Oeconomus posztja - posztok.hu

Magyar kultúra napja 2023: kultúra és kreativitás - OecoBright

️ A jeles dátum annak állít emléket, hogy 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. 1989 óta ünnepeljük ezen a napon a magyar kultúra napját. Az idei évforduló különlegességét az adja, hogy e dátum a Himnusz megszületésének 200. évfordulója, de az idei év több más fontos kulturális vonatkozással is rendelkezik. (Erről bővebben az Oeconomus oldalán itt írtunk.) Jelen írás a kultúra és kreativitás mai gazdaságban betöltött szerepét vizsgálja.

Mi az a kreatívipar?

Olyan iparágak összességét jelöli, amelyek az egyéni képességeknek, kreativitásnak és tehetségnek alapján jönnek létre, és jelentős szellemi értéket teremtenek. Ezek közé az ágazatok közé tartozik a reklám és marketing; az építészet; a kézműves termékek; a termékdesign, tervezőgrafika, divat; a mozi, televízió, videó, rádió és fényképészet; az informatika, szoftverfejlesztés és számítástechnikai szolgáltatások; az írott sajtótermékek és könyvek létrehozása; a múzeumok, galériák és könyvtárak; valamint a zene-, és előadóművészet és vizuális művészet.

Gazdasági értékét tekintve a kreatív gazdaság valamivel több mint 6,1%-kal járul hozzá a globális bruttó hazai termékhez (GDP), ami az egyes országok GDP-jének átlagosan 2-7%-át teszi ki, és közel 50 millió munkahelyet biztosít világszerte.

Európában már 2015-ben is vezető ágazatot képviseltek a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés terén, még akkor is, ha teljes potenciáljukat még messze nem sikerült kiaknázni. A szektor az EU teljes GDP-jének 4,4%-át biztosította, és a munkaerő 3,8%-t foglalkoztatta 2015-ben. A szektor rendre dinamikusabb bővülést mutat a gazdaság többi ágazatánál.

Ugyanakkor az ágazat törékenységére irányítja rá a figyelmet az ENSZ adata, miszerint 2019 és 2020 között 750 milliárd dollárral csökkent a kreatív gazdaság bruttó hozzáadott értéke a világjárvány miatt. Ez körülbelül 10 millió munkahely megszűnésének felel meg az ágazatban világszerte. Az egyes országokban a bevételkiesés 2020-ban 20-40% között mozgott.

Pozitív tényező lehet a jövőben, hogy az energiaválság különös új apropót adhat a kreatívipar előretörésének. Az energiaárak drasztikus emelkedése átalakíthatja a gazdaságszerkezetet: háttérbe kerülhetnek az energiaigényes ágazatok, míg nagyobb hangsúlyt kaphatnak a kevésbé erőforrásigényes területek, mint pl. a tradicionálisan az alkotó- és az előadóművészet, építészet, de a szoftverfejlesztés is.

️ Fontos szempont lehet továbbá, hogy a szektor nagymértékben elősegíti a hazai kulturális örökség, valamint a hagyományokban rejlő tudás újjáélesztését. Az ezen a területen működő vállalkozások 75-80%-a mikrovállalkozás, amelyek helyzete különösen nehéz volt az elmúlt években.

Milyen Magyarországon a kreatívipar fejlettsége?

Az ágazatra vonatkozó statisztikák nem egységesek, és akár hosszú évek is eltelhetnek, mire újabb felmérések születnek róla. Így a fejlődés felmérése nehézkes. A 2015-ös globális kreativitás index (Global Creativity Index, GCI) alapján Magyarország a 28. helyezést érte el. A lista élén angolszász és észak-európai országok végeztek, Ausztrália, az Egyesült Államok, Új-Zéland, Kanada, Dánia, Finnország, Svédország és Izland. Ausztria a 20. volt, míg a három visegrádi ország Magyarország mögött szerepelt. Hazánkban a kreatívipar az európai uniós átlag feletti arányt képviselt, korábbi mérések alapján a bruttó hazai termékben, a GDP 6-7%-t is meghaladta, és a munkaerőpiacon is hasonló részesedést képviselt. A kreatív iparágak elsősorban egy-egy városhoz kötődnek. Így Magyarország esetében Budapest tölt be kiemelt szerepet. 2019-ben az Európai Bizottság felmérése alapján először szerezte meg Budapest és Glasgow a vezető helyet az "új munkahelyek kreatív szektorokban" kategóriában.

A kormányzat is kiemelt ágazatként tekint a kreatíviparra. 2020 októberében az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálásával elkészült a Kreatívipari Stratégia 2020-2030. A dokumentum javaslatokat fogalmaz meg a hazai kreatív iparág hozzáadott értékének szignifikáns növelésére, exportkapacitásának fejlesztésére egyrészt az oktatás és képzés, másrészt a támogatási rendszer fejlesztése, valamint a szereplők együttműködését megerősítő érdekképviseleti szervezet létrehozása által. A Stratégia céljainak megvalósítását a mintaprogramok támogatják. A kormányzat az iparág támogatására kockázatitőke-alapokat, pályázati támogatásokat – indított el. A koronavírus-járvány hatásainak mérséklését is elsődlegesnek tekintette a szektorban. Ugyanakkor a szektor nagyobb léptékű fellendítésében még nem valósult meg a nagy áttörés, de a hatékonyabb fellépést ösztönözheti a jelenlegi energiaválság is, és a fenntartható fejlődés támogató programok.