Helyzetkép a Keleti Nyitás Stratégia megvalósításáról: külkereskedelem (I. rész)

A magyar gazdaság működésében meghatározó szerepet tölt be a külkereskedelem, ugyanis a gazdaság méretéhez képest relatív magas arányú a külföldről beáramló és a külföldre kiáramló termékek értéke. Ebből adódik, hogy a szoros külkereskedelmi kapcsolatokat ápoló gazdaságokkal szemben kialakult egyfajta függőség is. Ha a legfontosabb partnereket, például az Európai Unió tagállamait, közölük is elsődlegesen Németországot negatív gazdasági hatások érik, akkor ezek a hatásokat gyorsan és erősen átterjedhetnetek Magyarországra is. A folyamat erősségét az befolyásolja, hogy milyen erősek és mennyire koncentráltak a kereskedelmi kapcsolatokat a negatív hatásokat elszenvedő országgal szemben. Tapasztalva Magyarország erős külkereskedelmi kitettségét és koncentrációját az Európai Unióval szemben, a gazdaságpolitikai döntéshozók 2012-ben meghirdették a Keleti Nyitás Stratégiáját. A stratégia célja az Európai Unión kívüli országokkal való külkereskedelmi kapcsolatok fokozása és a koncentráció csökkentése. Ennek fényében az Oeconomus legújabb elemzésében az kerül bemutatásra, hogy 2012 óta hogyan alakultak Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai az Európai Unión kívüli országokkal, elsősorban a legfontosabb ázsiai, posztszovjet és balkáni gazdaságokkal.

A teljes elemzés itt olvasható: