Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségei 2023 - cseh után svéd célkitűzések - OecoGlobus

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét 1958 óta félévente más-más tagállam látja el, ezáltal az adott időszak során az úgynevezett soros elnökségi tagállam vezeti a tanácsi üléseket. A féléves váltás lehetővé teszi a folytonosság biztosítását a tanácsi intézményekben. A 2009-es Lisszaboni Szerződés óta hármas tagolásba rendezve követik egymást a tagországok az Európai Unió Tanácsának elnökségében, úgynevezett elnökségi triókat alkotva, ezáltal a három állam 1,5 év vagyis 18 hónap alatt ér az egyes elnökségi ciklusok végére. Egy-egy időszak januárban kezdődik és a következő év júniusában ér véget. A jelenlegi trió országai Franciaország (2022. január – június), Csehország (2022. július – december) és Svédország (2023. január – június), az idei évet pedig a spanyol elnökség fogja majd zárni, ezzel egy új hármas szakaszt nyitva meg.

🫱‍🫲A soros elnökségi feladatok leginkább technikai jellegűek: összehívja a Tanács, a Coreper és a munkacsoportok üléseit, ahol a tagállam látja el az értekezletek levezető elnöki tisztségét. Az egyes országoknak nagy szerepük van az Unió tevékenységének befolyásolására, alakítására, mindazonáltal nem helyezhetik előtérbe a nemzeti érdekeket. A soros elnökség lehetőséget biztosít az adott tagállamok számára saját képességeik prezentálásához. Mindemellett a trió tagjai közös programokat terveznek meg és célkitűzéseket tesznek a másfél éves időszakra terjedően, amelynek megvalósítását együttesen végzik majd.

🧑‍Az elnökségi időszak alatt a soros tagállamok egyénileg is programot készítenek arról, hogy a jelzett időszak során milyen ügyekre koncentrálnak majd, milyen témákat fognak a Tanács ülésein felvetni. Ezen túl feladataik között lehetősége van a soros elnökségi tagállamnak arra, hogy korlátozza az adott napirendi pont ülésein a jelenlévő küldöttségek számát, megállapíthatja a napirendi pontok megvitatásának sorrendjét és az arra vonatkozó időkeretet, felkérheti a küldöttségek tagjait, hogy a megvitatandó kérdésekben ne csak szóbelileg, de írásban is előadják felvetéseiket. Erre leggyakrabban akkor kerül sor, ha a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozóan vannak javaslataik, vagy ha ugyanazon kérdéssel több küldöttség is foglalkozik, akkor maguk közül egy tagállam nyújtsa be írásban az észrevételeit, amely tartalmazza az álláspontjukat.

Az elmúlt évben Csehország volt az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, a féléves időszak alatt az alábbi öt kiemelt területre koncentráltak a megfogalmazott és létrehozott programok során:

A menekültválság kezelése, valamint Ukrajna újjáépítése
Energiabiztonság
Európa védelmi képességeinek és kiberbiztonságának megerősítése
Az európai gazdaság stratégiai rezilienciája
A demokratikus intézmények rezilienciája

Az év végén lezárt elnökségi ciklust Csehország Miniszterelnöke, Petr Fiala, eredményesnek ítélte meg, nyilatkozata szerint az energiabiztonsági kérdések és az orosz-ukrán háború, valamint az ezzel járó menekültválság ugyan nehezítette a kitűzött célok megvalósítását, mégis sikeres időszakot tudhatnak a maguk mögött. A számos rendezvény mellett (több, mint 400 a soros elnökséghez kapcsolódó esemény zajlott Csehország szervezésében az elmúlt fél év során) sikerült bővíteni a két- vagy többoldalú megállapodások számát is, összesen 33 db háromoldalú egyeztetés zajlott az utóbbi időszak során, amelynek kiemelkedő eseménye volt a prágai Európai Csúcs, amelyen az európai kontinens 43 vezetője vett részt. Szintén a cseh soros elnökséghez köthető a globális minimumadó kérdésének napirendre tűzése az EU-ban, amely révén év végére az elvi megállapodás is megszületett a tagállamok között a 15%-os társasági adó bevezetéséről. Mindebből is látható, hogy egy-egy soros elnökségi tisztet betöltő tagállam érdekérvényesítő szerepe mennyire jelentős tud lenni a féléves időszak során.

Csehország december 31-vel befejezte az aktuális elnökségi tevékenységét, a következő soros elnöki szakaszt Svédország folytatja. A svéd elnökség programja alapján 4 prioritás került meghatározásra a következő féléves időszakra:

biztonság – egység
versenyképesség
zöld átállás és energetikai átmenet
demokratikus értékek és jogállamiság – az alapértékeink.

