Oeconomus posztja - posztok.hu

Helyreállítási támogatás Magyarországon – mit befolyásolhat gazdasági szempontból az EU-s pénz?

🦠 A koronavírus járvány világszerte eltérítette az addigi növekedési pályán lévő európai országokat. Az Európai Unió egy helyreállítási csomagot kezdeményezett, amellyel újból növekedési lendületet adhat a tagországoknak. A támogatás a helyreállítás mellett fókuszt ad a klíma-, energiaválságnak és a digitalizáció fejlesztésének. Rövid cikkünkben az RRF magyarországi aspektusáról és gazdasági hatásairól lesz szó.

RRF fogalma és magyar helyzete

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz - másnevén RRF - az Európai Bizottság támogatási csomagja. Az eszköz elsődleges célja Európa újbóli növekedési pályára állítása. Az Európai Bizottság számára benyújtható fejlesztési program hat pillérre épül: 1) zöld átállás, 2) digitális transzformáció, 3) gazdasági kohézió, termelékenység és versenyképesség, 4) társadalmi és területi kohézió, 5) egészségügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia, 6) a következő generációra vonatkozó politikák. Az eszközre szánt költségvetés folyó áron meghaladja a 723,8 milliárd eurót, amiből 385,8 milliárd kölcsönként, 338 milliárd vissza nem terítendő támogatásként jelenik meg.

Magyarország a benyújtott kérelem által 7,2 milliárd eurót pályázott meg. Az eddig beérkezett tervek alapján két tendencia látható. A tervezett kiadások 40 százalékát éghajlat-politikai intézkedésekre, több mint 26 százalékát pedig digitális átállásra szánják a tagországok. A Helyreállítási Program által nyújtott pénzekre azonban Lengyelországban és Magyarországon még várni kell. Ennek ellenére, az újonnan közölt harmadik negyedéves GDP növekedésben Magyarország és Lengyelország az élmezőnyben jár: a hazai GDP mintegy 4,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához nézve, bőven meghaladva az európai átlagot.

A 2021 májusában benyújtott magyar RRF a zöld átállás, egészségügy, kutatás, digitális kohézió és közigazgatás szakpolitikai területek köré épült fel. A Helyreállítási Program döntéséről ugyanakkor csak az idei év végén születhet meg a határozat. A csúszás a helyreállítási terv konszenzusának hiányával magyarázható. Ebben a tervben található a hitelkérelem indoklása és a tagállam által felvázolt reformok és beruházások összessége. Az idei év vége azonban fontos időpont. Amennyiben nem kerül elfogadásra a pályázat 2022 év végig, akkor a hazánk által megpályázott összeg közel 70 százaléka is kárba veszhet. Ez mintegy 4,1 milliárd eurót jelent. Ez az összeg egyébiránt az idei teljes második negyedéves GDP-nek a tíz százalékát teszi ki. A hazai helyreállítási csomagról való döntés várhatóan a december 6. tanácsülésen várható.

A határozat hatása

Magyarország a tavaly beadott kérelemben több komponenst határozott meg. A támogatás elfogadásának azonban több mindenre is hatása van. A részleteket érintő ágazatok mellett látható egy közvetlen kapcsolat a hazai valuta árfolyamával. A forint árfolyama a helyreállítási tervvel kapcsolatos hírekre reagál. Ez történt áprilisban is, amikor a Bizottság az EU-s források befagyasztását rendelte el. Ez negatívan érintette a forint árfolyamát. A hatás azóta is érezhető az árfolyamon, amit várhatóan az elfogadás fog feloldani. Ugyanakkor, a legfőbb hatások a pályázatban szereplő komponensekben jelennek meg: demográfia és köznevelés, magasan képzett és versenyképes munkaerő, felzárkózó települések, vízgazdálkodás, fenntartható zöld közlekedés, energetika, átállás a körforgásos gazdaságra, egészségügy és horizontális intézkedések.

️ Milyen fejlesztések várhatóak?

Amennyiben Magyarország megkapja a teljes nekijáró összeget, úgy a technológiai fejlődés még hangsúlyosabb lehet a köznevelésben. Ezáltal, az új generációk magas szintű digitális készségeket sajátíthatnak el az ökotudatos szemléletmód mellett. Ennek köszönhetően tovább csökkenthető a társadalmi egyenlőtlenség. A második komponens szerepével a kutatás és fejlesztési, valamint innovációs kapacitások kerülhetnek fejlesztésre. Folytatódhat a felsőoktatás modernizációja, a gyakorlatorientáltság fejlesztésével párosítva. Ezáltal még jobban növelhető a magyar versenyképes munkaerő képzése. A felzárkózó települések számára a támogatásban szociális lakások építése és felújítása, illetve a lakhatási körülmények javítása szerepel. Mindemellett, megújuló-energiatermelés kiépítése is létrejönne a vidéki lakóhelyeken, így növelve a környezettudatos energiatermelést és a gazdasági felzárkózást. A negyedik komponens által a vízgazdálkodás területén valósulnának meg XXI. századi megoldások, amik új hálózatok és rendszerek kialakításával járnának. A zöld közlekedés fókuszában a munkaerőpiaci mobilizáció növelése áll. Ezáltal, fejleszthető a helyközi-, regionális közlekedés és kerékpárutak infrastruktúrája. Az Energetika komponens által a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat kerülne kiépítésre. Továbbá, a lakossági napelem-használat és fűtéskorszerűtés kerülne fókuszba. A körforgásos gazdaság szerepe innovatív megoldásokkal járulna hozzá a fenntartható növekedési célokhoz. Ide tartozna például a kémiai újrahasznosítás vagy a hulladék előkezelés. Az egészségügy fejlesztésében jelentős részt kapna a digitalizáció ösztönzése és különböző applikációk fejlesztése. Továbbá hangsúlyos lenne a kórházi hálózat fejlesztése és az orvosok jövedelmi viszonyainak rendezése.