Az autóipar jövője Magyarországon: a környezettudatos technológiai irány? - OecoFocus
A magyar autóipar minden tekintetben hazánk egyik húzóágazata. A válságok okozta nehézségek ellenére, az autóipar kiemelkedő mértékben fejlődik és bővül. Az elmúlt évek során több globális cég, mint például: Mercedes-Benz, Audi AG és Suzuki fektetett be hazánk jövőjébe és alakította ki, vagy éppen bővítette a létesítményeit. Az autógyártó cégek mellett több autóipari beszállító is hasonlóan kedvezőnek gondolja hazánkat és fektet be Magyarország jövőjébe. Az ipar szemszögéből látható, hogy a közeljövőben egy új és környezettudatos technológiai irány veszi kezdetét. Palkovics László, technológiai és ipari miniszter, a 4. Nemzetközi Gépjármű- és Autóipari Mérnöki Konferencián kiemelte: a kormány kiemelt figyelmet fordít az járműiparra és az ágazat jövőjét meghatározó kihívásokra. Rövid cikkünkben a változó autóipart és Magyarország helyzetét járjuk körbe.
️ Nemzetközi összehasonlítás
A legnagyobb autógyártó országok, mint Kína, Amerika és Japán a teljes termelés 53 százalékáért feleltek a tavalyi évben, viszont a globális autóipar szignifikáns változásokon megy keresztül. A tavalyi évben az elektromos (tisztán és plug-in) autók vásárlása duplájára emelkedett. Összesen 16,5 millió elektromos hajtású gépjármű közlekedett 2021-ben világszerte, ami a 2018-as adatoknak a háromszoros értéke. A változások több új szereplőt is hoztak a piacra csakúgy, mint kínai NIO, illetve az amerikai Tesla autógyártót.
Magyarország autógyártásban az alsó középmezőnyben helyezkedik el, de ez főként annak köszönhető, hogy az autóipar szinte teljes mértékben exportorientált. Ez jól látható, ha a hozzánk közel álló Kelet-Közép-Európa országok autógyártását nézzük az elmúlt három évben.
A legtöbb modellt Csehország, Szlovákia és Lengyelország gyártja, azonban az ezer főre való lebontásnál látható, hogy Lengyelországban a legalacsonyabb az autógyártás mértéke népességi lebontásban. Hazánkban az autógyártók közül végleges modellt a Suzuki, az Audi és a Mercedes üzem gyárt. Ez régiós tendencia a jövőben könnyedén változhat a zöldebb autózás megjelenésével, melyre egyre több autógyártó kötelezi el magát. A kecskeméti Mercedes gyárban, a nemrég bejelentett több mint 1 millárd euró értékű beruházás egy új irányt ad az üzemnek, melyben elektromos járművek mellett több mint 2500 munkahely is létrejön. A már említett NIO vállalat idén fejezte be a 15 millió eurós beruházását, amely az első akkumlátorcsomag-csereállomás Magyarországon. Ezáltal, és további hasonló beruházásoknak köszönhetően hazánk jelentős lépést tesz a környezettudatos autóipari hozzájáruláshoz amellett, hogy Magyarország immáron a világ harmadik legnagyobb akkumlátorgyártója. A beruházást ösztönző támogatások pedig több külföldi iparági vállalatot is vonzanak Magyarországra.
A mostani helyzet fenntarthatóságát nézve hazánknak az exportorientáltság csökkentésére érdemes fókuszálni. A jelentős növekedéshez elengedhetetlen a hozzáadott értéket bővíteni és így az értéklánci folyamatokba nagyobb mértékben becsatlakozni. Erre a technológia változás egy lehetőséget biztosíthat. Az eddigi módszer, miszerint az előmunkai értéklánci feladatokat érdemes egy kelet-európai országba kiszervezni pozitívan hat, viszont a jelentős tőkeigényes feladatok, főként a protekcionizmus köszönhetően elsődlegesen a vállalat anyaországában maradnak. Ez utóbbi alapvetően vállalati döntés, így gazdaságpolitika erre csak az ösztönzők által tud kihatni.
Hogyan támogatja a kormány az iparág fejlesztését?
🪙 A nemzeti együttműködést ösztönző Ipar 4.0, a fejlesztések mellett a digitalizációt és gyártást is támogatja. Az autóiparban változó technológia pedig optimális lehetőségeket nyújt a digitalizáció és gyártás fejlesztésére, habár hazánkban ez az ágazat a digitális átállás élén jár. A régió országaival szemben Magyarország egyik versenyelőnye az elkötelezettség, az üzleti folyamatok integrációira és a magasabb verseny megvalósítására a közép-, nagyvállalatok szektorban. Ennek az eléréséhez széleskörű ösztönzőket kínál visszatérítendő vagy akár vissza nem térítendő támogatásként. A fő ösztönző típusok a készpénzes támogatások (EU-s vagy magyar forrásból), adókedvezmények, alacsony kamatozású hitelek vagy akár kedvezményes, ingyenes területek. Ezek az ösztönzések az elmúlt években jelentős külföldi közvetlen beruházást, másnéven FDI-t, eredményeztek, amelyek hazánkban járultak hozzá a legnagyobb mértékben az éves GDP növekedéséhez.
Milyen kilátások vannak a jövőre nézve?
A dráguló energiaárak és a környezettudatos gondolkodás várhatóan növekvő trendet eredményez az elektromos autóvásárlások terén. A globálisan megugró keresletet a már meglévő üzemek bővítésével vagy újonnan épített gyárakkal lehet majd kielégíteni. Emellett elengedhetetlen a kutatások és fejlesztések további ösztönzése. Ezekhez a beruházásokhoz hazánk elhelyezkedése kiváló lehetőséget nyújt az európai disztribúció ellátásához. A nagyobb értéklánci becsatlakozás magasabb hozzáadott értéket jelentene, mely pozitívan hatna mind a magyar foglalkoztatásra, mind a bruttó hazai össztermékre.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-zold-gazdasagi-novekedes-realitasai-magyarorszagon/
/posztok.hu
A baloldal árnyék-miniszterelnöke, Dobrev Klára utcára hívja az embereket október 23-án. De pontosan miről szólnak a mostani tüntetések? Kik szervezik őket és milyen célból? Mutatom! 










️ 