Svédország a következő 6 hónap során előtérbe kívánja helyezni az Ukrajnának nyújtott gazdasági és katonai támogatásokat, valamint az ország Európai Uniós integrációba vezető útját is. Kiemelt helyen szerepel a svéd programban az EU közös kül- és biztonságpolitikája, a jövőbeni bővítési lehetőségek kérdése, a további szoros partnerség megtartása az Egyesült Királysággal és az USA-val. A gazdasági és pénzügyi kérdésekben szintén nagy hangsúlyt helyez a svéd elnökség az Ukrajnának nyújtott támogatások mellett, Moldova gazdasági helyzetének javítására is, erőfeszítéseket kívánnak tenni a nyitott és versenyképes tőkepiaci unió létrehozására, az unió belső piacának megerősítésére és a zöld átállásra vonatkozó támogatások kiszélesítésére. A Bel- és Igazságügyi Tanácsban a svéd elnökség kiemelten foglalkozni szeretne a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség felszámolásával, valamint lépéseket kíván tenni az EU hatékony migrációs és menekültügyi rendszerének kialakításához. Az elmúlt év során jelentkező energiaválság természetesen a soros elnökség témaköreit sem hagyta feladat nélkül. Svédország a következő fél év során tovább szeretné ösztönözni az Európai Uniót az orosz energiafüggés megszűntetésére, ezzel együtt pedig meggyorsítani a zöld átállást az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez is. A svéd elnökség 2023. június 30-ig látja el feladatait, július 1-vél pedig Spanyolország váltja majd az Európai Unió Tanácsának elnökségében.

Magyarország legutóbb 2011-ben volt az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, a spanyol-belga-magyar trióban, legközelebb pedig 2024-ben tölti be a tisztséget, ugyanebben a formációban. A legutóbbi elnökségi ciklus alatt a magyar prioritások között az alábbi témakörök kaptak helyet:

munkahelyteremtés, romastratégia, EU2020 – az Európai Unió versenyképességi tervezete;
uniós politikák és belső kohézió megerősítése, energiabiztonság megteremtése, vízpolitika és Duna-stratégia;
Schengeni övezet bővítése és a kulturális sokszínűség támogatása;
az EU felelősségteljes bővítése és a globális felelősségvállalása.

A következő magyar elnökségi időszakban várhatóan szintén helyet kap majd a környezetvédelem és globális kérdéseket felölelő témák, az energiabiztonság, valamint az integráció bővítésével kapcsolatok témakörök is.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Az Európai Unió Tanácsának elnökségét 1958 óta félévente más-más tagállam látja el, ezáltal az adott időszak során az úgynevezett soros elnökségi tagállam vezeti a tanácsi üléseket. A féléves váltás lehetővé teszi a folytonosság biztosítását a tanácsi intézményekben. A 2009-es Lisszaboni Szerződés óta hármas tagolásba rendezve követik egymást a tagországok az Európai Unió Tanácsának elnökségében, úgynevezett elnökségi triókat alkotva, ezáltal a három állam 1,5 év vagyis 18 hónap alatt ér az egyes elnökségi ciklusok végére. Egy-egy időszak januárban kezdődik és a következő év júniusában ér véget. A jelenlegi trió országai Franciaország (2022. január – június), Csehország (2022. július – december) és Svédország (2023. január – június), az idei évet pedig a spanyol elnökség fogja majd zárni, ezzel egy új hármas szakaszt nyitva meg.

🫱‍🫲A soros elnökségi feladatok leginkább technikai jellegűek: összehívja a Tanács, a Coreper és a munkacsoportok üléseit, ahol a tagállam látja el az értekezletek levezető elnöki tisztségét. Az egyes országoknak nagy szerepük van az Unió tevékenységének befolyásolására, alakítására, mindazonáltal nem helyezhetik előtérbe a nemzeti érdekeket. A soros elnökség lehetőséget biztosít az adott tagállamok számára saját képességeik prezentálásához. Mindemellett a trió tagjai közös programokat terveznek meg és célkitűzéseket tesznek a másfél éves időszakra terjedően, amelynek megvalósítását együttesen végzik majd.

🧑‍Az elnökségi időszak alatt a soros tagállamok egyénileg is programot készítenek arról, hogy a jelzett időszak során milyen ügyekre koncentrálnak majd, milyen témákat fognak a Tanács ülésein felvetni. Ezen túl feladataik között lehetősége van a soros elnökségi tagállamnak arra, hogy korlátozza az adott napirendi pont ülésein a jelenlévő küldöttségek számát, megállapíthatja a napirendi pontok megvitatásának sorrendjét és az arra vonatkozó időkeretet, felkérheti a küldöttségek tagjait, hogy a megvitatandó kérdésekben ne csak szóbelileg, de írásban is előadják felvetéseiket. Erre leggyakrabban akkor kerül sor, ha a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozóan vannak javaslataik, vagy ha ugyanazon kérdéssel több küldöttség is foglalkozik, akkor maguk közül egy tagállam nyújtsa be írásban az észrevételeit, amely tartalmazza az álláspontjukat.

