Oeconomus posztja - posztok.hu

2022-ben csúcsára ért a magyar lakáspiac - OECOFOCUS

️ Az MNB legújabb, 2022. első-harmadik negyedévekre vonatkozó lakásárindex adatai alapján a tavalyi év első felében több éves, 2014 óta tartó ciklusának csúcsára ért a hazai lakáspiac. A tavalyi harmadik negyedévben lassult a lakásárak növekedése: míg 2022 második negyedévében országos szinten 27%-kal nőttek az árak, addig a harmadik negyedévben már csak 23,2%-kal 2021 azonos negyedévéhez képest. A lakáspiaci ciklus csúcsáról való lefordulást a gyengébb kereslet okozza, mely mögött elsősorban a magas infláció és az ebből eredő bizonytalan gazdasági helyzet, ill. kilátások állnak.

Településtípusonként vizsgálva a lakásárindex alakulását, 2022 harmadik negyedévében legnagyobb dinamikával a vidéki városokban nőttek a lakásárak éves szinten (28%), ez húzta fel az országos átlagot (23,2%). Budapesten (+19,7%) és a községekben (+16,8%) az országos átlagnál kisebb mértékben nőttek a lakásárak 2021 és 2022 harmadik negyedéve között. Ugyanakkor a lakásárak éves növekedési üteme 2022. július-szeptember között már kisebb volt minden településtípuson és Budapesten is, mint ahogy egy negyedévvel korábban, 2022. április-június között nőttek az árak 2021-hez képest. A lakáspiaci kereslet minden településtípuson visszafogottabb volt az MNB novemberi jelentése szerint, mely az árnövekedés lassulása mögött áll.

A lakásárak növekedésének lassulására erősíti rá, hogy 2022 második és harmadik negyedéve között mindössze 3%-kal nőttek a lakásárak Magyarországon, míg korábban az áltagos negyedéves növekedési ütem 6% körül mozgott. Ráadásul Budapesten 1%-os volt csak a lakásárak növekedése a második és harmadik negyedév között (pl. 2022. első és második negyedév között 7%-os (!) volt a lakásár-növekedés).

A magyar jegybank 2023-ra vonatkozó várakozása a lakáspiaci kereslet további mérséklődéséről szól, a mélypont idén február-március hónapokban jöhet el a lakáspiaci aktivitást tekintve. Ennek hátterében az idei évre várt gazdasági lassulás, enyhén emelkedő munkanélküliség, a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmének várható csökkenése áll. A hazai lakáspiac lassulására erősítenek rá az emelkedő lakáshitel-kamatok is, illetve a bankok szigorítottak a lakáshitelhez jutás feltételein. A kamatkörnyezet emelkedése a lakásárak magas szintjével együtt várhatóan jelentősen hűti a lakás- és hitelpiaci keresletet. Vagyis várhatóan hitelből is egyre kevesebb lakást vásárolnak. Ráadásul a kedvezményes kamatozású lakáshitelek volumene is csökkent 2022 második felében (otthonfelújítási kölcsön, NHP ZOP, CSOK), mely 2023-ra is kihatással van. Pozitívum 2023-at és 2024-et illetően, hogy a babaváró támogatás és a falusi CSOK is 2024 végéig igénybe vehető, illetve a lakásépítésekhez kapcsolódó áfavisszatérítés lehetősége is két évvel meghosszabbodott.

Az Európai Unióban is csúcsára érhetett 2022 elején a lakáspiaci ciklus. Ez Eurostat adatai alapján 2022 második negyedévétől már lassult a lakásárak növekedése az EU-ban átlagában és az országok többségében egyaránt. Európában 2022 harmadik negyedévében legnagyobb mértékben Észtországban és Izlandon nőttek a lakásárak éves viszonylatban (+24,2% és +24,1), majd Magyarországon (Eurostat módszertana alapján számolt éves árnövekedés: +21%) és Litvániában (+19,3%). Legkisebb mértékű árnövekedést Finnország (+1,3%) és Svédország (+1,1%) esetében jelentett az Eurostat, míg Dániában éves összevetésben csökkentek a lakásárak 2022 harmadik negyedévében (-2,4%).