A magyar építőanyag-piac aktuális helyzete🧱A világszer...

A magyar építőanyag-piac aktuális helyzete

🧱A világszerte érzékelhető pénzügyi bizonytalanság erőteljesen befolyásolja a magyar építőipar állapotát is. Ahogyan arra Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnöke felhívta a figyelmet: az építőanyag-és munkadíjak 2022 szeptemberére csaknem 20%-kal emelkedtek meg az előző év megegyező időszakához képest. Rövid bejegyzésünkben azt járjuk körbe, hogy milyen tényezők állhatnak a súlyos drágulás és a kereslet visszaesésének hátterében.

️A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán fegyveres konfliktus – illetve az Oroszország ellen hozott nyugati szankciók – drasztikus sokkokat eredményeztek a globális gazdasági környezetben. Ám hiba volna azt gondolnunk, hogy a háborús helyzet az áremelkedések egyetlen kiváltó oka. Az elmúlt évek során jó néhány, a 21. században ezidáig példátlan krízishelyzettel kellett szembenéznünk. A koronavírus járvány és a fertőzés terjedésének korlátozására tett kísérletek (karanténkötelezettség, távmunka, üzembezárások) az ellátási láncok megszakadását eredményezték. Ennek következtében számos beruházás és éppen folyamatban lévő projekt torpant meg, amelyek befejezése csupán nemrégiben, a COVID-19 megfékezését követően indulhatott újra. Először is tehát, rengeteg megvalósításra váró építési terv halmozódott fel. Másodsorban pedig a hosszabb ideje jelen lévő bizonytalanság visszavetette a személyek kockázatvállalási hajlandóságát. Mindennek tudatában aligha meglepő, hogy az év elejére jellemző növekedéshez képest (vélhetően ekkor folytatódtak a felfüggesztett projektek munkálatai) 2022 szeptemberére 25%-ot is meghaladó keresletcsökkenés figyelhető meg az építőanyag-piacokon. A már korábban hivatkozott Wiesinger Raimund szerint az őszi időszak kezdetére jellemző „szezonális föllendülés” elmaradt, ez pedig egyértelműen az építőipar várható lassulását vetíti előre. Lássuk, miért is esett vissza a kereslet ilyen nagy mértékben.

A fentebb felsoroltakon túlmenően a beruházások megvalósulása elé a munkaerőhiány is komoly akadályt gördített a közelmúltban. Ezzel összefüggésben nem szabad megfeledkeznünk a megnövekedett energetikai költségekről és fuvardíjakról sem, amelyek tovább csökkentették az egyébként sem túlzottan kiugró beruházási hajlandóságot a lakosság körében. Mivel pillanatnyilag a magas és egyre emelkedő kamatok miatt egyre kevesebben szeretnének hiteleket felvenni, a tervezett munkálatok jelentős része forráshiány okán marad el. Ráadásul a jegybank Monetáris Tanácsa 2022 szeptember 27-én újabb alapkamat emelést jelentett be, amely lépés a forint tartós gyengülésének megfékezésére irányul. A 125 százalékpontos növekedést követően immáron 13%-os az alapkamat. Matolcsy György, az MNB elnöke úgy véli, az infláció egészen a 2023-as év elejéig gyarapodni fog, mérséklődése pedig ezután is meglehetősen lassú lesz. Az állami otthonfelújítási program egy másik releváns tényező, amely az új beruházások visszaesésében kulcsszerepet játszik. A program keretein belül december 31-éig megvalósuló, a gyermekeket nevelő családok lakhatási körülményeit javító munkálatok költségeinek 50%-át a magyar állam átvállalja. A szűkös határidő egyértelműen a már megkezdett projektek befejezésére ösztönzi a támogatással élőket. Eközben az új, vélhetően december végéig nem teljesíthető megbízások törvényszerűen elmaradnak. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy az energetikai jellegű korszerűsítéseket illetően lesznek-e további kedvezmények a jövőben. A magas rezsiárak mindazonáltal hasonló döntések meghozatalát indokolnák.

Mivel valószínűtlen, hogy az Ukrajna és Oroszország között dúló háború a közeljövőben véget érhet, további gazdasági nehézségekre és magas inflációra kell számítanunk Európa-szerte. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke 20%-os inflációt sem tart elképzelhetetlennek szeptember hónapra. Az áremelkedés pedig végsősoron azt is eredményezheti, hogy egyes termékek, például a tégla esetében lehetetlen lesz vevőket találni.