A horvát gazdaság az euró bevezetésének tükrében - ELEMZÉS

A kelet-közép-európai régióban Szlovénia és Szlovákia után 2023. január 1-jén Horvátország is az eurózóna tagjává vált. Ez azt jelenti, hogy sok magyar kedvenc nyaralóhelyén euróval lehet fizetni már, nem kunával. 2023. január 1-je más szempontból is mérföldkő az ország életében, mivel a schengeni térség tagjává is vált Horvátország, vagyis megszűntek az Európán belüli utazás akadályai.

A legújabb elemzésünkben az euró bevezetésének fényében először áttekintjük a horvát gazdaság, munkaerőpiac és külkereskedelem helyzetét, kilátásait. Ezt követően térünk rá annak bemutatására, hogy az euró bevezetését megelőző időszakban hogyan teljesítette Horvátország az eurózónába lépés gazdasági feltételeit egy olyan turbulens időszakban, melyet a koronavírus-járvány uralt. Kitérünk továbbá az elemzésben a horvát-magyar kapcsolatokra, illetve Szlovénia és Szlovákia példájára is, ahol már évek óta euróval fizetnek.

Néhány gondolat az elemzésünkből:

️ Az euróra való átállás nem volt teljesen zökkenőmentes, és több évig az adott országok gazdasági mutatói rossz teljesítményt mutattak, amire az ekkor beköszöntött gazdasági világválság is hatással volt.
️Szlovákiában a felzárkózás kevésbé volt sikeres, 70% feletti szintről csökkent 69%-ra 2021-re.
️Szlovénia egy főre jutó GDP-je ugyanakkor 2007-ben még az EU átlag 77%-át tette ki, 2021-re már elérte az EU-s átlag 90%-át.
️Horvátország euró csatlakozásánál fontos tényező, hogy az országba érkező turisták többsége eurót használó országból jött 2021-ben.
️Horvátország és Magyarország között aszimmetrikus gazdasági kapcsolatok vannak. Magyarország sokkal fontosabb kereskedelmi partner Horvátország számára, mint fordított viszonylatban.
️Magyarország Horvátország 5. legfontosabb exportcélországa, és 4. legfontosabb importálója volt 2020-ban. Ezzel szemben Magyarország számára Horvátország csupán 17. legfontosabb exportpartner volt 2020-ban és 20. legfontosabb importpartner.
️A horvát exportot és az importot egyben számolva a külkereskedelem horvát GDP-hez mért aránya 91% volt 2020-ban, amely világszinten átlagos értéknek mondható. Ugyanakkor kiemelkedő világszinten Horvátország szolgáltatás-külkereskedelme, mivel annak GDP-hez mért aránya 2020-ban 25% volt, a Világbank által figyelt 102 ország közül a 22. legmagasabb.

A teljes elemzésünk itt olvasható: