100 évesek a török-magyar modernkori külkapcsolatok - külgazdaság, bilaterális megállapodások - OECOFOCUS

A török-magyar kapcsolatok hosszú történelmi múltra tekintenek vissza. A gazdasági viszony a két ország között az elmúlt években egyre szorosabbá vált, folyamatosak az együttműködések Ankara és Budapest között. Idén januárban Budapesten egyeztetett Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar-török gazdasági vegyes bizottság nyolcadik ülésén, amely során a már elért közös együttműködéseken túl, a jövőbeni kooperációkról is értekeztek. Ennek kapcsán rövid áttekintést nyújtunk a török gazdaság elmúlt évekbeli helyzetéről, valamint a török-magyar külkapcsolatok alakulásáról is.

Törökország a Kelet-Mediterrán térség egyik megkerülhetetlen és legnagyobb gazdaságával rendelkező országa. Globális szinten hasonlóan jó helyzetben van: a világ húsz legnagyobb gazdaságának egyike. GDP növekedésének éves üteme figyelemreméltó: 2015-ben 6,08%-os volt, 2021-ben pedig 10,99%-kal bővült a bruttó hazai termék. Ebben a növekedési trendben nagy szerepet játszanak a háztartási fogyasztások (a teljes GDP 56,7%-a), valamint az import (a teljes GDP 32,5%-a) évről évre magasabb értéke. Az egy főre eső GDP összege mindezekkel arányosan növekszik, 2010-2021 között több, mint 1,5-szerese lett a korábbi értéknek.

1.ábra: A GDP/fő értékének alakulása Törökország és Magyarország viszonylatában, valamint az egyes szervezetek tagállamaiban 2010-2021 között, USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OECD, 2023).

A török gazdaság ugyanakkor a növekvő értékek mellett komoly belső gondokkal is küzd, amely nagyrészt a „heterodox” gazdaságpolitikának is köszönhető. Ennek két lényegi pontja, hogy az infláció rendkívül magas – 2022 decemberében 64,3%-os volt a pénzromlás értéke – ellenben a jegybanki alapkamat viszonylag alacsony, 10,5%-os. A magas inflációs értékeket a török kormány különböző módon igyekszik ellensúlyozni, többek között erre irányuló jóléti intézkedések bevezetésével. A török gazdasággal foglalkozó közgazdászok szerint további hosszútávú problémát jelez előre a devizatartalékok kiapadása, ami az elmúlt hónapok során is jelentősen visszaesett, valamint amelynek nagy szerepe van az ország importszükségleteinek finanszírozásában is.

A török gazdaság bővülésének szempontjából nagy szerepe van az export növelésének is. A török kivitelben az elmúlt évtized során sikerült emelkedést elérni, mindazonáltal az import mértéke még így is jóval magasabb, mint az exporté.

2.ábra: Törökország külkereskedelmének alakulása 2010-2021 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2023).

A külkereskedelem szerkezetében jelentős a gépjármű kivitel mellett az egyes berendezések és gépek, vas- és fém termékek, ásványi anyagok és energiahordozók, valamint elektronikai eszközök exportja. Törökország jelentős kőszén készletekkel rendelkezik, a globális kitermelés 1,3%-át adta 2017-ben. Ezen kívül a világ textilipari rangsorában az 5., ruhaipari rangsorában a 9. helyen áll, a két ágazatból összesen 26 milliárd USD-nyi exportja származott 2016-ban. Kivitelének jelentős részét jellemzően Németországba, az USA-ba, Irakba és Oroszországba szállítja. Importra szorul egyes energiahordozók, gépek és berendezések, nemesfémek, alkatrészek, valamint acél tekintetében. Legfontosabb beszállítói Oroszország, Kína, Svájc és Németország. Az Európai Unióval 1963 óta tart fenn szoros viszonyt, amely révén 1995 óta szabadkereskedelmi egyezmény van érvényben a két fél között. Ennek a rendszernek a fenntartása stratégiai fontosággal bír a török külkapcsolatokban. A szorosabb integráció, valamint a jövőbeni török csatlakozás kérdése az Európai Unióba 1987-ben került megfogalmazásra, 2005-ben pedig elkezdődhettek a csatlakozási tárgyalások Ankara és Brüsszel között. Az, hogy ténylegesen részévé válhat-e Törökország a nyugati integrációnak kérdéses, főként az EU-s álláspontok miatt. 2016-ban aláírásra került egy migrációs megállapodás, amelyben a Görögország által elutasított menedékkérők törökországi elhelyezéséről állapodtak meg a felek, valamint az ehhez szükséges finanszírozás kérdéséről, amely összege 6 milliárd eurót tett ki, az Uniós költségvetés terhére.

