Az afrikai gazdaságokat érintő legsúlyosabb fenyegetése...

Az afrikai gazdaságokat érintő legsúlyosabb fenyegetések

Az afrikai fejlődő gazdaságokat veszélyeztető aktuális dilemmák között egyaránt megtalálhatóak új keletű és már régebb óta fennálló kihívások is. A kontinens országaiban már az orosz-ukrán háborús konfliktust megelőzően is bőven akadtak gazdasági nehézségek, ám a 2022 februárjában kirobbant krízis még súlyosabb válságokat eredményezett. Jelen bejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy Afrika képes lehet-e időtálló megoldásokat találni a felmerülő pénzügyi problémákra. Vizsgálódásaink középpontjában ezúttal Nigéria, valamint a Dél-afrikai Köztársaság állnak.

️Bello Hassan, az NDIC (Nigeria Deposit Insurance Corporation) vezérigazgatója nemrégiben felszólalt egy, a Betétbiztosítók Nemzetközi Szövetségének szervezésében megvalósult technikai workshopon. Beszédében részletesen ismertette a nigériai gazdaságot fenyegető legjelentősebb kihívások körét. Ahogyan azt már több korábbi írásunkban körbejártuk, Oroszország agressziója nyomán nagy mértékben átformálódott a nemzetközi gazdasági környezet. A negatív következmények pedig különösen érzékenyen érintik az afrikai államokat, így természetesen Nigériát is. A kritikus szinten lévő infláció —amely főként az élelmiszerek, valamint az üzemanyag vonatkozásában mutatkozik meg— gátat szab a zavartalan gazdasági növekedésnek. A Világbank felmérése alapján a harminchárom szubszaharai ország közül mindösszesen négyben mértek az 5%-osnál alacsonyabb inflációs szintet 2022 júliusában.

A Dél-afrikai Köztársaság esetében az árszínvonal-emelkedés júliusban elérte a rekordnak számító 7,8%-ot. Az afrikai államok agresszív monetáris politika alkalmazásával igyekeznek visszaszorítani a drágulást, ám ahogyan az a Világbank vonatkozó közleményében olvasható, a költségvetési mozgástér túlzottan is szűk ahhoz, hogy az ilyen típusú kísérletek maradéktalanul hatásosak legyenek. A hosszabb ideje fennálló válsághelyzet felemésztette az állami megtakarítások nagy részét. A financiális hiány —kiegészülve az egyre magasabb hitelfelvételi költségekkel— rendkívüli módon megnehezíti az eredményes válaszlépések megtételét. Ráadásul a nemzeti valutákat terhelő nyomás és a tetemes adósságszint megnöveli a gazdaságok sebezhetőségét. A Dél-afrikai Köztársaságban az élelmiszereket érintő inflációs-hatás 11,5%-os, míg az üzemanyagok tekintetében 43,2%-os volt augusztusban. Az árak drasztikus növekedése pedig jól láthatóan takarékoskodásra ösztönzi a lakosságot. Amennyiben a régió növekedési kilátásaira vetünk egy rövid pillantást, azt láthatjuk, hogy a Világbank által áprilisban készített elemzés 3,3%-osra becsülte a szubszaharai országok együttes gazdasági bővülését 2022-ben. Az áprilisi előrejelzés óta további 0,3%-os mérséklődés érzékelhető. Mindez látványos visszaesést mutat a tavalyi évhez viszonyítva: 2021-ben még 4,1%-os volt a növekedés üteme. A rendelkezésünkre álló adatokból kiviláglik, hogy a Dél-afrikai Köztársaság fejlődési kilátásai még a régiós várakozásokat is jelentősen alulmúlják: a dél-afrikai jegybank az idei évre 2%-os gazdasági növekedést jósolt a nyáron, ám legfrissebb becslésük már némiképpen kedvezőtlenebb, 1,9%-os gyarapodást vetít elő. A súlyos inflációs-nyomás ellenére úgy tűnik, a jegybank a továbbiakban is folytatni szándékozik a kamatemelések gyakorlatát.

A már hivatkozott Bello Hassan a „rendszerszintű krízis-menedzsment” fontosságát hangsúlyozza. A szakember úgy véli, a pénzügyi szektor szereplői és a regionális betétbiztosítási rendszer résztvevői között minden korábbinál szorosabb kooperációra van szükség. Az együttműködés fő céljaként pedig a jövőbeli válságokra való eredményes felkészülést, illetve az ezek során felmerülő kockázatok redukálását jelöli meg. Mindezek eléréséhez elengedhetetlen a globális pénzügyi stabilitás visszaállítása - teszi hozzá. Ezen a véleményen van Ronke Sofekun, az NDIC igazgatótanácsának elnöknője is. Meglátása szerint —ahogyan arra több releváns makrogazdasági mutató is utal— a világgazdaság növekedésének üteme tovább lassult az utóbbi időben. A pénzügyi rendszer szilárdságának helyreállítására kulcsfontosságú ebben a helyzetben, ehhez azonban jó néhány területen kellene fejlődést indukálni. Ide tartozik például a válságszimuláció, a válságkezelés, a korai felismerés ás az időben történő beavatkozás.

Amennyiben nem sikerül megfékezni az áremelkedéseket, úgy az elkövetkezendő évek során pillanatnyilag még beláthatatlan következményekkel kell számolnunk. Annyi bizonyos, hogy humanitárius szempontok szerint az élelmiszer-infláció minősül a legégetőbb problémának. A szubszaharai Afrika lakosainak helyzete kiemelten baljóslatú. Jelenleg az itt élők teljes havi kiadásaik csaknem felét (40%) élelmiszervásárlásra költik. Az elmaradottabb, nincstelenebb területek esetében ez az arány elérheti akár a 60%-ot is. Fontos kiemelnünk, hogy az Afrika szerte egyre súlyosabb éhínségek komoly migrációs hullámokat generálhatnak a jövőben, amelyek Európa gazdaságait is fenyegethetik. Éppen ezért a kontinens élelmezésbiztonságának helyreállítása olyan feladat, amely nem tűr halasztást.