3-2-1: három jegybanki kamatdöntés, kettő kamatemelés, ...

3-2-1: három jegybanki kamatdöntés, kettő kamatemelés, egy változatlan szinten - OecoFocus

Kamatdöntések napjait éltük mindenszentek ünnepe környékén: október 25-én, kedden az MNB, október 27-én, csütörtökön az EKB, míg november 2-án, szerdán az amerikai jegybank, a Fed tartotta kamatmeghatározó ülését. A fejlett piaci jegybankok folytatták a kamatemelést, míg az MNB 13%-on hagyta a hazai alapkamatot. A magyar jegybank az EKB-nál és a Fednél jóval korábban, 2021 júniusában kezdte a kamatemelési ciklusát, így jelentős előnyre tett szert, illetve az alapkamaton kívüli egyéb monetáris eszközeivel az alapkamat-emelés lezárását követően továbbra is harcol az infláció ellen. Általánosságban elmondható, hogy a magas jegybanki alapkamatok várhatóan visszafogják a gazdaságok aktivitását, mivel korrigálják a beruházásokat, fogyasztást és egyben ez kiigazítja majd a folyó fizetési mérleg hiányát is.

Idehaza továbbra is rekordokat döntöget az infláció, szeptemberben a KSH közlése szerint 20,1%-kal nőttek a fogyasztói árak egy év alatt (EU-ban használt, országok közti összehasonlításra alkalmas harmonizált fogyasztói árindex: 20,7%, amely a lenti infografikán is látható). Emögött elsősorban külső tényezők, az élelmiszerárak és energiaárak jelentős emelkedése (a rezsicsökkentés szabálymódosítása) húzódott meg. A Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint még tovább gyorsulhat a pénzromlás üteme, de közel lehet a forduló és 2023-ban lassulhat az infláció (nemzetközi nyersanyagárak csökkenése, belső kereslet lassulása, korrigáló nemzetközi szállítási költségek, kevesebb súrlódás a globális értékláncokban, jegybankok határozott fellépései).

󠀥 E tényezőket is figyelembe véve változatlanul, 13%-on maradt az alapkamat, a likviditást folyamatosan szűkítik, vagyis folyamatos a gazdaságban keringő pénzmennyiség egy részének „kiszívása”. A teljes likviditás szintje 10 ezer milliárd forint alá csökkent, ennek közel 60%-a tartósan lekötésre került (hosszú betét és tartalékszámla), 40%-a egynapos eszközökben van, mely döntően az egynapos betéti eszköz, ennek kamata 18% maradt. Ez utóbbi eszköz a piaci stabilitást hivatott megteremteni célzott, átmeneti eszközként az árstabilitás (3%-os inflációs cél) elérése érdekében. Stabilizálja a forint külföldi valutákkal szembeni árfolyamát, melyre nagymértékben hatottak az MNB egyéb intézkedései is, egyebek mellett a folyó fizetési mérlegen belül a nettó energiaimport devizaigényét év végéig biztosítja (a jelenleg mérséklődő energiaárak miatt a korábban vártnál kisebb összegbe kerülhet). A forint euróval szembeni árfolyama az október közepi közel 433-as szintről jelenleg (2022. november 2.) 408-as szinten mozog.

Az infláció az eurózónában szeptemberben 9,9%-ra, az Európai Unió átlagában pedig 10,9%-ig gyorsult (év/év alapon mérve), melyeket elsősorban külső tényezők, az élelmiszerárak és az energiaárak emelkedése mozgat (októberben az eurózóna inflációja tovább gyorsult 10,7%-ra). Az infláció az eurózónában már 2021 júliusától meghaladja az Európai Központi Bank 2%-os célját, de a kamatemelés útjára csak 2022 júliusában lépett a jegybank. Az október 27-i 75 bázispontos kamatemeléssel összesen már 200 bázispontos emelést hajtott végre az kamatoknál (betéti rendelkezésre állás kamata: 1,5%, irányadó kamat: 2%). Hangsúlyozta az EKB október végi kamatdöntésekor, hogy a későbbi lépéseit a beérkező adatoktól teszik függővé, így a december 15-ig beérkező adatoknak (elsősorban inflációs, munkaerőpiacra vonatkozó és GDP-adatoknak) kiemelt szerepük lesz a következő, december 15-i kamatmeghatározó ülésen. Alapvetően a piac további kamatemelésre számít idén, de abban, hogy mikor és hol ér csúcsára a kamatszint az eurózónában, a piaci várakozások körében nagy a bizonytalanság.

Az amerikai jegybank, a Fed döntéshozói – az EKB-hoz hasonlóan – 75 bázisponttal emelték az irányadó kamatsávot november 2-án, így az 3,75-4,00%-ra nőtt. 2022. március óta, amikor még 0-0,25%-on állt az irányadó kamatsáv, több lépésben, közel 375 bázisponttal emelte már a Fed az irányadó kamatokat. Jerome Powell jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci (munkanélküliségi ráta szeptemberben: 3,5%) és inflációs adatok alapján a kamatpálya magasabb szinten tetőzhet, mint korábban gondolták (szeptemberi előrejelzés alapján 2022 év végéig a sávközép 4,4%-ra, 2023 végére 4,6%-ra emelkedhet), és a kamatemelés ütemének lassításáról egyelőre még nem döntött a jegybank, az emelések leállítása pedig még nagyon messzi van. Az ún. mennyiségi szigorítás (QT) is folytatódik a tengerentúlon, vagyis a korábban jegybank által vásárolt értékpapírok eladása, állományának csökkentése (havi 95 milliárd dollár értékben).

Powell nyilatkozott az inflációs helyzetről és kilátásokról is, miszerint egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy lassulna az infláció az USA-ban. A fogyasztói árindex (mely könnyebben összehasonlítható az európai adatokkal) július óta csökken, a 9%-os csúcsról 8,2%-ig süllyedt, de továbbra is rendkívül magas szinten áll. Az ún. PCE-árindex, melyet a Fed kiemelten figyel, szintén július óta lassul, a 7%-os csúcsról 6,2%-on állt szeptemberben. Powell szerint a kínálati tényezők (pl. az orosz-ukrán háború és következményei) továbbra is felfelé tolják az inflációt és a gazdaság egyre szélesebb körét érinti. Így nem szeretné a Fed elkövetni azt a hibát, hogy túl korán állnak le a kamatemeléssel és ezután ismét gyorsuljon az infláció.