Magyarország és Törökország modernkori diplomáciai kapcsolata 1923-ban vette kezdetét, a centenárium céljából az idei és a jövő évben is számos kétoldalú kulturális együttműködés lát napvilágot. Ezen túl a két ország közötti külkereskedelem értéke az elmúlt években tovább nőtt, a Törökországból hazánkba érkező import évről évre magasabb: míg 2010-ben 581,8 millió USD értékben érkezett török áru hazánkba, addig 2015-re ez az összeg közel megduplázódott (1 001,50 millió USD), 2020-ra pedig elérte az 1 888,60 millió USD-árt.

3.ábra: A török-magyar külkereskedelem alakulása 2010-2021 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: KSH és OEC World, 2023).

A Magyarországra érkező import áru között főként gépjárművek, fém alkatrészek, elektronikai berendezések és textil, - valamint ruhaipari termékek szerepelnek. Magyarország járműalkatrészeket, vegyipari termékeket, számítástechnikai és műsorszóró berendezéseket, élelmiszert és fémárut szállít Törökországba. A két ország kereskedelmi kapcsolatai 2015-től tovább fokozódtak, amikor a három évvel korábban meghirdetett Keleti nyitás külgazdasági stratégia részeként bevezetésre került a Déli bővítés nevű program, amelynek egyik célországa Törökország volt. A stratégia részeként a magyar export növelése mellett, a gazdaságdiplomácia fokozását, valamint a diplomatahálózat növelését irányozta elő az egyes térségekben, magyar kereskedőházak nyitását kezdeményezte, amelyek segítségével a hazai kis- és középvállalatok ki tudnak a lépni a nemzetközi piacra, valamint a hazánkba érkező külföldi közvetlen tőke-befektetések növelését célozta meg. A török-magyar együttműködések eddigi eredményeit jól tükrözi, hogy 2015 óta folyamatosan növekvő a hozzánk érkező török tőke-befektetések összege, amelyek jelentős része a feldolgozóiparba, valamint az energetikai és K+F fejlesztésekbe áramlanak.

4.ábra: Törökországból Magyarországra áramló FDI értékének változása 2008-2020 között, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB, 2022).

2011 és 2020 között 361,7 millió eurónyi török tőke került kihelyezésre hazánkban. A legnagyobb török befektetők Magyarországon az alábbi társaságok:

Ekol Logistic Szolgáltató Kft. – fuvarozás;
Celebi Ground Handling Hungary Földi Kiszolgáló Kft. – Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgálás;
Metyx Hungary Kft. – műszaki textilgyártás;
Yaris Kabin Hungary Kft. – traktor és földmunkagép kabinok gyártása.

🫱 🫲 A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2022-ben rekordot ért el Magyarország és Törökország között, a hazánkban működő török társaságok közel 2200 embert foglalkoztatnak itthon. Az idei januári találkozó alkalmával Mustafa Varank és Szijjártó Péter miniszterek kilátásba helyezték a török befektetések további ösztönzésére a török honosságú VakiBank fióknyitását Budapesten, 2024-ben török-magyar kulturális évad rendezését, 2025-ben pedig a magyar-török tudomány és technológia éve került kitűzésre. Az elmúlt év energiaválsága során még nagyobb hangsúlyt kapott a Török Áramlat földgázvezeték, amelyen keresztül a tavalyi évben Magyarországra 4,8 milliárd köbméternyi gáz érkezett, ezzel a teljes fogyasztás mintegy felét fedezve. Ennek további biztonságos szállítása érdekében szintén egyeztetéseket tettek a felek.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/irasok/helyzetkep-a-keleti-nyitas-strategia-megvalositasarol-diverzifikacio-a-tokebefektetesekben-ii-resz/

#törökország #magyarország #külkereskedelem #gazdaság #külkapcsolatok #együttműködések