Az elmúlt évben Csehország volt az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, a féléves időszak alatt az alábbi öt kiemelt területre koncentráltak a megfogalmazott és létrehozott programok során:

A menekültválság kezelése, valamint Ukrajna újjáépítése
Energiabiztonság
Európa védelmi képességeinek és kiberbiztonságának megerősítése
Az európai gazdaság stratégiai rezilienciája
A demokratikus intézmények rezilienciája

Az év végén lezárt elnökségi ciklust Csehország Miniszterelnöke, Petr Fiala, eredményesnek ítélte meg, nyilatkozata szerint az energiabiztonsági kérdések és az orosz-ukrán háború, valamint az ezzel járó menekültválság ugyan nehezítette a kitűzött célok megvalósítását, mégis sikeres időszakot tudhatnak a maguk mögött. A számos rendezvény mellett (több, mint 400 a soros elnökséghez kapcsolódó esemény zajlott Csehország szervezésében az elmúlt fél év során) sikerült bővíteni a két- vagy többoldalú megállapodások számát is, összesen 33 db háromoldalú egyeztetés zajlott az utóbbi időszak során, amelynek kiemelkedő eseménye volt a prágai Európai Csúcs, amelyen az európai kontinens 43 vezetője vett részt. Szintén a cseh soros elnökséghez köthető a globális minimumadó kérdésének napirendre tűzése az EU-ban, amely révén év végére az elvi megállapodás is megszületett a tagállamok között a 15%-os társasági adó bevezetéséről. Mindebből is látható, hogy egy-egy soros elnökségi tisztet betöltő tagállam érdekérvényesítő szerepe mennyire jelentős tud lenni a féléves időszak során.

Csehország december 31-vel befejezte az aktuális elnökségi tevékenységét, a következő soros elnöki szakaszt Svédország folytatja. A svéd elnökség programja alapján 4 prioritás került meghatározásra a következő féléves időszakra:

biztonság – egység
versenyképesség
zöld átállás és energetikai átmenet
demokratikus értékek és jogállamiság – az alapértékeink.

Svédország a következő 6 hónap során előtérbe kívánja helyezni az Ukrajnának nyújtott gazdasági és katonai támogatásokat, valamint az ország Európai Uniós integrációba vezető útját is. Kiemelt helyen szerepel a svéd programban az EU közös kül- és biztonságpolitikája, a jövőbeni bővítési lehetőségek kérdése, a további szoros partnerség megtartása az Egyesült Királysággal és az USA-val. A gazdasági és pénzügyi kérdésekben szintén nagy hangsúlyt helyez a svéd elnökség az Ukrajnának nyújtott támogatások mellett, Moldova gazdasági helyzetének javítására is, erőfeszítéseket kívánnak tenni a nyitott és versenyképes tőkepiaci unió létrehozására, az unió belső piacának megerősítésére és a zöld átállásra vonatkozó támogatások kiszélesítésére. A Bel- és Igazságügyi Tanácsban a svéd elnökség kiemelten foglalkozni szeretne a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség felszámolásával, valamint lépéseket kíván tenni az EU hatékony migrációs és menekültügyi rendszerének kialakításához. Az elmúlt év során jelentkező energiaválság természetesen a soros elnökség témaköreit sem hagyta feladat nélkül. Svédország a következő fél év során tovább szeretné ösztönözni az Európai Uniót az orosz energiafüggés megszűntetésére, ezzel együtt pedig meggyorsítani a zöld átállást az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez is. A svéd elnökség 2023. június 30-ig látja el feladatait, július 1-vél pedig Spanyolország váltja majd az Európai Unió Tanácsának elnökségében.

Magyarország legutóbb 2011-ben volt az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, a spanyol-belga-magyar trióban, legközelebb pedig 2024-ben tölti be a tisztséget, ugyanebben a formációban. A legutóbbi elnökségi ciklus alatt a magyar prioritások között az alábbi témakörök kaptak helyet:

munkahelyteremtés, romastratégia, EU2020 – az Európai Unió versenyképességi tervezete;
uniós politikák és belső kohézió megerősítése, energiabiztonság megteremtése, vízpolitika és Duna-stratégia;
Schengeni övezet bővítése és a kulturális sokszínűség támogatása;
az EU felelősségteljes bővítése és a globális felelősségvállalása.

A következő magyar elnökségi időszakban várhatóan szintén helyet kap majd a környezetvédelem és globális kérdéseket felölelő témák, az energiabiztonság, valamint az integráció bővítésével kapcsolatok témakörök is.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-orosz-ukran-haboru-elmult-9-honapjanak-merlege-61-teruleten/

#európaiunió #EU #EUtanács #elnökség #svédország #csehország #magyarország #unióspolitika

#európaiunió #EU #EUtanács #elnökség #svédország #csehország #magyarország #unióspolitika