A lakossági adatok aranybányája, avagy 2022 a népszámlá...

A lakossági adatok aranybányája, avagy 2022 a népszámlálás éve Magyarországon

A népszámlálás egy rendszeresen – általában 10 évente ismétlődő –, teljes körű adatgyűjtés egy adott terület (legtöbbször egy ország) lakosságáról, melyet egy időben, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon hajtanak végre. Magyarországon a következő népszámlálásra 2022. október 1. és november 28. között kerül sor. A népszámlálás révén pontos és részletes információkhoz juthatunk az ország népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről. Annak érdekében, hogy a népszámlálás eredményes legyen, az azon való részvétel kötelező, ezt törvény írja elő az uniós szabályozással összhangban; a népszámlálás tehát az egész magyar lakosságot érinti.

A népszámlálás eredményét sokan használják az elkövetkezendő évek során: döntéshozók, piaci szereplők, kutatók stb. A népszámlálás alapvető célja, hogy megállapítsa, hányan élünk Magyarországon, ill. mennyien az egyes községekben és városokban. Ezenkívül a pontos adatok ismeretében megalapozottan lehet a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális fejlesztéseket tervezni és lebonyolítani, de például a vállalatok is ezen adatok alapján is döntenek egy új beruházásról.

Az első népszámlálás jellegű felmérést a Krisztus előtti III. évezredben (Kr.e. 2238-ban) tartották Kínában. Ezt követően az ókorban is fontos volt annak megállapítása, hogy az adott állam mennyi hadba hívható férfira számíthat vagy mekkora az adófizetők száma. Európában a középkor óta végeztek összeírásokat, melyeket ekkor is elsősorban adózási szempontok vezéreltek; ide sorolhatóak a birtokösszeírások, adójegyzékek, urbáriumok, tizedjegyzékek stb. A világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást 1665-ben tartották a mai Kanada területén, Québecben, Európában pedig 1749-ben, az akkor svéd fennhatóság alatt álló Finnországban bonyolították le.

Kontinensünkön a népesség számbavétele a 19. század elejétől vált többé-kevésbé rendszeressé. A Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok elnevezésű szervezet 1872-ben határozott arról, hogy az európai országok mindig egy időben, a 0-ra végződő években tartsanak teljes körű nép- és lakásszámlálást. Nagyot ugorva az időben, 2008-ban európai parlamenti és tanácsi rendelet született a nép- és lakásszámlálásról, amely minden tagállamra kötelező érvényű. E rendelet kimondja, hogy ezentúl minden tagország azonos évben (először 2011-ben) tartja a népszámlálását.

A mai Központi Statisztikai Hivatal jogelődje 1867-ben a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium kötelékében kialakított statisztikai szakosztály létrehozásával jött létre, míg az első népszámlálásra 1869-ben került sor. Magyarországon 1869-től és 2011-ig 15 népszámlálás volt, az idei lesz a 16. a sorban. A legutóbbi, 2011. évi népszámlálás volt az első, amelyet az Európai Unió tagjaként hajtottunk végre. Tavaly a koronavírus-járvány miatt maradt el a népszámlálás, és halasztották 2022-re, ahogy több uniós tagállamban – köztük Németországban is – hasonlóan jártak el.

A 2022-es népszámlálás számos újdonságot tartalmaz majd: egyrészt már nem használnak papíríveket, hanem elektronikus kérdőívekkel dolgoznak. Másrészt tartalmi oldalról a korábbi kérdéscsoportok mellé (pl. lakáskörülmények, iskolai végzettség, nyelvtudás) újabbak kerülnek be: energiahatékonysági szempontok (pl. lakások falazata, fűtési lehetőségek), digitális jártasság és internethasználat. A tervek szerint jövő tavasszal publikálják a népszámlálás első eredményeit (települések lakosságának száma, nemek és életkor szerinti megoszlása).