Európa és az USA egyre szorosabbá váló kereskedelmi kap...

Európa és az USA egyre szorosabbá váló kereskedelmi kapcsolatai - OecoGlobus

A közelmúlt bővelkedett számos, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok működését erőteljesen befolyásoló krízishelyzetben. Az értékesítési-és ellátási láncok súlyos csapásokat szenvedtek el a koronavírus válság és az Ukrajnában dúló háború következtében. Utóbbi szoros kereskedelmi partnerségeket bomlasztott meg (gondoljunk itt első sorban az Európai Unió és Oroszország viszonyrendszerére), ugyanakkor korábbi együttműködések megerősödéséhez is vezetett. Mai bejegyzésünkben az Amerikai Egyesült Államok és Európa új lendületre kapó kereskedelmi kapcsolatait tekintjük át.

Mindenekelőtt tekintsük át azokat a tényezőket, amelyek a transzatlanti áruforgalmi partnerség intenzívebbé válásához vezettek. Ahogyan arra a bevezetés során már utaltunk, az orosz-ukrán háború alapjaiban formálta át Európa gazdasági térképét. Az akadozó olajszállítmányok energiaügyi-veszélyhelyzetet teremtettek, ezzel párhuzamosan pedig a térség biztonságpolitikai kockázatai is drasztikusan megnőttek. A másik ok, amiért Európa egyre inkább nyugati irányba koncentrálja kereskedelmi aktivitásait, az átalakuló amerikai-kínai viszonyokban keresendő. Tajvan kérdése folyamatos feszültségforrást jelent a két ország kapcsolatában, a Donald Trump idején bevezetett vámok pedig továbbra is érvényben vannak, és negatívan érintik a kínai gazdaságot. Lényeges továbbá, hogy jó néhány kínai technológiai cég szerepel az USA kereskedelmi feketelistáján. Az amerikai narratíva szerint az említett vállalatok a kínai hadseregnek nyújtanak közvetlen vagy közvetett támogatásokat. Vélhetően a felsoroltak kulcsszerepet játszottak abban, hogy az USA több javat importált az idei évben Európából, mint Kínából. Ez mindenféleképpen hatalmas változás a 2010-es évekhez képest, amikoris Kína volt az Egyesült Államok első számú import-partnere.

Európának jelenleg hatalmas szüksége van a tengerentúli keresletre: a kontinens országai súlyos inflációval, pénzügyi-és energiaválsággal néznek szembe. A dollár felértékelődése az euróval szemben szintén egy olyan faktor, amely ösztönzőleg hathat az amerikai felvásárlásokra: 2022 szeptemberében Németország 50%-kal több javat exportált az Egyesült Államokba, mint 2021 megegyező hónapjában. Az USA részére értékesített termékek így 14,5 milliárd eurót tettek ki szeptemberben, amely összeg 5,6%-os növekedést jelent augusztus hónaphoz képest.

Korábban már utaltunk rá, hogy Európának hosszú ideje most van a legnagyobb szüksége energia-és hadiipari támogatókra. Az Egyesült Államok –helyesen felmérve európai partnerei újkeletű igényeit– intenzíven képviselteti magát mindkét szektor tekintetében. Az Ukrajnának biztosított hadászati felszereléseken túlmenően gázt is szállít transzatlanti partnerei részére, ellensúlyozva az orosz energiahordozók hiányát. Ez a példa kiválóan szemlélteti, hogy Oroszország kiszorulóban van az Európai Unió energetikai partnereinek köréből. Kétpólusú rendeződés kialakulása figyelhető meg, amely keleti és nyugati érdekszférákat alakít ki a globális gazdasági környezetben. A közvetlen orosz fenyegetés és Kína szintúgy aggasztó magatartása (Tajvan dilemmáján túlmenően itt szintúgy eszünkbe juthatnak a kereskedelmet és termelést hátráltató, szigorú járványügyi szabályozások) óvatosságra inti az nyugat-európai és amerikai vállalatokat. Számos kormányzat elrendelte, hogy a fennhatósága alá tartozó cégek ne Kínában állítsák elő kritikus fontosságú termékeiket, hanem saját országuk területén. Ennek kapcsán felfedezhető még egy pozitívum: mivel a gyártás a határokon belül zajlik, így szállítási költségek és vámok sem terhelik a vállalkozókat. Léteznek azonban egyéb tényezők is, amelyek indokolják a kis-és középvállalkozások befektetéseinek kivonását Kínából: ide sorolandóak a növekvő munkaköltségek, a súlyos koronavírus-szabályozások, illetve a fokozódó belföldi verseny, amely konkurenciát szül.

