Oeconomus posztja - posztok.hu

Világbank, IMF, OECD, WTO - milyen munkát végeznek a világgazdaságban az egyes nemzetközi szervezetek? - OECOBRIGHT

Világbank, IMF, OECD, WTO - naponta hallhatjuk az egyes nemzetközi szervezetek nyilatkozatait egy-egy kérdés kapcsán, de ténylegesen tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen munkát végeznek a világgazdaságban? Szerepüket és feladataikat sok kritika érte az elmúlt években, mindazonáltal a globális döntések meghozatalához nélkülözhetetlenek.

️ A világgazdasági döntések meghozatalakor kiemelt szerep jut azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek munkájuk során kapcsolódnak a gazdasági folyamatokhoz. Egyrészt fórumot biztosítanak ahhoz, hogy az egyes tagállamok kifejtsék álláspontjukat a tárgyalt kérdés kapcsán, másrészt, szélesebb körben képesek megismertetni az adott témafelvetést mint egy-egy ország. Munkájuk ezáltal elengedhetetlen, mindazonáltal rendkívül összetett is. Napjainkban egymással párhuzamosan számos intézmény és szervezet tevékenykedik, ezért érdemes röviden áttekinteni, hogy mi is a pontos feladatuk, valamint milyen módon tudják befolyásolni a világgazdasági folyamatokat.

A Világbank – World Bank vagy magyarul Világbank – székhelye Washingtonban van és 1945 óta látja el feladatait. Ténylegesen nem egy intézményt jelöl, hanem a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development – IBRD) és a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (International Development Association – IDA) közösségét jelöli. A Világbank csoport három további intézményt foglal magába: a Nemzetközi Pénzügyi Társaságot (International Financial Corporation – IFC), a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökséget (Multilateral Investment Guarantee Agency – MIGA), valamint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központját (International Center for Settlement of Investment Disputes – ICSID). Kiterjedt intézményei révén a csoport elsődleges feladata, hogy a fejlődő országok számára biztosítson hiteleket és támogatásokat, ezzel elősegítve a szegénység felszámolását. 189 ország a tagja, amelyek mindegyike delegál egy-egy képviselőt a Világbank Kormányzótanácsába, ahol évente két alkalommal üléseznek és hoznak döntéseket a felmerülő kérdésekről. Az igazgatóság 25 igazgatóból áll, akik a világ befolyásos országaiból kerülnek ki. Szintén a Világbankhoz köthető a Doing Business nevű kiadvány is, amely évente rangsorolja a világ 190 gazdaságát. A lista főbb szempontjai között szerepel, hogy mennyire könnyű az adott országban vállalkozást alapítani és üzleti tevékenységet folytatni, milyen a befektetési háttér. Bár sok kritika éri a rangsort annak függetlensége miatt, mégis nagyban befolyásolhatja az egyes térségek befektetési vonzerejét az itt elért helyezés.

Az IMF – International Monetary Fund vagy Nemzetközi Valutaalap – a Világbankkal egy időben jött létre Washingtoni székhellyel, célja pedig, hogy a nemzetközi monetáris rendszer központja legyen, elősegítse a nemzetközi pénzügyi együttműködést és árfolyamstabilitást. Leginkább az átmeneti fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő országoknak nyújt segítséget, ahol a tagok meghatározott kvóta szerint egyrészt hozzájárulnak az alaphoz, másrészt, ha szükséges kölcsönöket vehetnek fel adósságaik és likviditási problémáik enyhítéséhez. Az SDR vagyis Special Drawing Rights – különleges lehívási jog jelöli a tagállamok által igénybe vehető hiteleket. Az SDR az IMF különleges pénzneme, amely egybe foglalja a legjelentősebb nemzetközi valutákat, amelyek a nemzetközi kereskedelemben használatban vannak, és ezeket egy valutakosárban egyesíti. 2016-tól a kosárban szereplő valuták között van az USA dollár, az euró, a japán jen, az angol font sterling és a kínai renminbi. Az IMF működésében a Kormányzótanács játssza a legfontosabb szerepet, amelyben a tagállamok által kinevezett kormányzók és helyetteseik foglalnak helyet. A Kormányzótanács a döntéseket súlyozott szavazással hozza, amelyben az egyes tagállamoknak az ország kvótája alapján meghatározott szavazati súlya van. A legnagyobb szavazati súllyal az USA (16,74%), Japán (6,01%) és Németország (5,87%) vannak jelen a tanácsban, tovább az Európai Unió, amely a szavazatok több, mint 30%-val rendelkezik.

