Éves szintű GDP-bővülés tekintetében a magyar gazdaság az ötödik legjobb teljesítményt nyújtotta az EU-ban - OecoFocus

A KSH november 15-én, kedden publikálta az idei harmadik negyedévre (július-szeptember) vonatkozó GDP-adatokat, amely alapján 4,1%-kal bővült a hazai gazdaság éves összehasonlításban (szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat). 2022 I–III. negyedévében a gazdaság teljesítménye 6,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az éves alapú bővülés még erősnek számít, ugyanakkor mutatkoznak jelek a gazdaság lassulását illetően. Ezek közül a legszembetűnőbb, hogy az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4%-kal csökkent; negyedéves alapú zsugorodás legutóbb 2020 második negyedévében volt Magyarországon a koronavírus-járvány és az amiatt elrendelt lezárások, korlátozások következtében.

A KSH előzetes jelzése alapján az éves alapú növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar (enyhülő chiphiány pl.) és a piaci szolgáltatások (pl. nyári turista szezon). A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése, mely várható volt a nyári rendkívüli aszályhelyzet miatt. A statisztikai hivatal a részletes GDP adatokat 2022. december elején közli, amiből kiderül az egyes szektorok hozzájárulása a bruttó hazai termékhez.

Az idei utolsó, illetve a jövő évi első negyedévben több tényező együttes hatására várható a hazai gazdasági aktivitás jelentős lassulása. A teljesítményt korlátozó tényezők közül kiemelendő a megugró infláció és következtében a mérséklődő kereslet, várhatóan csökkenő reálkeresetek, háztartási megélhetési költségek emelkedése (energiaárak és élelmiszerárak drasztikus emelkedése), továbbá a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei. Ezeken felül a magas kamatkörnyezet is visszafogja a gazdasági aktivitást (MNB alapkamata 13%, egynapi betéti ráta 18%). Az ún. technikai recesszió, amikor egymást követő két negyedévben csökken a negyedéves alapon számított GDP, a piaci elemzők szerint elkerülhetetlennek látszik Magyarországon A harmadik negyedévben már csökkent a GDP negyedéves alapon (-0,4%), ha a negyedik negyedévben is visszaesik – ami reálisan várható, technikai recesszióba süllyed a magyar gazdaság. Éves átlagot tekintve ugyanakkor az első félévi kimagasló gazdasági teljesítmény miatt 5% körül alakulhat a GDP-növekedés Magyarországon a piaci várakozások szerint.

A jövő évi második negyedévtől azonban már várható a gazdasági helyreállás elindulása, amikor is a fűtési szezon végével újranyithatnak ideiglenes bezáró vállalkozások, az infláció várható lassulásával pedig erősödhet a lakosság vásárlóereje is. A kilábalás viszont várhatóan nem lesz gyors, a piaci várakozások szerint 2023-ban éves átlagban stagnálás közeli vagy enyhe negatív GDP-változás várható, a várakozások +/- 1% körül szóródnak. Az intézményi várakozások is hasonló jövőképet vetítenek a magyar gazdaságra vonatkozóan, 2023-ban stagnálás körüli teljesítményt nyújthat a hazai GDP.

Forrás: MNB, European Commission, Portfolio elemzői konszenzus

A magyar gazdaság EU-s összehasonlításban vegyesen teljesített a harmadik negyedévben. Az Eurostat a KSH-val egy napon publikálta az európai országokra vonatkozó bruttó hazai termék adatokat. Éves szintű GDP-bővülés tekintetében a magyar gazdaság az ötödik legjobb teljesítményt nyújtotta 4,1%-os bővülésével (több ország adatai még nem ismertek, így idővel a rangsor változhat). Hazánk harmadik negyedéves gazdasági teljesítményét Ciprus (5,4%), Portugália (4,9%), Románia (4,7%) és Lengyelország (4,4%) előzte csak meg. Ugyanakkor negyedéves szinten csökkent a magyar GDP (-0,4%), mely tekintetben az EU-s rangsor végén állunk. Csehországban is 0,4%-os volt a GDP-visszaesés a második negyedévhez viszonyítva, ennél nagyobb negyedéves csökkenést Szlovéniában (-1,4%) és Lettországban (-1,7%) mértek csak az EU-ban. Régiónkat tekintve Lengyelország (+0,9%) és Románia (1,3%) az EU-s rangsor elején áll, ott negyedéves alapon bővült a gazdaság.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/irasok/iranytu-a-stagflaciohoz-tartosan-magas-inflacio-es-stagnalas-var-e-a-vilagra/

Beszéljünk egyenesen a kondicionalitási eljárásról!

Let's be frank about the conditionality procedure!

A szankciókkal gazdaságilag tönkretesszük magunkat.

A szankciók következménye a magas infláció, ennek következménye az energiaválság, ezért fizetünk szankciós felárat az energiáért.

A cégek is, és…

Összevont poszt

Irány Madrid!
Indulunk a NATO Parlamenti Közgyűlésére, ahol találkozhatunk szövetségeseinkkel, megtárgyalhatjuk a NATO legnagyobb kihívásait és a béke mellett is szót emelhetünk!
Simicskó István Németh…

Indulunk Madridba a NATO Parlamenti Közgyűlés ülésére. Ebben a háborús és a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy képviseljük a magyar álláspontot. A szankció nem megoldás…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média