Elviszi az infláció a karácsonyi bevásárlási kedvet? – OecoGlobus

Az elmúlt két karácsonyt a járványügyi korlátozások sújtották világszerte. Idén pedig a háztartások vásárlóerejét a 40 éve nem látott, nemzetközi szinteken érvényesülő infláció vetette vissza. Így a lakosság a korábbiaknál kevesebbet szeretne költeni mind ajándékokra, mind társasági összejövetelekre. Eközben a kiskereskedőknek az üzleti tevékenység során magasabb költségekkel is szembe kell nézniük. Emelkedtek a munkabérekre fordított kiadások és energiaszámlák is, ahogyan a beszerzési költségek is jelentősen nőttek. Éppen ezért nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy kedvezményeket kínáljanak. Az európai kiskereskedők attól tartanak, hogy a szektor számára ez a karácsony az elmúlt egy évtized legrosszabbja lehet. A kontinens fogyasztói bizalmi indexei az eddigi legborúsabb vagy ahhoz közeli szinteken vannak, mivel a megugró energiaszámlák növelik a megélhetési költségeket.

Így például Németországban a kiskereskedelmi szövetség 2007 óta a legnagyobb visszaesést prognosztizálja a karácsonyi eladásokban, a kiskereskedelmi forgalom a döntő november-decemberi időszakban 4%-kal csökkent az előző évhez képest. Az olaszok 68%-a azt tervezi, hogy az év utolsó hónapjaiban csökkenti a vásárlásait, és közel fele tervezi a karácsonyi ajándékokra fordított kiadások mérséklését. Az Egyesült Királyságban számos felmérés jelzi, hogy a britek legalább fele akar kevesebbet fordítani idén karácsonyra. Ha a kiskereskedelmi forgalom szeptemberi meredek, üzemanyag nélkül számított 6,2%-os visszaesése decemberben megismétlődne, az a legrosszabb eredmény lenne 1989 óta. A legnagyobb éves összehasonlításban számított decemberi visszaesést, 1,9%-ot 2010-ben és 1991-ben regisztrálták. Míg 2008-ban a globális pénzügyi válság idején kisebb, 1,1%-os csökkenés mutatkozott. Eközben az Egyesült Államokban a 2022-es évben a decemberi kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulását várják éves összehasonlításban.

A karácsonyi kiadások terheinek elosztása érdekében, a koronavírus-járvány időszakához hasonlóan a vásárlók igyekeznek már korán, novemberben elkezdeni a készülődést. Továbbá keresik a kedvezményes árú termékeket is, de az idei évben a kereskedők a korábbiaknál kevésbé alkalmazzák a szezonális leárazásokat. Míg 2022 karácsonya rendkívül keménynek tűnik a kiskereskedők számára, a 2023-24-es pénzügyi évre még kedvezőtlenebbek a piaci várakozások, mivel a fogyasztók által a világjárvány idején felhalmozott megtakarítások addigra teljesen elfogynak. Ezzel egyidőben a kiskereskedők évek óta a legmarkánsabb üzleti költségnövekedéssel szembesülnek.

Magyarországon az európainál valamivel kedvezőbb a helyzet, a tavalyi karácsonynál a magyarok harmada tervez kevesebbet költeni. Ugyanakkor emelkedik azok aránya is, akik nem vásárolnak ajándékot. A magyarok negyede nem vásárol, közülük minden tizedik idén döntött erről. Magas azoknak az aránya, akik elvi megfontolásból nem költenek ajándékokra. Ezzel egyidőben az ajándékozók akár 20%-kal is jelentősebb összegeket fordíthatnak a vásárlásokra, ami elsősorban az inflációs ugrást tükrözi. Fontos jelzőszám az is, hogy nem emelkedik azok aránya, akik hitelt terveznek felvenni a karácsonyi kiadásokra. A felmérések alapján a magyarok átlagosan 100 ezer forintot fordítanak az ünnepekre, amelynek fele, vagy más kutatások szerint 60% az, amelyet az ajándékok tesznek ki.

A magyarok kétharmada idén is állít karácsonyfát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye alapján hazánkban évente 1,8-2 darab millió karácsonyfa talál gazdára. Az idei kínálati sokkok által sújtott időszak ellenére sem lesz hiány fenyőfából. Ugyanakkor egyre inkább terjednek a tartós megoldások, a műfenyő és a földlabdás fa. Előbbi megoldás már az otthonok több mint felére jellemző. Míg vágott fenyőt a magyarok 30%-a vásárol. Már a földlabdás fa is terjed, amelynek aránya 10% körül alakul. A fára átlagosan 10 ezer forint körüli összeget szánnak a háztartások. A fenyő ára 10% körüli emelkedést mutat 2021-hez képest.

️ Az ünnepi dekoráción inkább spórolnak az ünneplők, a magyarok 73% százaléka idén nem tervez új díszeket vásárolni. A családok közel fele igyekszik spórolni az ünnepi ételeken, amely inkább az összetevők minőségét érinti, és kevésbé a menüsor változását.

Az ellentmondásos hazai adatok háttere lehet, hogy a magas infláció nemzetközi piacokról való begyűrűzése mellett a bérek is dinamikusan emelkedtek. A reálkereset 5,1%- nőtt, vagyis a fogyasztói árak előző évhez mért, 11,8%-os növekedése mellett is képesek voltak emelkedni a bérek. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2%-kal nőtt az előző évhez képest. Eközben a kiskereskedelmi szektor forgalmának volumene 2022. január–október között 7,0%-kal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem 0,2%-kal csökkent, míg az ún. nem élelmiszer-termékek eladási volumene 7,6%-kal bővült. (Megjegyzendő, hogy utóbbi tételben jelentős pozitív hatása volt az üzemanyagoknak is.) A teljes szektor idei csúcspontját február-márciusban érte el, amikor a családok az SZJA-visszatérítésben részesültek. A volumen növekedés az év második felében már fokozatosan csökkent, de összességében a kiskereskedelmi forgalom a pozitív tartományban maradt.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/karacsony-szamokban-oecofocus/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/milyen-karacsonyi-szezon-var-a-kiskereskedelemre-a-nemzetkozi-adatok-tukreben/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-mikulas-a-csokolade-es-az-ijesztgetes-hagyomanya/