Oeconomus posztja - posztok.hu

Gabona termelés itthon és külföldön - OECOGLOBUS

Aszályok, globális klímaváltozás, háború, szankciók - a 2022-es évben ezeket hallhattuk leggyakrabban, ha rádió vagy TV híradót hallgattunk, gazdasági szakcikkeket olvastunk. A közös mindegyikben, hogy hatással van a globális élelmiszerbiztonság ellátására és biztosítására, ezáltal pedig mindennapi életünk alakulására is.

️ A 2022-es év nem csak a háborús helyzet, de a kedvezőtlen időjárási események miatt is nehezítette a mezőgazdaság helyzetét világszinten. Magyarországon ugyan a háború kevésbé tudta az agráriumot érinteni, viszont az aszályos, forró hónapok megtették hatásukat és jelentősen visszavetették a gabonafélék és egyéb mezőgazdasági növények termésátlagát. Az alábbi rövid elemzésben áttekinthetjük, hogy itthon és globális szinten hogyan alakult az elmúlt években a gabonatermelés, valamint, hogy mely országok lennének képesek pótolni a kieső ukrán gabona mennyiségét.

A magyar gabonatermelés a hazai mezőgazdaság egyik fontos eleme, a betakarított termésmennyiség mértéke pedig folyamatosan növekszik: míg az ezredfordulón 10 036 ezer tonna gabona került betakarításra, addig 2010-ben ez a szám 12 269 ezer tonnára, 2020-ban pedig 15 567 ezer tonnára emelkedett. 2021-ben területileg Békés-, Bács-Kiskun-, Hajdú-Bihar- és Fejér vármegyék vezetik az országos rangsort, az innen betakarított termés mintegy harmada teszi ki a teljes mennyiséget.

1.ábra: A hazai gabonafélék betakarításának megoszlása vármegyénkként 2021-ben, tonnában kifejezve (Adatok forrása: KSH)

A kedvező hazai gabonatermés lehetővé tette az elmúlt években a termék exportját is, így 2020-ban 1 829 millió USD-nyi, majd 2021-ben 1 929 millió USD-nyi gabona került exportálásra. A 2022-es év viszont már közel sem volt ennyire kedvező, főként a nyári és tavaszi aszályos időszakok miatt. Búzából 2022-ben az előző évi mennyiséghez képest 21%-kal kevesebb termést tudtak learatni, ami leginkább az alföldi és az északi megyékben jelentkezett. A többi kalászos gabonaféle esetében hasonlóan csökkent a learatható mennyiség. Mindazonáltal a gabona exportja még így is jelentés értéket képvisel a külkereskedelmi termékforgalmunkban, ezáltal képes hozzájárulni a kereskedelmi mérleg pozitív oldalához is.

2.ábra: Az egyes kalászos gabonafélék termésátlaga a 2022-es előzetes adatok alapján, kg/hektárban kifejezve (Adatok forrása: KSH).

A legmagasabb termésátlaga az őszi árpának és a búzának lett, viszont mindkettő így is elmaradt az előző évi értékekhez képest. Területileg Tolna, Somogy és Zala vármegyékben tudták a legtöbb gabonafélét a legmagasabb mértékben learatni.

2020-ban a legtöbb gabonát termesztő országok: Kíná, az USA és India. Az európai országok közül Franciaország, Németország, Lengyelország és Spanyolország járnak élen a termelésben, a már említett Ukrajna után.

3.ábra: A gabona termésmennyisége a fontosabb országokban 2020-ban, ezer tonnában kifejezve (Adatok forrása: KSH, 2023).

A jelzett országok közül az USA, Argentína, India, Franciaország, Ukrajna és Oroszország jelentős mennyiségű gabonát exportál is a világ számos más pontjára, ami fontos bevételi forrást jelent számukra.

4.ábra: Az egyes országok gabona exportjának értéke 2020-ban és 2021-ben, millió USD-ban megadva (Adatok forrása: UN COMTRADE, 2023).

2020-ról 2021-re az USA bevétele a gabona exportból a korábbi érték másfélszeresére emelkedett, több, mint 30 546 millió USD-ét ért el. A többi jelentős exportot bonyolító ország esetében szintén megfigyelhető a bővülés. Érdekes, hogy míg a megtermelt mennyiség legnagyobb része Kínában kerül betakarításra, addig a kínai gabonaexport nem számottevő értéket alkot, 2021-ben mindössze 1 076 millió USD volt. A belföldi termelés mellett Kína magas értékben importál is gabonát: 2020-ban 11 000 millió USD értékben szállított az országba ilyen típusú árut.

5.ábra: A főbb gabona importőr országok 2020-ban, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OEC World, 2023).

Kína mellett Egyiptom, Japán, Mexikó és Szaúd-Arábia is jelentős összeget fordít gabonafélék importálására, ennek oka pedig a földrajzi adottságokban keresendő. Kínának és Egyiptomnak az egyik fontos beszállítója Ukrajna, a teljes ukrán gabonaexport 13,5%-a ebbe a két országba összpontosul. A háború kitörése óta a gabonaszállítmányok Ukrajnából csökkentett mértékben jutnak csak el az importáló országokhoz. Fennakadás az októberi gabonaszállítási egyezmény felfüggesztését követően ugyan nem alakult ki ismét, a napi 5-10 hajónyi áru azonban nem éri el a háború előtti szintet. Emiatt a küldő és a fogadó országok számára is egyenetlenebb a gabona export-import. Oroszország esetében a szankciók jelentenek nehézséget a kivitel növelésére: a gabonára közvetlenül nem került kivetésre korlátozás, viszont a betakarításhoz szükséges mezőgazdasági gépek javításához használható alkatrészekre igen, így fennakadások adódhatnak a retorziók érvényességéig.

Az OECD által kiadott előrejelzés szerint függetlenül a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól egyes térségekben, 2031-ig 531 millió tonnára fog bővülni a világ gabonakereskedelme, ami 15%-os növekedést jelent. Ebben a növekedésben a búza fogja játszani a legnagyobb szerepet, közel 40%-os részaránnyal, Oroszország pedig továbbra is a világ legnagyobb búza exportőre marad: 2031-re a teljes globális búza export 22%-át adhatja. Az árakra vonatkozóan az előrejelzés alapján az erős globális kereslet és a kereskedelempolitikai bizonytalanság miatt lehetségesek további áremelkedések a gabonák értékesítésében, a kereskedelem élénk maradhat, mindazonáltal megváltozhat az országok részesedése: 2031-re az Európai Unió lehet a második legnagyobb búza exportőr a világkereskedelemben.

6.ábra: Az egyes gabonafélék világpiaci átlagárának alakulása 2016-2031 közötti előrejelzéssel, USD/tonnában kifejezett reál értékben megadva (Adatok forrása: OECD)

Az előrejelzés szerint a legnagyobb kockázat a háború kimenetele, valamint a műtrágya ellátás zavartalanságának megoldása. Amennyiben ezek a tényezők rosszabb forgatókönyvekkel mennek végbe, mint a mostani előrejelzések, akkor várhatóan az ellátásbiztonság is sérül majd, valamint a fent jelzett árak helyett lényegesen magasabb értékekkel kell számolni. Ezen túl az időjárási-, valamint a klímaváltozás miatti akadályok is tovább nehezíthetik a világkereskedelmet és termelést. Az OECD optimista előrejelzése leginkább arra mutat, hogy ha a jelenlegi helyzetnél nem alakul ki rosszabb, akkor 2031-ig milyen értékekkel számolhatunk.