Az OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy Organisation for Economic Co-operation and Develpoment – jogutódja az 1948-ban létrehozott Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetnek, amely a Marshall-terv kivitelezését látta el. Az újjáépült gazdasági helyzetet követően 1961-ben került megalapításra az OECD, amely elsődleges feladataként a tagállamok közötti gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek összehangolását célozta meg. A jelenleg 38 tagállamot számláló szervezet Párizsban jegyzi székhelyét, munkája során számos előrejelzést, tájékoztató anyagot ad ki a részes államok gazdasági fejlődéséről, valamint a világgazdaságban végbemenő egyéb folyamatokról, válságokról is. Az országok fejlődésének elősegítéséhez az egyes államok kormányaival is folytathat egyeztetéseket, valamint szükség esetén technikai segítségnyújtást is biztosít a megvalósításhoz.

A WTO – Kereskedelmi Világszervezet vagy World Trade Organisation – egy 164 tagországot számláló multilaterális kereskedelmi szervezet. Elsődleges célja az 1995-ös megalapítása óta a nemzetközi kereskedelem liberalizációja, a tarifális és a nem-tarifális kereskedelmi akadályok lebontása, megszüntetése. A szabad kereskedelem megteremtése mellett a WTO tervei között megtalálható az életszínvonal globális emelése, a foglalkoztatottak számának bővítése, a jövedelmek növelése. A WTO tagországai jellemzően csoportokba tömörülnek az egy-egy értekezlet során, így alakult ki a G-20 néven ismert 19 szignifikáns országot és az Európai Uniót tömörítő szervezet is. A G-20 főként a globális gazdaság kérdéseivel foglalkozik, valamint az olyan témakörökkel, amelyek aktualitása jelentős: terrorfenyegetettség, globális éghajlatváltozás, digitalizáció, munkaerőpiac.

Magyarország mind a négy nemzetközi szervezetnek hosszú ideje tagja, ezáltal lehetőségünk van az itt zajló folyamatokban is részt venni. Jelenlétünk egyben lehetőséget is teremt számunkra ahhoz, hogy kapcsolatainkat tovább bővíthessük, valamint, hogy egy-egy nemzetközi projektbe bekapcsolódhassunk. Emellett javítja nemzetközi megítélésünket is, valamint jelentősen elősegítette a korábbi Európai Uniós integrációt, hogy csatlakoztunk az egyes szervezetek kötelékébe.

A nemzetközi szervezetek létjogosultságát, valamint tényleges hasznosságukat az utóbbi években sok kritikus megkérdőjelezte. Elsődlegesen azt a negatívumot jelölték meg, hogy a legtöbb esetben elsiklanak a fontos kérdések fölött, valamint, hogy érdemleges döntések nem születnek a célok elérése érdekében. További aggályként merült fel, hogy az egyes döntések meghozatala, vagy a vitafórumok igénybevétele hosszas és időigényes, ezáltal a valós funkciójukat nem töltik be. A korrupció és az ezzel kapcsolatos vádak ide is elértek: a Világbank Doing Business listája kapcsán kerültek napvilágra olyan információk, amelyek szerint egyes országok kormányai jobb helyet érhettek el a globális ranglistán a megfelelő hivatali személy megvesztegetésével. Ezzel ellentétben azonban azt is megmutatták, hogy képesek a nyomásgyakorlásra is, például Oroszország esetében, mikor felfüggesztésre került a G-8-hoz tartozó tagsága. Egy ilyen lépés elszigetelődéssel és az ország megítélésének romlásával járhat, hosszú távon pedig befolyásolhatja a fejlődését is.

️ A nemzetközi szervezetek munkája globalizált világunkban nélkülözhetetlen, hiszen számos olyan kérdés és megoldandó feladat van ma is, amely állami szinten egyénileg nem megoldható. Ehhez szükséges a szervezetek összefogó képessége, valamint a fórum, ahol az érvek és az ellenérvek teret kaphatnak a tagországok részéről.