Oeconomus posztja - posztok.hu

Mi hozhat fordulatot az MNB monetáris politikájában? - OecoFocus

November 22-én, kedden tartotta havi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ahol változatlan szinten hagyták a kamatkondíciókat: az alapkamat 13%-on maradt, ahogy a kamatfolyosó két széle is 12,5%-on, illetve 25%-on áll változatlanul. Közleményében az MNB kifejtette, hogy ugyan az alapkamat-emelés véget ért, de a monetáris szigorítás a bankközi likviditás szűkítésével tovább folytatódik. A cél továbbra is a monetáris transzmisszió hatékonyságának javítása, mivel a tartósan lekötött likviditás erősíti a transzmissziót: egyebek mellett két hónapos futamidejű betéti tendert tart november végén a bankrendszer likviditásának tartós lekötésére, továbbá folyamatosan zajlanak az egynapos betéti gyorstenderek is 18%-os kamat mellett. Kiemelte a jegybank, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, egyelőre nem várható a kamatok csökkentése. Piaci várakozások szerint az infláció mérséklődésével párhuzamosan, 2023-ban várható az alapkamat mérséklése.

A likviditás szűkítése azt jelenti, hogy bizonyos csatornákon keresztül „kiszívják” a gazdaságban keringő pénzmennyiség egy részét, leköti a jegybank a felesleget különböző eszközökben, miközben az elmúlt időszaki kamatemelések hatása folyamatosan fejti ki hatását a következő másfél-két évben, fékezve az inflációt. Az átrendeződés folyamatos, a likviditás mintegy felét már tartósan, hosszabb lejáratú betétben és a kereskedelmi bankoknak előírt kötelező tartalékszámlán kötötték le, a másik fele pedig egynapos betéti eszközben található.

Az MNB célja az ősszel bevezetett új eszközökkel a monetáris transzmisszió erősítése, de mit is jelent ez? A MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis az infláció 3%-on való horgonyzása, melyet a kamatok változtatásával ér el. Az irányadó kamat változása három fő csatornán keresztül hat a gazdaságra és a jövőbeli inflációra: ezek a kamat-, árfolyam- és várakozási csatorna. Ezt a folyamatot hívják monetáris transzmissziónak. További részleteket OeComment videónkból tudhatnak meg.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke kiemelte a novemberi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón, miszerint "minden transzmissziós csatornára, kiemelten az árfolyam csatornára szükségünk van ahhoz, hogy az inflációt elfogadható tartományba tereljük".

Mikor várható és mi a feltétele a 18%-os egynapos betéti kamat fokozatos csökkentésének? Virág Barnabás elmondása szerint csak a pénzpiaci helyzet tartós, trendszerű javulása hozhatja el a fordulatot. Ezzel kapcsolatban hat kockázati tényezőt említett meg, amiket kiemelten követ a jegybank:

Európai energiaválság: csökkennek ugyan az világpiaci energia- és nyersanyagárak, de ezzel együtt is még mindig jelentősen magas szinten állnak, melyek mind a fogyasztókat, mind a vállalatokat megterhelik. Kérdés, hogyan oldódik fel a probléma 2023-ban.
Orosz-ukrán háború: továbbra is nagyfokú bizonytalanságot okoz.
Befektetői hangulat: a kockázatvállalási hajlandóság jelentős volatilitást mutatott az elmúlt hónap során a jegybanki közlemény szerint, mivel először erősödött a kockázatkerülés, majd javult a kockázatvállalási hajlandóság. A külső környezetet tekintve globálisan gazdasági lassulás várható, fő exportpartnerünk, az Európai Unió gazdaságaiban is.
Globálisan meghatározó jegybankok monetáris szigorításai: mind az EKB, mind az amerikai Fed kamatemelési ciklusban van, ráadásul a Fed mérlegét is csökkenti (további részletek korábbi cikkünkben).
Folyó fizetési mérleg hiánya: a belső kereslet várható csökkenése és világpiaci gázármérséklődés is javítja a folyó fizetési mérleg hiányát.
EU-s megállapodás: a kormányzati várakozások szerint idén megszülethet a megállapodás.

Ha negatív a magyar folyó fizetési mérlege, az azt jelenti, hogy több forintot kell külföldi valutára váltani a kötelezettségek kifizetése miatt, mint amennyi külföldi devizát váltanak át forintra, mondhatni kiáramlik a deviza az országból az import értékének növekedése miatt.

️Az idei év utolsó, decemberi kamatmeghatározó ülése kiemelt fontosságú lesz, mivel friss jegybanki előrejelzések (elsősorban: GDP és infláció) birtokában döntenek a monetáris politikáról az MNB-ben. A december 20-i ülés keretében a monetáris eszköztár elemeiről (kamatok, tenderek, egyéb eszközök) is döntés születhet.

Az MNB értékelése szerint a rendkívüli európai aszályhelyzet hatásai rövid távon várhatóan még emelik az inflációs rátákat, azonban a nyersanyagpiacokon már egyértelműen megjelentek a közelgő fordulatra utaló jelek. Az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól a globális áremelkedés lassulását vetítik előre.

2022 októberében az éves összevetésben számított infláció 21,1%, míg a maginfláció 22,3% volt Magyarországon. Az infláció növekedését döntően az élelmiszerár-emelkedés gyorsulása magyarázta, és az MNB várakozása szerint ez a következő hónapokban is fennmarad, az infláció várhatóan tovább emelkedik az év végéig (további részletek korábbi cikkünkben). A hazai infláció a jegybank előrejelzése szerint 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza 4% alá.

Régiónkban a cseh és a lengyel jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon az elmúlt hónapban, míg a román jegybank folytatta alapkamat-emelési ciklusát. Ezzel együtt is a hazai kamatkondíciók (egynapos betéti tender kamata 18%, alapkamat 13%) a legmagasabbak idehaza régiós összevetésben; régiós országok közül csak Ukrajnában magasabb az alapkamat (25%). Ugyanakkor a magas kamatokkal az MNB az Európa-szinten kimagaslónak számító infláció ellen küzd (októberben a magyar infláció a harmadik legnagyobb volt az EU-ban). Bár az MNB-nek nincs árfolyamcélja, a gyenge forint inflációs kockázatot hordoz magában, így a régióhoz képesti magasabb kamatok - a kamatcsatornán keresztül - a közgazdasági összefüggések alapján erősíteni tudják a hazai fizetőeszközt, stabilizálják a piacot, ezáltal jótékonyan hatnak az inflációra is.

A világon jelenleg 23 országban van hasonló vagy magasabb szinten az alapkamat magyar 13%-nál, míg ha a 18%-os egynapos betéti gyorstender kamatát nézzük, akkor 10 ilyen ország van. A teljesség igénye nélkül a magasabb alapkamattal rendelkező országok között van: Brazília (13,75%), Nigéria (16,5%), Irán (18%), Moldova (21,5%), Venezuela (56,99%), Argentína (75%) és Zimbabwe (200%).