A légi forgalom alakulása az energiaválság árnyékában️...

A légi forgalom alakulása az energiaválság árnyékában

️A nemzetközi utasforgalom még nem is volt képes kiheverni a koronavírus okozta fennakadásokat, máris egy új típusú krízis hozadékaival kénytelen szembenézni. Azt gondolhatnánk, hogy az energiaválság és a nyomában járó áremelkedések a légi forgalmi-szektort is súlyosan megviselték, ám miközben alaposabban áttekintjük az Egyesült Államok és az európai kontinens légi utasforgalmát, meglepő tényeket tapasztalhatunk.

Amennyiben vizsgálódásainkat a tengerentúlon kezdjük meg, azt láthatjuk, hogy az amerikai állampolgároknak egyelőre nem szegték kedvét az egyre tekintélyesebb árak: a repülőjegyekre irányuló kereslet nemhogy nem stagnál, de egyenesen növekszik. A Delta Air Lines 2022. október 13-án tette közzé az idei harmadik negyedév vonatkozó adatait magába foglaló jelentését. A dokumentumból kiderül, hogy a vállalat korrigált bevétele 2019 megegyező időszakához viszonyítva 11%-os növekedést mutatott, így 12,8 milliárd dollárt tett ki. A Delta előrejelzései alapján idén akár további 9%-os emelkedés is elképzelhető. Ezek az információk viszont megtévesztőek lehetnek. A FactSet nevű amerikai vállalat felmérése szerint a légitársaságok részvényeinek ára világviszonylatban igencsak kedvezőtlenül alakult az utóbbi időben. A teljes szolgáltatást kínáló légitársaságok részvénypiaci értékük csaknem 55%-át elvesztették a pandémia kitörésétől datálva. Ehhez vélhetően a súlyos munkaerőhiány és a szektor egyébkénti instabilitása is nagy mértékben hozzájárult. Mivel a légi utasforgalmat az utóbbi időben jó néhány viszontagság érte (utazási korlátozások, lezárások), a befektetők igyekeztek távol maradni a szegmenstől, ez pedig törvényszerű leértékelődéshez vezetett.

Az Egyesült Államokban tapasztalható élénk utazási kedv nehezen megmagyarázható jelenség, főként annak tudatában, hogy az USA-ban is tetemes az infláció szintje. Az árszínvonal-emelkedés pedig mérsékli a háztartások vásárlóerejét. Ennek ellenére az amerikaiak hónapok óta több és több pénzt költenek repülőjegyekre. Sokan a koronavírus okán elhalasztott utazásaikat szeretnék bepótolni, lehetőleg a további drágulást (vagy a következő járványhullámot) megelőzve. A koronavírus globális elterjedését követően a legtöbb légitársaság egyetértett abban, hogy a fizikai kontaktusok elkerülésére bevezetett videó-konferenciák jelentős keresletkiesést generálnak majd a jövőben. A valóságban ezzel szemben az üzleti utakra hónapokkal előre váltanak jegyet. Említésre érdemes továbbá, hogy az emberek elkezdték összekötni üzleti és szabadidős jellegű utazásaikat.

Európa esetében szembetűnő, hogy az ukrán-orosz háború nem csupán anyagi szempontok szerint okoz fennakadásokat a kontinentális légi forgalomban. Ukrajna lezárt légtere keskeny közlekedési csatornákba kényszerítette a repülőgépeket, mindez pedig a dél-európai járatok feltorlódását eredményezte. Ráadásul 2022 nyarán —a munkaerőhiány és a nagyszabású sztrájkok következtében— a vezető európai légitársaságok kénytelenek voltak több ezer járatot eltörölni. A repülőterek logisztikai szempontból képtelenek lettek volna kiszolgálni a hatalmas embertömeget, ezért döntöttek a lemondás mellett. A Ryanair közleménye alapján, az általuk törölt 420 járat hozzávetőlegesen 80 000 utast érintett hátrányosan. Látva a kapacitások (és persze végső soron a bevételek) előnytelen alakulását, az amszterdami székhelyű Schiphol nemzetközi repülőtér 20%-os béremelést ajánlott fel biztonsági dolgozóinak. A Schipholnak mihamarabb megoldást kell találnia a folyamatos munkaerőhiányra: Európa egyik legsűrűbben látogatott repülőterének működését jó ideje hátráltatja a munkatársak alacsony létszáma.

Jól megfigyelhető, hogy az európai emberek utazási kedve csakugyan megnőtt a koronavírus-korlátozások kivezetése után. Ami Magyarországot illeti, az utasforgalom hazánkban főként a külföldi turizmus vonatkozásában erősödött meg. Idén augusztusban a külföldi turisták által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 3,1%-kal emelkedett a 2021-es év megegyező hónapjához viszonyítva. Így 1,4 millió külföldi mindösszesen 3,9 millió vendégéjszakát töltött el magyar kereskedelmi szálláshelyeken. Azonban Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője figyelmeztet: a kedvezőnek tetsző adatok dacára a turisztikai szektor még mindig nem tudott visszaállni a COVID-19-et megelőző szintre, hiszen 2019-ben a hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma megközelítette a 32 milliót a kereskedelmi szálláshelyek esetében. Az idei év kedvezőtlenebb eredményeihez nagyban hozzájárultak a már korábban említett, Európa-szerte jellemző légi forgalmi fennakadások, illetve a drasztikus üzemanyag-drágulások egyaránt.