Halfogyasztás és termelés itthon és Európában - OecoFocus

Ha karácsony és szilveszter, akkor egészen biztosan valamilyen halas vagy tenger gyümölcseivel gazdagított étel is kerül az ünnepi asztalra. Az évnek ebben az időszakában fogy jellemzően itthon a legtöbb haltermék, valamint az egyes európai országokban szintén növekszik a kereslet az ilyen jellegű áru iránt. Az alábbi rövid áttekintés során megnézhetjük, hogy kik a legnagyobb termelők világszerte, hogyan változott itthon és az Európai Unióban a haltermékek ára az elmúlt években, valamint, hogy melyik hazai nagyvárosban vásárolhatjuk meg az ünnepi fogás hozzávalóit a legkedvezőbb áron.

Globális tekintetben a teljes akvakultúra-termelés több, mint ¾-ét az ázsiai országok adják, ezen belül pedig Kína, Japán és Hong Kong. Esetükben a külkereskedelmi termékforgalom is igazolja ezeket az értékeket, mivel a három ország teljes exportja 44,94%-át teszi ki a globális értéknek.

Magyarországon 1990 óta visszaesett a haltermelés mennyisége: míg korábban akár az évi 25 ezer tonnát is el tudta érni a hazai előállítás összege, ez előbb 18 600 tonnára esett vissza, majd 2020-ra sikerült korrigálni az értéket, és ismét 20 ezer tonna felé emelkedhetett. Tengeri kikötő hiányában kizárólag az édesvízi halak és puhatestűek tenyésztése kerülhet szóba, így a hazai halgazdaságok legfőbb ágazata a tógazdasági haltermelés. Emellett jelentős az intenzív haltermelés is, amely segítségével sikerült mind az üzemek számát, mind pedig a termelési adatokat növelni.

Nagy hatással volt a hazai gazdaságok fejlesztésére és bővítésére az Európai Unió által biztosított Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap támogatásainak elérhetősége is: ezek révén 2014-2020 között mintegy 39,1 millió eurónyi forrást használhattak fel a termelők. A magyar külkereskedelem a haltermékek esetében azonban még mindig megosztó képet mutat, az export mennyisége viszonylag alacsony és stagnáló, miközben az import folyamatosan növekszik. Ennek okai között keresendő, hogy itthon alacsony a kereslet a hazai édesvízi halakra, inkább a tengeri haltermékek azok, amelyek a fogyasztók számára érdekesek.

Az elmúlt egy év során az infláció következtében a haltermékek ára is jelentősen emelkedett. Itthon az egyik legnépszerűbb termék a pontyszelet vagy pontypatkó, a legtöbb háztartásban a karácsonyi ebéd nélkülözhetetlen eleme. Míg tavaly decemberben egy kiló pontyszeletet 2570 forintért tudtunk megvásárolni, addig idén novemberben ugyanez a mennyiség már 3730 forintba került. Összehasonlítva a 2018-as értékekkel, közel 100%-kal nőttek az átlagárak 4 év alatt a magyar fogyasztói piacon.

Az Európai Unióban szintén jelentősen növekedtek az elmúlt évben az élelmiszerárak, ezen belül pedig a hal- és tenger gyümölcseinek ára sem jelentett kivételt. 2022 januárjához képest idén novemberre 9%-kal emelkedett a jelzett termékek ára az EU-27 átlagában. Novemberben 13,4%-kal kellett többet fizetni a haltermékekért, mint korábban.

A hazai árak esetében érdekes változás figyelhető meg az egyes városokban is. Az Agrárgazdasági Intézet adatközlése szerint itthon a legolcsóbb afrikai harcsafilét Győrben, lazacfilét Debrecenben, míg pontyszeletet Gyulán vásárolhatunk. A legdrágábbakat ugyanezekből a termékekből pedig Békéscsabán, Keszthelyen és Nagykanizsán, valamint Debrecenben vehetjük meg. A két legnagyobb fővárosi vásárcsarnok, a Lehel téri és a Fővám téri esetében átlagos árakat láthatunk.

A haltermelés mellett fontos a halfogyasztás tendenciájának változása is. Európában jellemzően a mediterrán országokban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban fogyasztják a legtöbb hal- és tenger gyümölcsei terméket. Magyarországon jellemzően stagnál az elfogyasztott egy főre jutó hal mennyiség: átlagosan 6 kg körüli értékben fogyasztunk halat és egyéb halterméket itthon, amelyek jelentős része tengeri import hal, csak kis részben hazai, édesvízi termékek.

A fogyasztói árak emelkedése miatt nem várható, hogy a hazai halfogyasztás mértéke jelentősen javulna, mindazonáltal fontos lenne, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként rendszeresen fogyasszunk haltermékeket. Az elmúlt évek során rengeteget fejlődött a magyar halgazdaságok minősége, képesek voltak átlépni azokat a sztereotípiákat, amelyek korábban jellemezték az ágazatot. Ennek köszönhetően a szektor ma már versenyképes áru előállítására képes a térségben, immár csak a hazai fogyasztás mértékét kell erősíteni.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-tengerszintemelkedes-gazdasagi-hatasa/

#haltermelés #haltenyésztés #halászat #magyarország #európa #kereskedelem #export #import #fogyasztás #gazdaság

Oroszország bejelentette, hogy jövőre hajlandó növelni az Európába irányuló gázszállításokat.

👉 Korábban a rubelben történő fizetés miatt állt le az Oroszországból - Fehéroroszországon át -…

Összevont poszt

Ezek voltak az idei év legnagyobb politikai botrányai!
A dollárbaloldal belekevert volna minket a háborúba, támogatja a szankciókat és mindezt amerikai pénzért teszik.
Lebuktak!

Visszatekintés 2022 legnagyobb politikai botrányaira. ️️️

Ezek voltak az idei év legnagyobb politikai botrányai!
A dollárbaloldal belekevert volna minket…

Tegnap vettünk a gyerekkel tüzijátékokat. Mielőtt beindulna a sivalkodás, évek óta olyan eszközöket veszünk ami csak látványos, de nem jár erős hanghatással. Szeretjük, ehhez ragaszkodunk.
Amiért írok…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média