🗫 Számos nézőpontból szokta kritika érni az állami vá...

🗫 Számos nézőpontból szokta kritika érni az állami vállalatokat. Az érvelés szerint az állam nem jó gazda, az állami vállalatok nem termelnek elég profitot és nem hatékonyak. A statisztikák mégis azt mutatják, hogy a világ 2000 legnagyobb multinacionális vállalatának 20%-a áll részben vagy egészben valamely állam tulajdonában. Ugyanakkor felmerül a kérdés: az állami vállalatok egyetlen és kizárólagos célja a nyereség megtermelése lehet? Árnyalhatja a képet, ha áttekintjük, mely államokban, és milyen szektorokban működnek a világ legnagyobb bevételt termelő állami vállalatai.

A példák meglepőek, Kína mellett az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország is szerepelnek azon a listán, amely a világ legnagyobb állami tulajdonnal is rendelkező vállalatait foglalja magában. A szektorokat tekintve a bankok, a biztosítók, az olajtársaságok és az energiaágazat szereplői, a vízközmű, a tömegközlekedés, valamint a telekommunikációs cégek egyaránt megtalálhatóak közöttük. Érdemes azt is látni, hogy az állami tulajdon nem mindig jelent teljes ellenőrzést egy adott gazdasági szereplő fölött, a kormányzat sokszor csupán résztulajdonos. Így a magánszféra előnyei is érvényesülhetnek. Megint más esetben, mint például a kelet-ázsiai országok, az ún. kis tigrisek esetében az állami beavatkozás hozzájárult egyes húzó ágazatok fejlesztéséhez, és ezzel a teljes gazdaság dinamikus bővüléséhez.

Valóban rossz gazda az állam?

A nemzeti tulajdon elleni érvek között a leggyakoribbak a profit és a hatékonyság háttérbe szorulása szerepel. Ugyanakkor a felsorolt szektorok jelentős része húzóágazat. Ronthatja-e profitabilitást a tulajdonos? Ha egy állami vállalat nyereségessége elmarad egy piaci szolgáltatótól, annak oka lehet az is, hogy közszolgáltatást nyújt, és a lakosság szélesebb köre fér hozzá a szolgáltatáshoz nyomottabb áron, mint egy profitorientált cég végezné ugyanazt a tevékenységet. A közösség szempontjából ez a profitnál lényegesebb előny. E jelenség az európai energiaválság során több példán keresztül vált egyre kézzelfoghatóbbá. (Ahogy erről korábban írtunk Szlovákiában a rezsicsökkentés fő akadálya volt a nemzeti tulajdon kis hányada.) A hatékonyságra törekvés pedig gátat szabhat a fejlesztési beruházásoknak, amelyre szintén több példát láthattunk az energiaválság kapcsán. (Korábbi írásunk a témában itt érhető el.)

Mi a nemzeti tulajdon előnye?

Az előnyök kulcsszavakban is kifejthetőek: gazdaságfejlesztés, a közműszolgáltatások stabil és biztonságos fenntartása, a nemzeti vagyon értékének növelése, bevétel a központi költségvetésnek és munkahelyek biztosítása.

Magyarországon 2010 után olyan vállalatokban, illetve szektorokban emelkedett az állami tulajdon, mint a hazai olaj- és energiaágazat, így a MOL, vagy a hazai áramszolgáltatók. A vízközmű esetében, például a francia tulajdonostól került annak 48%-os részesedése az önkormányzathoz. Továbbá a magyar állam közreműködött abban, hogy hazai tulajdonba kerüljön a Magyar Bankholding tagjai. Jelenleg a szintén stratégiai ágazatok közé tartozó telekommunikációs szektorban működő Vodafone is nemzeti tulajdonba kerül.