Januárban tetőzött az infláció Magyarországon, februárban már minimálisan lassult - OECOFOCUS

Ahogy az Oeconomus korábbi cikkében is előrejelztük februárban, túl lehetünk az infláció tetőzésén. Az elmúlt egy hónapban az áremelkedési ütem Magyarországon lassult: a januári 25,7%-ot követően 25,4%-kal nőttek februárban a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. A következő hónapokban folytatódhat a pénzromlási ütem fokozatos lassulása.

1 hónap alatt, 2023. januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,8%-kal nőttek idehaza, mely jelentős lassulást jelent a januári 2,3%-hoz képest. Az élelmiszerek januárról februárra tovább drágultak (+1,7%), de voltak olyan termékek, melyek ára már csökkent: a margarin 2,2%-kal, a sertéshús 0,6%-kal, a baromfihús 0,5%-kal lett olcsóbb. Az élelmiszerek ára a következő hónapokban is tovább emelkedhet, de az áremelkedési ütem tovább lassulhat.

További pozitívum, hogy a háztartási energia ára 2,0%-kal mérséklődött februárban januárhoz képest, ezen belül a vezetékes gázért 5,4%-kal kellett kevesebbet fizetnie a lakosságnak. Emögött két, egymással összefüggő tényező húzódik meg: a szokatlanul enyhe tél miatt kisebb lehetett a gázfogyasztás, és vélhetően így többen átlagfogyasztási szint alá kerültek, vagyis ismét rezsivédett áron vehették a gázt. A másik tényező módszertani. A KSH a lakossági gázfogyasztási adatokat az Energiahivataltól késleltetve kapja meg, a februári adatokhoz korábbi tájékoztatás szerint a tavaly decemberi lakossági gázfogyasztási adatokat használja, melyek szintén csökkenést mutattak.

Kifutott a bezinárstop eltörlésének áremelő hatása februárra, a járműüzemanyagok ára 3,6%-kal mérséklődött januárhoz képest. Ehhez két további tényező is hozzájárulhatott: a nyersolaj világpiaci árának kismértékű mérséklődése a hónap második felében, illetve a forint dollárral szembeni árfolyamának erősödése. A forint euróval (és dollárral) szembeni árfolyamának erősödése idővel az importált élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árában is megjelenik, lassítva az áremelkedést (februárban tartós fogyasztási cikkek körében még nem jelent meg a hatás).

Ugyanakkor inflációt növelő tétel volt, hogy a szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal nőtt januárról februárra, vagyis folytatódott februárban az év eleji átárazás a szektorban.

Január 25,7%-on tetőzött az infláció Magyarországon, és februárban elindult a kismértékű lassulás az árnövekedésben. Az első félévben még visszafogott mértékben láthatjuk csak az infláció lassulását, majd a második félévtől már nagyobb mértékű csökkenést várható. Év végére akár az egy számjegyű tartomány is elérhető, vagyis 10% alá eshet a pénzromlás mértéke.

Az infláció várható további lassulás mögött technikai tényező (ún. bázishatás) mellett külső és belső gazdasági tényezők is szerepet játszanak:a globális nyersanyagárak és félvezetőárak 2022-ben lefordultak csúcsszintjeikről és mérséklődni kezdtek, mely idén is folytatódott. Továbbá a koronavírus-járvány miatti széttöredezettség is kezd helyreállni az értékláncokban. Mindezeken felül az utóbbi időszakban a világpiaci energiahordozók ára is normalizálódást mutatott, illetve csökkennek a világpiaci élelmiszerárak is. A világpiaci földgázárak, köztük a holland tőzsdei gázár (TTF) is jelentősen csökkent: a decemberben még 140-150 eurós TTF-jegyzés mostanra 50 euró alá csökkent. A (hazai és nemzetközi) jegybanki kamatemelések is visszafogják a gazdasági aktivitást, ezáltal hatnak az infláció lassulására. Fontos belső inflációt lassító tényező továbbá, hogy a lakossági fogyasztás várhatóan elmarad a 2022-es magas szintjétől, vagyis a kereslet csökkenése várható. Ezt elsősorban az okozza, hogy a magas infláció rontja a keresetek vásárlóértékét, így a lakosság kevesebbet tud vásárolni.

Az eurózónában is 0,8%-kal nőttek a fogyasztói árak januárról februárra, ahogy hazánkban is. Ezzel együtt februárban éves szinten 8,5%-os volt az eurózónában is infláció, kismértékben lassult csak a januári 8,6%-ról (év/év alapon mérve). Az éves szintű áremelkedést vizsgálva, az eurózóna tagországainak többségében lassult ugyan az infláció januárról februárra, de több példa is akad, ahol ismét gyorsult az árnövekedés üteme: Németország (február: 9,3%), Spanyolország (6,1%), Franciaországot (7,2%) stb. 20% feletti éves szintű áremelkedési ütemet mértek Lettországban februárban (20,1%) az eurót használó tagok körében, tehát nem egyedüli a hazai 20% feletti infláció (Eurostat módszertana szerint számított érték: 25,8%). A teljes Európai Unióra vonatkozó februári inflációs adatokat március 17-én, jövő pénteken közli az Eurostat, akkor derül fény a teljes uniós inflációs „sorrendre”.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/csucsara-erhetett-a-hazai-inflacio-januarban/