2022-ben 4,6%-kal nőtt a hazai gazdaság - mi vár ránk 2023-ban? - OECOFOCUS

Várakozásokhoz képest kedvezőbb lett a hazai GDP a tavalyi utolsó negyedévben, bár ezzel együtt is technikai recesszióba került a magyar gazdaság 2022 második felében. Negyedéves alapon 0,4%-kal csökkent, míg éves szinten 0,9%-kal nőtt a hazai gazdaság teljesítménye a negyedik negyedévben. Ezzel összességében 2022-ben 4,6%-kal emelkedett a magyar GDP 2021-hez képest, mely dinamikusabb növekedés az Európai Unió egészének 3,6%-os vagy a német gazdaság 1,9%-os bővüléséhez képest. 2023-ban várhatóan a második negyedévben ismét növekvő pályára áll a gazdaság idehaza, és az év egészében 1% körüli növekedést mutathat fel.

Előzetes várakozásoknál kedvezőbben teljesített a magyar gazdaság 2022 utolsó negyedévében, mivel a harmadik negyedévhez képest kisebb visszaesést mutatott, mint várták. Piaci elemzők 1,2%-os GDP-zsugorodást vetítettek előre a tavalyi negyedik negyedévre, azonban a harmadik negyedévhez képest mindössze 0,4%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye. 2021 negyedik negyedévéhez képest ugyanakkor 0,9%-kal bővülni tudott a magyar gazdaság (2022. harmadik negyedév: 3,7%, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok).

A most publikált adattal két egymást követő negyedévben (2022. III. és IV. negyedév) csökkent a hazai GDP a megelőző negyedévhez képest, így a magyar gazdaság technikai értelemben recesszióba került a tavalyi második félévben. A technikai recesszió azonban nem jelent egyből válságot, nem okoz feltétlenül nagy gazdasági fennakadást. Tényleges válság akkor következik be, amikor a GDP visszaesik és a gazdasági zsugorodás az adott gazdaság legtöbb szegmensére (pl. ipar, kiskereskedelem, foglalkoztatás) kiterjed, mély és tartósabb visszaesést okozva. Magyarországon a friss, 2022-es évre vonatkozó GDP-adatok publikálásával egyelőre a technikai recesszió fogalma teljesült, a kilátások pedig egyáltalán nem borúsak.

A tavalyi negyedik negyedéves visszaesés mögött az energiaválság és a magas infláció állt elsősorban, melyből a lakossági reáljövedelem csökkenése (2022 őszétől), a vásárlások visszafogása következett. A rezsiköltségek emelkedése is visszafoghatta a háztartások fogyasztását, a belső keresletet, továbbá az élelmiszerárak is nagy dinamikával emelkedtek. A fogyasztás csökkenését mutatja, hogy a kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly decemberben már visszaesett éves alapon (-3,9%). Az infláció elleni küzdelem jegyében a Magyar Nemzeti Bank régiós szinten is magas kamatkondíciókat határozott meg, mely visszafogja a hitelezést mind a lakossági, mind a vállalati oldalon. Ez pedig lassítja a fogyasztást és a beruházásokat is.

2023-ban várhatóan továbbra is velünk maradó, bár lassuló hazai infláció visszaveti a keresetek vásárlóerejét, a csökkenő reálbérek pedig visszafogják a lakossági költéseket továbbra is. Ez legmarkánsabban az idei első negyedévben jelentkezik, így kérdéses, hogyan teljesít az idei első negyedévben a hazai gazdaság. Ugyanakkor már a második negyedévtől várhatóan visszatér a gazdasági növekedés. A külső környezet kedvezőbb képet mutat, az európai gazdasági kilátások pozitívabbak lettek: egyrészt a nemzetközi gázárak a háború előtti szintjük alá süllyedtek, csökkent a gázfelhasználás, folytatódik az energiabeszerzési források diverzifikálása. Másrészt az Európa Unió gazdasága a tavalyi negyedik negyedévben nem esett vissza, ahogy várták, hanem stagnált (0%). A munkaerőpiac is egyelőre ellenállónak bizonyult mind az Európai Unióban (decemberi munkanélküliségi ráta: 6,1%, historikusan alacsony), mind Magyarországon (EU módszertan szerinti: 4%). Az eurózónában az infláció lassulásnak indult, mely kis idő elteltével a hazai árakra nehezedő nyomást is enyhítheti.

Az idei év elejét még beárnyékolják a tavalyi évről áthúzódó negatív gazdasági hatások, a magas, de várhatóan fokozatosan lassuló infláció, az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság. A második negyedévtől várhatóan visszatérő fokozatos gazdasági bővülés 2023 egészében pozitív aktivitást vetít előre 2022-höz képest Magyarország esetében. 2022-ben a friss adatok szerint 4,6%-kal bővült a hazai gazdaság 2021-hez képest, és 2023-ban a borús év eleji kilátások ellenére nem várható visszaesés 2022-höz képest, hanem 1% körüli gazdasági növekedést láthatunk majd (piaci várakozások mediánja: 0,8%, MNB: 0,5-1,5%, Pénzügyminisztérium: 1,5%, Európai Bizottság: 0,6%).

Az Eurostat közlése szerint 2022-ben az Európai Unió gazdasága 3,6%-kal, az eurózónáé pedig 3,5%-kal nőtt átlagosan 2021-hez képest. Az EU meghatározó gazdasága, a német mindösszesen 1,9%-os gazdasági növekedést mutatott fel 2022-ben, Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság a tavalyi évben dinamikusabban tudott bővülni (4,6%), mint az EU egésze vagy Németország.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/csucsara-erhetett-a-hazai-inflacio-januarban/