A szankcióknak mindig negatív hatása van a gazdasági nö...

A szankcióknak mindig negatív hatása van a gazdasági növekedésre, de ez mindkét oldalon igaz lehet

A nemzetközi kereskedelem Adam Smith és David Ricardo óta a kölcsönös előnyök kiaknázásáról és szakosodásról szól, melyben a kereskedelemben részt vevő szereplők egyenként, de együttesen is többnyire nyertesek. Hosszú évszázadokon keresztül tematizálta ez a megközelítés a nemzetközi kapcsolatokat, de az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a win–win helyzett helyett egyre inkább arról esik szó, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat terhelendő szankciók melyik oldalon okoznak nagyobb veszteségeket. Az eredeti Smith-i és Ricardo-i alapelvek egyelőre távoli messzeségbe tűnnek. Jelen bejegyzés arra kíván rávilágítani empirikus tapasztalok szintetizálása segítségével, hogy összességében milyen hatása van a szankcióknak a gazdaságra és a gazdasági növekedésre. A válasz nem meglepő: a szankcióknak mindig és minden esetben növekedést mérséklő hatása van.

2015-ben készül nagyobb empirikus vizsgálat arra vonatkozóan, hogy az ENSZ és az USA által bevezetett szankciók, hogyan hatnak az érintett országok GDP-jére. A 68 országot felölelő és 1976 és 2012 között vizsgálódó kutatás szerint az ENSZ-es szankciók a megcélzott országok egy főre eső GDP-jének növekedését 2,3-3,5 százalékkal vetették vissza. Ezek a kedvezőtlen hatások pedig gyakran 10 éven keresztül tartottak. Az olyan átfogó gazdasági szankciók, mint például a teljes gazdasági embargó több mint 5 százalékos visszaesést okozott a GDP növekedésében. Abban az esetben, ha „csak” az USA vezetett be korlátozásokat, akkor a hatások szerényebbek voltak és egy nagyjából hét éves időszak alatt a megcélzott országok GDP növekedése 0,5-0,9 százalékkal csökkent.

Egy másik tanulmány Iránra és az amerikai szankciókra fókuszált és arra mutatott rá, hogy 1980 és 1994 között egy hároméves időszakban az ország GDP-je 17,3 százalékkal esett vissza. A legmarkánsabb visszaesés pedig 2012-ben volt, közvetlenül azután, hogy 2011-től sokkal kiterjedtebbek lettek a korlátozások.

🪆Oroszországot kiterjedtebb szankciók 2014, a Krím-félsziget elcsatolása óta sújtják. Az akkori kereskedelmi korlátozások hatásának egzakt becslése még mindig nehézkes, ráadásul a jelenlegi szankciós hatások mellett el is törpül. Egy 2016-os tanulmány szerint a 2014-es intézkedések hatása az orosz GDP-re negyedéves alapon –1,97 százalék lehetett, azonban érdemi negatív hatás nem jelentkezett az eurózóna országainak gazdasági teljesítményére vonatkozóan. Egy másik tanulmány szerint 2017-ig az orosz GDP 2,4 százalékkal eshetett vissza.

Egy tavalyi dolgozat arra mutat rá, hogy a gazdasági szankciók már az intézkedések bevezetése előtt is képesek gazdasági növekedési lassulást okozni, melynek nagysága a tényleges bevezetés előtti három évben nagyjából 9 százalék lehet. Az is igaz továbbá, hogy a kereskedelmi, a többoldalú és az üzleti szektort célzó szankciók hirtelen tudnak növekedésbeli visszaesést eredményezni.

További érdekesség, hogy leginkább a szankciókkal sújtott államok lakossága viseli a legtöbb költséget. 1960 és 2008 között vizsgálódva bizonyítható, hogy a gazdasági korlátozások növelik a jövedelmi egyenlőtlenségeket és a szankcióknak egyértelműen súlyosabb hatása van akkor, ha hosszabb időtartamra szólnak.

Mindezek tükrében biztosan kijelenthető a bevezetett szankcióknak mindig növekedésmérséklő hatása van, rendszerint átrendezi a jövedelmi struktúrát és minél tovább tart a szankciós politika, annál inkább tetten érhetők a nemzeti jövedelemben jelentkező hatások. A tanulmányok alapján látnunk kell ugyanakkor azt is, hogy az Oroszország ellen 2022-től bevezetett intenzívebb szankciók hatásának egzaktabb vizsgálatára csak sok-sok éves késéssel kerülhet sor, addig pedig továbbra is találgatás tárgya lehet a gazdasági teljesítmény tényleges visszaesése.