A magyar családpolitikának olyan eredményei vannak, amelyek a Holdról is látszanak – summázta Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán beszédét, mellyel a 110 éves a magyar családtámogatási rendszer című konferenciát nyitotta meg.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány által szervezett eseményen a tárcavezető leszögezte: a kormány továbbra is fenntartja és fejleszti a családtámogatási rendszert. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is; fontos, hogy ne azért vállaljnak gyereket a családok, mert azzal pénzhez juthat a háztartás, hanem fordítva, ha valaki gyereket szeretne, annak ne legyen anyagi akadálya. Az eredmények között említette, hogy a termékenységi ráta 1,2-ről 1,6-ra változott az elmúlt tizenkét évben, a házasságkötések száma nőtt, a válások száma és abortuszok száma csökkent.

Negyven éve tart a demográfiai tél Magyarországon, de ez a kormány volt az első, amely elkezdett foglalkozni a problémával – emelte ki előadásában Beneda Attila is. A kormány családügyekért felelős helyettes államtitkára rámutatott, hogy a jobboldali kormányzás kezdetén még csak 24 százalék volt munkaalapú juttatások aránya, de 2022-re ez az arány 80 százalékra emelkedett.

Jan Gregor, a cseh Pro Rodinu szövetség alelnöke véleménye szerint a társadalom alappillére a házasság és család, ezért rendkívül helyesnek tartja, hogy ezen intézmények és a gyermekek jogai Magyarországon alkotmányos védelmet élveznek. Nem tartja helyesnek, hogy az aktivisták a média által sulykolt iránymutatás szerint próbálják módosítani a családpolitikát, annak ellenére, hogy az tagállami hatáskör az Európai Unióban.

Jorge González-Gallarza, a Fundación Civismo ügyvezető igazgatója spanyol demográfiai helyzet elmúlt másfél évtizedéről tartott előadást. Az ebben az időszakban tapasztalható népességnövekedés szerinte főleg a migrációnak volt köszönhető, tavaly például Spanyolországba fél millió menekült érkezett. Véleménye szerint nem csak az a probléma, hogy a spanyol kormányzat nem hajlandó szembenézni a demográfiai krízissel, hanem hogy nem kéri ki az emberek véleményét. Kifejtette, hogy a spanyol politikai vezetők rendkívül megosztottak, nincs köztük konszenzus a demográfiai fordulat elérésében.

Az első szakmai panel részvevői között volt Szuromi-Kovács Ágnes, a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője; Király Nóra, Fiatal Családosok Klubjának alapítója; Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője; illetve Asztalos Péter, az MNB vezető közgazdasági elemzője. A panelt Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese moderálta. Egyetértés mutatkozott a részvevők között a beszélgetés során, miszerint sok változás történt 2010 után a magyar családtámogatások területén, melyek közül a legfontosabb, hogy nagyobb szabadsága van az egyénnek (elsősorban az édesanyának) eldönteni, ő mit szeretne és mi lenne jó a családjának.

A konferencia második szakmai panelbeszélgetésén Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) stratégiai és koordinációs elnökhelyettese, Németh Erzsébet, a Pénzügyi Szemle folyóirat felelős szerkesztője, Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója és Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi tagja és az Alapjogokért Központ operatív igazgatója vettek részt. A beszélgetést Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője moderálta.

A beszélgetésen szó esett a családok anyagi és jogi támogatásáról és védelméről, és a gyermekek társadalmi megítéléséről. Molnár Balázs kifejtette, hogy bár a termékenységi ráta elmúlt évtizedes, Európában rekordmértékű növekedése kedvező, még mindig nem elégséges. Németh Erzsébet a jövőbeli feladatokat is részletezte, melyek közül a családok mentálhigiénés állapotának javítása az egyik legfontosabb. Törcsi Péter szerint fontos a bizonyos értékek melletti elköteleződés, Pásztor Szabolcs pedig rámutatott a társadalom korösszetétele és a gazdasági szerkezet közötti összefüggésekre.

A családbarát politika az élet politikája! – fogalmazott a záróbeszédben Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója, a KDNP országgyűlési képviselője.

ℹ️ A napjainkban magától értetődőnek számító, és hazánkban igen kiterjedt családtámogatási rendszer hosszas fejlődési út eredménye. A kezdetek 110 évvel ez előttre nyúlnak vissza, bár Magyarországon a családok támogatásának és szociális védelemnek a szükségessége már az 1900-as évek elején megfogalmazódott. Az első tényleges családpolitikai támogatás az 1912-ben bevezetett családi pótlék volt. Innentől kezdve hosszú utat járt be a szociális háló e formája.

Ma már a családpolitikai támogatások körében rendkívül sokszínű támogatások és kedvezmények érhetőek el, melyek a családoknak a már a gyermekek megszületése előtti időszaktól egészen a felnőttkorukig nyújtanak különféle kedvezményeket.