Keleti- és Déli Nyitás stratégia: milyen eredményekkel változtak a hazai külgazdaság irányai 2022-ig? - ELEMZÉS

A külgazdaság és külkapcsolatok alakulása szempontjából kiemelt jelentősége van egy-egy állam politikájában az egyes stratégiáknak, közép-vagy hosszú távú terveknek. Ezek segítségével képes bővíteni a nemzetközi hálóját, valamint olyan új kapcsolatok kialakítására is szert tehet, amelyek elősegíthetik gazdasága diverzifikációját, külkereskedelmi helyzetének javítását. Magyarország hosszú ideje mindezeket a célkitűzéseket a külgazdasági stratégiákban fogalmazza meg, amelyből az egyik legjelentősebb az elmúlt években a „Keleti nyitás” nevet viselte. Ahogyan nevéből is kitűnik, elsősorban a tőlünk keletre található országok felé történő nyitás, kapcsolatépítés és elmélyítés az, ami fő célkitűzésként megjelent benne, mindemellett pedig olyan új piacok megismerése és az ezeken való jelenlét erősítése is terv volt, amelyek eddig nem szerepeltek a magyar külgazdaság klasszikus irányai között. Szükséges volt ez a lépés azért is, mert a magyar külkereskedelem még ma is erősen Európa centrikus, ezáltal szükséges a hazai gazdaság diverzifikálása a külsős, új piaci szereplők bevonásával. Az alábbi elemzésben a Keleti nyitás stratégia eredményeit tekintjük át, foglalkozva a magyar külgazdasági stratégia irányváltásával az Európai Uniós csatlakozás előtt és azt követően. Az írásban áttekintjük a magyar-kínai és magyar-dél-koreai kapcsolatok alakulását is, valamint kitérünk a Déli nyitás nevű bővítésre is, amely immár a Balkán térségének országai mellett latin-amerikai és afrikai államokat is bevon a stratégiába. A külgazdasági kérdések és mutatók elemzése mellett geopolitikai változásokat is áttekintünk, ezáltal komplex képet alkothatunk a témáról.

Az Oeconomus legfrissebb elemzése itt olvasható: https://www.oeconomus.hu/irasok/keleti-es-deli-nyitas-strategia-milyen-eredmenyekkel-valtoztak-a-hazai-kulgazdasag-iranyai-2022-ig