Karácsonyi történet: Az ajándékozás - OecoBright

Napjainkban sokszor elfelejtjük, hogy a karácsonyi ajándékozás ma ismert, nagyléptékű formája újkeletű szokás. Ugyanakkor maga az ajándékozás szokása nem minden előzmény nélkül való.

Ókori gyökerek: Ahogyan a kereszténység előtti napfordulós ünnep, vagyis a fény újjászületése összefonódott a kereszténység elterjedését követően Jézus születésének ünnepével, úgy az ilyenkor szokásos ajándékozási hagyomány is a kereszténység előtti korokból ered. Az ún. Szaturálnia az ókori Rómában a téli napforduló, illetve egyúttal az újév ideje volt. (Megjegyzendő, hogy e hagyomány gyökerei is messzire nyúlnak az időben, az ógörög hagyományokon át Mezopotámiaig.) Ilyenkor ételeket és természetben előforduló, szimbolikus jelentőségű ajándékokat adtak egymásnak, mint a sütemények, gyümölcsök, vagy szerencsehozó gallyacskák. Ez biztosította a következő év sikerességét. A kereszténység terjedésével az időszak a karácsony ünnepe lett. Az ajándékozás szokása pedig összeegyeztethető volt a bibliai történettel, ahol a háromkirályok (más értelmezésben bölcsek vagy mágusok) ajándékot vittek a kis Jézusnak. Ugyanakkor a keresztény felfogás szerint maga Jézus is ajándékként érkezett a Földre. Emellett további téli ünnepkörhöz kötődő szentek, mint Szent Miklós vagy ajándékozó Szent Vencel hagyománya is beépült a szokásrendbe. A legtöbb országban december 24-én vagy 25-én a Mikulás vagy hasonló figura, mint a a Santa Claus és Joulupukki, azaz egy „Karácsony apó” hozza az ajándékokat.

A 17. századra vezetik vissza azt az időszakot, amikor a karácsony elkezdett családi ünneppé válni. A középkor elején még a karácsonyt és az újév ünnepét egyszerre tartották, aminek alkalmából a feljebbvalók megajándékozták alattvalóikat. E szokás más vidékeken fordított relációban terjedt el, és a földbirtokosok kaptak ajándékot vagy terményeket, illetve a tized beszolgáltatása is erre az időszakra esett. A protestantizmus terjedéséhez kötődik az ünnep családiasabbá válása, és a gyerekek megajándékozásának szokása Európában.

Milyen hagyományok éltek hazánkban, és mi volt a régen az ajándék?

A Szentendrei Skanzen gyűjtése kiemeli, hogy a korai időszakban maga a karácsonyfa volt az ajándék. Ugyanakkor a magyar hagyományok szempontjából ez is késői fejlemény, inkább a díszített termőág (vagy életfa) volt jellemző, ami készülhetett rozmaringból, nyárfából, bürökből és kökényből is. E zöldág a megújuló természet ősi, mágikus jelképe volt. A fenyőfaállítás szokása Németországból ered, ahol az első karácsonyfát a 16. századra datálják. Magyarországon ez csupán a 19. század közepétől indult el, és elsősorban németajkú vagy városias vidékeken terjedt. Szélesebb körben pedig csak a 20. század folyamán vált ismertté.

🧸 Szintén urbanizált, polgáriság közegben jelentek meg a 20. század elején a reklámok és hirdetések, amelyek a játékok vásárlására buzdítanak. E fejlemény időben már nagyjából egybe esett a nemzetközi fejlődéssel. Ugyanakkor hazánkban a kezdeti ajándékok még ritkán származtak a kereskedelmi forgalomból. Ráadásul maguk a karácsonyfadíszek is ajándéknak számítottak. Utóbbiak eleinte természetes anyagból készültek, és sok esetben ehetőek is voltak, például dió, alma, mogyoró vagy házi sütemény. A gyermekeknek szánt kisebb ajándékok, sok országhoz hasonlóam elsősorban a második világháborút követő időszakban terjedtek el. Általában hasznos tárgyak jelentették a meglepetést, így a ruhák, tolltartó vagy ceruza. Ekkor már a játék is feltűnt a karácsonyfa alatt, de ezek még inkább saját készítésű rongybabák, huszár, vagy kukoricaszárból készült állatfigurák voltak.

Hogyan érkezett el a kiskereskedelmi ajándékok korszaka?

Fontos mérföldkőnek tekintik 1843-at, amikor megjelent Charles Dickens regénye, a Karácsonyi ének (A Christmas Carol). Az irodalmi műben felbukkanó karácsonyi ajándékot az olvasóközönség kedvezően fogadta, és így Dickens írása hozzájárulhatott az ajándékozás szokásának terjedéséhez. A kiskereskedelmi hirdetések a 19-20. század fordulóján jelentek meg, és eleinte a gyerekjátékokkal igyekeztek megragadni a családok figyelmét. A karácsony olyannyira hozzájárult a játékipar fejlődéséhez, hogy ez az időszak adta a szektor forgalmának 80%-t egészen az 1970-es évekig.

A 2020-as évek elejére az európai lakosság két ötöde úgy érzi nyomás van rajta környezete részéről, hogy karácsonykor ajándékokra költsön. Minden tizedik európai ehhez hitelt is felvesz, de egyes országokban, mint az Egyesült Királyság, ez az arány magasabb, a lakosság ötödét teszi ki. Eközben Luxemburgban a legkisebb a valószínűségé az évvégi ünnepek alatt az eladósodásnak. Az amerikaiak átlagosan 15 órát töltenek karácsonyi ajándékok beszerzésével, 20-at a nők, és 10-et a férfiak. A fejlett gazdaságokban havi jövedelmük negyedét is elköltik ilyenkor ajándékokra, dekorációra és az ünnepi ételekre, így például az Egyesült Királyságban, az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában. Eközben Franciaországban ez az arány 43%, Kanadában pedig az 50%-t is meghaladta a WorldRemit 2021-es kutatása alapján. Magyarországon 2021-ben a karácsonyi ajándékra költött összeg a havi jövedelem átlagosan 17%-a, 60 ezer forint körüli összeg volt. Ugyanakkor a teljes költés a 100 ezer forintot is elérheti, ami fizetés arányában az európai országokban szokásosnak megfelel.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/karacsony-szamokban-oecofocus/