A következőkben röviden tekintsük át az amerikai gazdaság helyzetét. A válság ugyanis –bár az európaihoz képest mérsékeltebb formában– komoly monetáris lépések megtételére kényszerítette a FED-et. Mindennek dacára az USA gazdasági stabilitása, ereje nem látszik meginogni: a kormányzat tervei alapján 2022-ben mindösszesen 4 000 milliárd dollár értékben importálnak majd termékeket és szolgáltatásokat. Az érték így hozzávetőlegesen 33%-kal szárnyalja majd túl a tavalyit. Érdemes szót ejtenünk az USA-ba áramló közvetlen külföldi tőkebefektetésekről (Foreign Direct Investment-FDI) is. A vonatkozó adatok vizsgálatát követően azt láthatjuk, hogy az amerikai befektetési környezet elképesztően vonzó a 2022-es évben is. Ahogyan az OECD októberi közleményéből kiderül: az Amerikai Egyesült Államokba nagyjából 74 milliárd dollárnyi FDI érkezett a júniusig tartó negyedévben, amely csaknem 30 milliárd dollárral több, mint a Kínában befektetett (46 milliárd dollár). Az USA-ba áramló európai FDI már tavaly is komoly növekedést (13,5%) mutatott a 2020-as évhez képest, így annak értéke elérte a 3 200 milliárd dollárt. Minden valószínűség szerint a magas energiaárak és a mérséklődő versenyképesség még inkább az amerikai piacok felé tereli majd a vállalkozásokat. Kiváló például szolgál erre a magatartásra a Lanxess nevű német vegyipari csoport, amely már egyáltalán nem fektet pénzt belföldi telephelyei bővítésére, ám az USA-ban nagy beruházási-aktivitást mutat.

Az USA-Európa kereskedelmi viszonyok kapcsán Margrethe Vestager –az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke– úgy véli, a partnerség „erősebb, mint hosszú idő óta bármikor”. Az egyre intenzívebbé váló transzatlanti áru-és szolgáltatásáramlás az USA keleti partjainak kikötőiben is megfigyelhető: ezek a nyugati kikötőkhöz (például Los Angeleséhez) viszonyítva sokkalta nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Szeptember hónapban a New York-i volt az ország legforgalmasabb konténerkikötője, immáron másodízben 2022 során. Ekkor 35%-kal több rakomány érkezett ide, mint 2019 azonos hónapjában. A kereskedelmi szegmensen túlmenően a katonai kapcsolatok is élénkülni látszanak, ezt mindenekelőtt az orosz háborús agresszió indokolja. Európa –nagyban támaszkodva a legerősebb NATO-tagállamra– igyekszik kibővíteni hadi kapacitásait, sok forrás koncentrálódik a kibervédelem korszerűsítésére. Egy harmadik, szintúgy jelentős ágazat, a turisztikai szektor eredményei is említésre méltóak. Európában a kontinensen kívülről érkező látogatók száma közel háromszorosára nőtt 2022 első hét hónapja alatt (az előző év azonos időszakához viszonyítva). Ebben kulcsszerepet játszottak az amerikai turisták, akik főként a dollár/euró árfolyam –számukra– kedvező alakulása és az utazási korlátozások szinte teljes megszűnése miatt érkeztek hozzánk.

Végül ejtsünk néhány szót a Magyarország-USA kereskedelmi viszonyokról is. A Trading Economics adatai alapján azt láthatjuk, hogy hazánk 2021-ben 4,14 milliárd dollár értékben exportált az Egyesült Államok területére. Magyarország pedig 2,91 milliárd dollár értékben importált. Ugyan a 2022-es év eredményeiről még nincsenek teljeskörű információink, annyit bizonyosan kijelenthetünk, hogy január elejétől szeptember végéig a két ország közötti áruforgalom értéke elérte a 7,6 milliárd dollárt. Mindez 4,3 %-os bővülést jelent a tavalyi év megegyező ciklusához képest. Az elmúlt kilenc hónap során az USA Magyarországra érkező exportja 2 milliárd, hazánkból saját területére importált javai 5,7 milliárd dollárt értek el. Ezzel Magyarország az Egyesült Állam világviszonylatban negyvennyolcadik legfontosabb külkereskedelmi partnere volt szeptember hónap során.