Oeconomus posztja - posztok.hu

Kártyával fizethetek? – A bankkártya használat befolyásoló tényezői Magyarországon

Az 1990-es évek óta Magyarországon fokozatosan egyre nagyobb teret hódított a bankkártya használat, valamint a bankszámla megléte. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a hazai lakosság mintegy 87%-a rendelkezik bankszámlával, 85%-uk pedig bankkártyával is. Számukra evidens a mindennapokban ezen eszközök használata a napi pénzügyeknél, ugyanakkor a lakosság fennmaradó 13-15%-a még mindig nem érzi szükségesnek meglétét. Az alábbiakban ennek a lakossági rétegnek a lehetséges döntéseit tekintjük át röviden, figyelembe véve, hogy milyen tényezők befolyásolhatják itthon a bankszámla és bankkártya használatát.

Az MNB 2020 őszén végzett felmérést a hazai bankkártyás fizetési szokások felkutatása céljából. A mintegy 1500 fős reprezentatív cenzusban 18 év feletti magyar lakosok által adott válaszokat vizsgálták meg. A kutatás nem csupán a mindennapi pénzügyi szokásokra, hanem az általános, ezt befolyásoló tényezőkre is rávilágított. Ez alapján vonható le konzekvencia arra vonatkozóan is, hogy azok, akik nem rendelkeznek bankszámlával, miért döntöttek így, valamint, hogy miért nem tartják fontosnak meglétét. A legtöbb felnőtt munkavállaló számára a legfőbb oka annak, hogy bankszámlát vezessen, a munkabér kifizetés, ezt támasztja alá az is, hogy a rendszeres jövedelemmel rendelkezők 75%-a itthon elektronikusan kapja meg a havi jövedelmét munkaadójától, 15%-a készpénzben, 8% pedig vegyesen (készpénzben és számlára történő utalással). A 2017-es adatokhoz képest némi javulás figyelhető meg a készpénzes jövedelemmel rendelkezők esetén, a jelzett évhez képest ugyanis 6%-kal csökkent arányuk. Számukra a bankszámla megléte, valamint a bankkártyával történő vásárlás a legtöbb esetben érdektelen, mindazonáltal nem ez az egyetlen tényező, ami befolyásolja az elektronikus pénzügyi szolgáltatások meglétét. Az életkor, valamint a képzettség mellett hangsúlyos tényező az adott háztartás bevételének összege is: az MNB szerint jellemzően azok nem nyitnak és vezetnek bankszámlát, akik esetében a háztartásban az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem nem éri el a 100.000,- forintot.

Az MNB-s kutatás válaszadói közül sokan nyilatkoztak úgy, bizalmatlanok a bankok irányába, valamint, hogy túl költségesnek ítélik meg a bankszámla és a kártya fenntartását, emiatt pedig nem szeretnének újabb kiadással járó terheket viselni. Ugyan a bankkártya használat a legtöbb hazai banknál már 0 forintért igénybe vehető szolgáltatás, a számlavezetéssel, tranzakciós díjakkal, átutalásokkal és csoportos beszedési megbízásokkal kapcsolatos költségek között egy-egy bank esetén is meglepő eltérések mutatkoznak.

Az új típusú koronavírus járvány hatására nem csak a gazdaság és az egyes piacok változtak, hanem a bankkártya használati szokások is. Az MNB kutatása szerint a megkérdezettek 40%-a változtatott a korábbi fizetési szokásain a pandémia hatására, 22%-uk pedig maradandónak tekinti a változást. Ennek okai között figyelhető meg a bankkártyás fizetési lehetőségek bővülése (több önkiszolgáló gyorskassza, több online vásárlás, több érintkezésmentes fizetés), továbbá a kereskedőket érintő 2021. január 1-től életbe lépett törvényi kötelezettség is, amely szerint az online pénztárgép használatára kötelezett kereskedésekben biztosítani kell az elektronikus fizetési lehetőséget is. Mindezektől függetlenül a készpénz még mindig nagyban befolyásolja fizetési szokásainkat, szolgáltatások fizetése esetén például nagyobb eséllyel használunk ezt a módot, továbbá a magánszemélyek közötti tranzakciók során is.

Az eurózóna államai területén a lakosság 94%-a fér hozzá az elektronikus fizetési módokhoz, valamint mindössze 2% azoknak az aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol semmilyen elektronikus banki szolgáltatás nem érhető el. Utóbbi esetében Görögország, Ciprus és Málta a sereghajtók, itt 10-11%-os ez az érték, míg itthon 9%. A rendszeres készpénzes jövedelem szintén Görögországban a legmagasabb, itt 32% azok aránya, akikhez még ilyen formában érkezik a havi rendszereres bevételük. A pandémia során az eurózóna lakosságának 40%-a változtatott a korábbi fizetési szokásain az EKB jelentése szerint, ugyanakkor a készpénznek még így is fontos szerepet tulajdonítanak. Az Európai Központi Bank szerint a készpénz, mint fizetőeszköz általános elérhetősége és elfogadottsága a megkérdezettek mintegy 54%-a számára nagy fontossággal bír, így várhatóan egyhamar nem fogja a pénztárcánkban található bankókat a bankkártya véglegesen felváltani.