Oeconomus posztja - posztok.hu

Beszerzési menedzser indexek – a közeljövő gazdasági „jelzőlámpái” - OecoBright

A beszerzési menedzser indexek (magyar rövidítés: BMI, angolul: Purchasing Managers Index, PMI) a megkérdezésen alapuló mutatók közé tartoznak, a vállalatok beszerzési gyakorlatát és annak változásait vizsgálja. Az adott gazdaság szolgáltatói és gyártói tevékenységéről ad átfogó képet, továbbá legtöbb esetben jó iránymutató a tekintetben is, milyen irányba mozdul az adott gazdaság (gazdasági fellendülés/lassulás/visszaesés). A világgazdaságban kiemelten figyelt konjunktúra-mutató, piacokat képes mozgatni, döntéshozók és politikusok figyelik hónapról hónapra a változásait.

A mutatók története régre nyúlik vissza. Az 1700-as években indult ipari forradalom során a feldolgozóipar gyorsan leelőzte a mezőgazdaságot, egyre több pénzt termelt, növelte az adóbevételeket. A robogó gazdasági fellendülések mellett voltak azonban összeomlások is, melyek okai az akkori döntéshozók és lakosság szemében ismeretlenek voltak, látszólag a semmiből jelentek meg. 1913-ban Elwood B. Hendricks üzleti értékesítőnek támadt az az ötlete, hogy a kereslet-kínálatban leginkább érdekelt és érintett személyeket kérdezze meg közvetlenül: ők voltak a beszerzési menedzserek. A beszerzési menedzserek felelősek a készletekért, gyártáshoz szükséges nyersanyagokért, üzemanyagokért stb. Így mind a keresleti (mire és mennyire van szüksége az adott vállalatnak, akinél dolgozik), mind a kínálati oldalról (beszállítókkal való kapcsolattartás) világos képpel rendelkeznek. Hendricks egy szövetséget is létrehozott, mely napjainkban is működik az USA-ban, ez az Ellátási Menedzsment Intézet (Institute for Supply Management, ISM).

Az ISM-nek becslések szerint 50 000 tagja van 90 országban, akik a szolgáltatási szektort és a feldolgozóipart (gyártást) monitorozzák (egyes országokban, pl. az Egyesült Királyságban az építőiparra is készül ilyen jellegű felmérés). Az egyes szektorok különböző részeiben dolgozó beszerzési menedzsereket minden hónapban megkérdezik, hogy cégük gazdasági aktivitása emelkedett, romlott vagy szinten marad az előző hónaphoz képest. A BMI öt fő indikátorból áll: új megrendelések (jövőre mutató), készletek állománya, termelés, szállítói teljesítések és a foglalkoztatási környezet. 0-100 közötti skálára alakítják át a kapott válaszokat, ahol az 50 pont feletti érték szerint a kereslet nő (gazdaság bővül), 50 pont alatti érték szerint pedig csökken (gazdaság zsugorodik) az előző hónaphoz képest (50 pontos érték a változatlanságot mutatja). Nemcsak az ISM végez ilyen jellegű felmérést, más magán- és állami szervezetek is, köztük az S&P Global (korábban IHS Markit) és a központi bankok, például a Bank of England.

️Az indexek rengeteg információt tartalmaznak, köztük a gazdasági visszaesés korai figyelmeztetésére is szolgálhatnak, amikor csökken az áruk és szolgáltatások iránti kereslet (pl. az Egyesült Államokban a gyártás és a szolgáltatások a gazdaság körülbelül 75%-át teszik ki). E jelzések pedig fontosak a kereskedelmi és befektetési döntések meghozatalakor. Továbbá mivel havi alapon teszik közzé az eredményeket, gyakoribb és gyorsabb jelzést ad az ipari termelésre vagy GDP-re vonatkozó hivatalos adatközlésnél (minden hónap első munkanapján jelenik meg a feldolgozóipari BMI, harmadik napján a szolgáltatószektor indexe).

Az USA-ban 400 feldolgozóipari vállalat beszerzési menedzserét kérdezik meg az üzleti környezetről hónapról hónapra az aktuális havi értékelés elkészítéséhez. Az USA feldolgozóipari BMI-je 2020 júniusa óta a bővülést jelző 50 pontos határ felett mozog, 60 pont felett is járt az értéke. Jelenleg 50 pont környékén, minimálisan felette állt szeptemberben, vagyis egyelőre a feldolgozóipar növekedését jelzi előre. Ugyanakkor a GDP az idei első és második negyedévben csökkent (évesített negyedéves alapon), vagyis technikai recesszióba süllyedt az USA gazdasága. Feltehetjük a kérdést, hogy akkor a BMI nem méri jól a gazdasági helyzetet és jövőképet. Fontos látni, hogy a BMI-k összefüggésben, nem pedig elszigetelten értelmezendők. Az USA-ban a munkaerőpiac erős (mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak havi bővülése 263 ezer fő volt szeptemberben), alacsony a munkanélküliség (szeptemberi ráta: 3,5%), a bérek emelkednek. Mindez növeli az áruk és szolgáltatások iránti keresletet egyelőre; mindazonáltal a foglalkoztatási alindexe a BMI-nek már 50 pont alatt jár (48,7 pont), azaz a foglalkoztatási hajlandóság csökkenhet a közeljövőben az USA-ban. Ezzel már összhangban áll a feldolgozóipari BMI alakulása, mely mutatja, hogy a feldolgozóipar jelentős lassulástól szenvedhet, a kilátások romlanak.

Az eurózóna feldolgozóipari BMI-je 3000 termelő vállalkozó megkérdezésével jön létre, melyet az S&P Global tesz közzé. Az októberi érték 50 pont alatt járt (46,4 pont, 29 havi mélypont), mely gazdasági zsugorodást sugall. A magyar feldolgozóipari BMI-t a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság publikálja 100 hazai vállalat válaszai alapján. Szeptemberben 50 pont alá csúszott az index értéke (49,6 pont), mely az eurózóna BMI-jéhez hasonlóan már enyhe gazdasági szűkülést jelzett. A foglalkoztatottsági index még növekedésre utalt és az új rendelések indexe is még 50 pont felett járt, azonban a termelési mennyiség visszaesett 50 pont alá, és a vásárolt készletek indexe is zsugorodást mutatott. A beszerzési árak emelkedése tartós, a késztermékkészletek szintén csökkenést mutattak. A hazai feldolgozóipari BMI trendje egyelőre bizonytalan, mivel a szeptemberi csökkenést októberben visszapattanás követte (56,4 ponttal ismét a növekedést jelző tartományba került), vagyis a következő hónapok mutatói alapján kapunk csak iránymutatást a szektor jövőjét illetően.