celsius fokos hőmérséklet emelkedése esetén 0,95, 2 Celsius fokos növekedés esetén 1,15, míg 3 Celsius fokos átlaghőmérséklet fokozódás során 1,29 milliárd ember lesz kitéve a globális éghajlatváltozás következményeinek. A vízhiány azon túl, hogy megnehezíti a lakosság életét, az egyes államok gazdaságára is jelentős hatással lehet.

Sokan társítjuk a víz-kockázat miatti veszteségeket automatikusan a mezőgazdasági károkkal, a legtöbb ráfizetést hosszútávon mégis inkább az egyes becslések szerint a gyártási és termelési ágazatok szenvedhetik el. Ettől függetlenül a mezőgazdasági károk is jelentősek lehetnek, többnyire azokban az országokban, ahol ez a gazdaság húzóágazata, valamint, ahol rövid idő alatt változnak meg a termelési feltételek, a gazdálkodók pedig nem tudják időben lekövetni a változásokat.

A vezető technológiai vállalatok körében végzett felmérések szerint a Samsung és a TSMC fogyasztják tevékenységükhöz a legtöbb vizet, a dél-koreai Samsung globális vízkivétele, több, mint a duplája a TSMC-nek. Az elmúlt években számos szabályozás látott napvilágot világszerte az ilyen és ehhez hasonló tendenciák visszaszorítására, így például több nagyvállalat csak olyan vizet használhat a munkája során, amely tisztított, tehát nem az édesvízkészletet csökkenti, hanem újra felhasználja tisztítást követően a már korábban összegyűjtött szennyvizet.

Az élelmiszerelőállítás során szintén jelentős a vízfelhasználás, leginkább az egyes állati eredetű termékek azok, amelyek magas mennyiségben igénylik az édesvizet. Ezen túl az állatok felnevelése, táplálása során is magas értéket képvisel a vízfelhasználás. Sokan emiatt döntenek úgy, hogy a növényi alapú étrendre térnek át inkább, ezzel is védve a környezetet és csökkentve a vízfelhasználást.

️ A vízhiány és a víz miatt kialakuló feszültségek azonban nem csak a gazdaságban, de a geopolitikában is egyre inkább megmutatkoznak. Az elmúlt két évtized során folyamatosan növekszik az olyan konfliktusoknak a száma világszerte, amelyekben a víz, vagy az ahhoz való hozzáférés, mint kiváltó ok szerepel.

️ Amellett, hogy sok esetben az egyes konfliktusok okaként azonosítható, gyakori, hogy elszenvedője is a víz a harcoknak. A különböző káros anyagok kibocsátása a tengerekbe, tavakba vagy óceánokba jelentősen károsítja a globális készleteket, továbbá a biodiverzitásra is hatással van.

Az ENSZ hosszú idő óta igyekszik tenni azért, hogy a tiszta ivóvíz minden ember számára elérhető legyen. A szervezet segítségével 2000 és 2020 között 1 123 millió főről sikerült 771 millióra csökkenteni azoknak a számát, akik nem rendelkeznek alapvető ivóvízszolgáltatással világszerte. Ennek érdekében a 2030-as Fenntarthatósági Célok közé is bekerült több olyan részcél, amelyek elősegíthetik a vízellátást, a személyi higiénia biztosítását, valamint az olyan fenntartható és környezetbarát megoldásokat, amelyek segítségével csökkenthető a vizekbe jutó káros anyagok mennyisége is. Március 4-én elfogadásra került az Óceánvédelmi Egyezmény, amelyben kétszáz nemzeti vezető állapodott meg arról, hogy a nyílt tengerek 30%-át védetté lehet nyilvánítani. Az egyes becslések szerint ez a minimális arány ahhoz, hogy az óceánok élővilága megmaradjon és helyreállítható legyen. A március 22-24. között megrendezésre kerülő Vízügyi Konferencia során további megállapodások kerülhetnek előkészítésre, valamint fórumot ad mindazoknak a sürgős témáknak, amelyek globális beavatkozást igényelnek.

Magyarország földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az édesvíz készletek megfelelően biztosítottak, ugyanakkor a klímaváltozás hatása hazánkban is érezteti erejét. Az elmúlt években egyre inkább felerősödtek a szélsőséges, sokszor aszályos nyarak, amelyek rányomták bélyegüket a mezőgazdasági termelésre is.

Az elmúlt évtized egyik legforróbb és csapadékmentesebb évei állnak mögöttünk, 2021-ben több, mint 60 ezer négyzetkilométer volt az aszállyal érintett területek mértéke. Mindazonáltal a hazai lakosság egyre tudatosabban kezeli a vízfogyasztást: míg 1990-ben 55,8 m³ volt az egy főre jutó vízfogyasztás, addig 2000-re ez az érték 38 m³-re, 2015-re pedig 34 m³-re csökkent. Jelenleg az országos átlag 38 m³ körül alakul, megyei szinten azonban jelentős eltérések tapasztalhatóak.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/halfogyasztas-es-termeles-itthon-es-europaban/

#avíznapja #vízügy #ENSZ #vízkonferencia #európa #magyarország #vízvédelem #környezetvédelem #gazdaság