Az ukrán gabonafolyosó három hónapjának mérlege - OecoGlobus

Oroszország október 29-én felfüggesztette az ukrán gabona szállításáról kötött egyezményt, miután támadás érte a fekete-tengeri flottáját. Pedig mióta augusztus elsején főként kukoricával megrakodva kifutott Odesszából a Razoni, október 29-ig 453 másik szállítóhajó követte, összesen 9,3 millió tonna élelmiszerrel rakterükben. Az egyezmény néhány nap után végül november 2-án újraindult.

Az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megegyezés értelmében a hajók meghatározott útvonalon szabadon elhagyhatták az orosz blokád alá vont ukrajnai kikötőket. Ezután Isztambulban átvizsgálták a rakományt, mielőtt tovább indultak célállomásaik felé. Majd visszatérésekor újabb vizsgálat várt rájuk. Eddig semmilyen incidensre nem került sor. A tapasztalatok alapján a körülményesnek tűnő módszer működött: mostanra napi 5-10 hajó futott ki. Ez nem éri el a háború előtti szintet, de közelít a célként kitűzött havi 5 millió tonnás forgalomhoz.

A hajók leggyakrabban kukoricát, búzát, repcét, napraforgóolajat és más napraforgó termékeket, illetve kisebb mennyiségben árpát, szóját, babot, repceolajat szállítanak (lásd ábránkat).

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már korábban azzal vádolta Kijevet, hogy az élelmiszer-szállítmányoknak csak 5-7 százaléka jut a világ legszegényebb országaiba, miközben a felét az Európai Unió kapja. Az idézett arány némileg túlzó, de az kétségtelen, hogy a célállomások közel 50 százaléka magas, nagyjából negyede közepes, másik negyede alacsony jövedelmű ország (lásd ábránkat). A magas jövedelmű országok többsége valóban uniós tagállam, – kiemelkedik Spanyolország, Olaszország és Hollandia – de mellettük ide sorolható még Izrael, az Egyesült Királyság és Dél-Korea is.

️ Az olyan, éhínségtől leginkább szenvedő, és ukrán gabonától nagyban függő államoknak, mint például Szomália, Jemen vagy Libanon a szállítmányok egyenként kevesebb mint 1 százaléka jutott. Hasonló arányban részesült még többek között Tunézia, Indonézia, Líbia, Irán, Kenya, Etiópia és Szudán. Az alacsony jövedelmű országok közül lényegében csak Egyiptom és Bangladesh kapott jelentősebb szállítmányokat.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Ukrajna kereskedelmi partnerei nem változtak érdemben a háború kirobbanása után. Tehát az ukrán élelmiszerek legnagyobb felvásárlói korábban is a fent említett, fejlett országok voltak. Továbbá a rakományok célországa nem feltétlenül egyezik meg a fogyasztás helyszínével. A Törökországba érkező áru egy részét például feldolgozás után tovább szállították. Illetve jó szándéka jeléül Kijev még ebben a háborús helyzetben is segélyszállítmányokat ajánlott fel Etiópiának és Szomáliának.

Ha az éhínséget az ukrán gabonafolyosó nem is oldotta meg, de mindenképpen enyhítette. Ennél is fontosabb hatása volt, hogy a megállapodás megtörte az élelmiszer árának emelkedését. Sőt, az ENSZ statisztikái szerint az elmúlt hónapokban az élelmiszerek ára apránként csökkent. Ez a trend a visszájára fordulhat.

️ A felek a megállapodást négyhavonta értékelték és szükség esetén újratárgyalták volna. Az első ciklus eredetileg november végén járt volna le. Kijev vádjai szerint az oroszok már eddig is annak lehetőségét keresték, hogyan hátráljanak ki az alkuból. Az utóbbi hetekben például több száz szállítóhajó kényszerült várakozásra. Az alku felfüggesztésének dacára október 29-ét követően is több hajó hagyta el az ukrajnai kikötőket. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy ezek elérik-e célállomásiakat.

Ezek után még jobban felértékelődhet a szárazföldi, különösen vasúti szállítás, akár Magyarországon keresztül. Az utóbbi hónapokban máris havi 120 ezer tonna gabona érkezett Ukrajna felől, ez szeptemberre elérte a 179 ezer tonnát. A kapacitások további növelésére döntés született a záhonyi és eperjeskei térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztéséről.