Hogyan érinti a horvátokat az euró bevezetése? - OECOGLOBUS

2023. január 1-jén Horvátország 20. tagként csatlakozott az eurót használó országok köréhez. Ezáltal a korábbi hivatalos fizetőeszközét, a kunát euróra cserélte az ország. Mit érez mindebből az ország lakossága? Milyen úton került az euró forgalomba az országban, és mi történik a kunával? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alábbi bejegyzésben.

Hogyan zajlik a készpénzcsere Horvátországban?

2022. július 12-én az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta Horvátország 2023. január 1-jei csatlakozását az euróövezethez, és meghatározta a horvát kuna átváltási árfolyamát is: 7,53450 kuna = 1 euró.

Január első két hetében, az euró bevezetését követően az eurót és a kunát (bankjegyeket és érméket) egyaránt használhatták az országban fizetőeszközként. Segíti a pénzcserét továbbá, hogy a kunabankjegyek és -érmék 2023. december 31-ig térítésmentesen beválthatók euróra a postákon, kereskedelmi bankban és a Pénzügyi Ügynökségen. A horvát nemzeti bank 2024. januártól időkorlát nélkül átveszi a kunabankjegyek átváltásának funkcióját, az érméket pedig 2025. december 31-ig váltja át. Az euróövezet más nemzeti központi bankjai 2023. január 1. és február 28. között térítésmentesen, rögzített átváltási árfolyamon váltanak be kunabankjegyeket. E készpénzcsere menetrendjét mutatja be az alábbi ábra:

Milyenek az új horvát euróérmék?

🪙 Horvátország az euróérmék nemzeti előlapjaira négyfajta rajzolatot választott, amelyek mindegyikének a hátterében a jellegzetes horvát sakkminta látható. Az összes érmét az európai lobogó 12 csillaga díszíti. Az euróbankjegyek az eurózónában nem térnek el országonként, ugyanazokat használják mind a 20 tagállamban.

Mi történik a bevont kuna bankjegyekkel és érmékkel?

A Horvát Nemzeti Bank 2022 végén tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy januártól a teljes forgalomban lévő készlet háromnegyedét, azaz 500 millió bankjegyet vágnak majd szét egy milliméteres darabokra, és a 187 milliárd kunányi papírhulladékot az építőiparban szigetelőanyagként hasznosítják újra. A 5200 tonna, használatból kivont érmék felét a nemzeti bank beolvasztatja, az így kapott fémtömböket pedig nyersanyagként értékesítik. A megmaradt kunát az állam egy szigorúan őrzött, külön erre a célra épített páncélteremben tárolja, mivel az érmék ugyan már nem lesznek forgalomban, de még 30 évig át lehet őket váltani euróra.

Hogyan segíti a horvát állam a lakosságot az euróra való átállásban?

1. Párhuzamos árjelzés: az áruk és szolgáltatások árát 2023. december 31-ig euróban és kunában egyaránt feltüntetik.Ez az elv már 2022 szeptemberétől érvényes, de fizetni euróval csak januártól lehet.
2. Az árak mellett az árfolyamot is jól láthatóan kiírják: 7,5345 horvát kuna ér 1 eurót.
3. A béreket is kötelező euróban is feltüntetni 2022 augusztusától az elszámolásban.
4. Szintén tavaly augusztustól a kereskedelmi bankok is párhuzamosan használták a kunát és az eurót az ügyfeleik számláin, ami a hitelekre is vonatkozott már.
5. A hiteleket egy központilag meghatározott árfolyamon váltották át, az ügyfeleknek ezzel nem volt tennivalójuk.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/valsaghelyzet-es-a-kozos-valuta-az-euro-bevezetesenek-realitasai-magyarorszagon/

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média