Svédország: elszálló energiaárak, romló gazdasági hely...

Svédország: elszálló energiaárak, romló gazdasági helyzet és kormányváltás – OecoGlobus

️ Svédországban 2022. szeptember 11-én általános választásokat tartottak, amelyen a nyolc éve kormányzó szociáldemokrata vezetésű kabinet elvesztette többségét. Ennek eredményeként a legnagyobb valószínűséggel Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt vezetője lehet az új kormánykoalíció vezetője és ezzel a miniszterelnök.

️ Az elemzők a kormányváltáshoz vezető tényezők közül kiemelik az elmúlt időszak kedvezőtlen gazdasági folyamatait. A lakosság elégedetlenséget váltott ki az infláció kiugró mértékű emelkedése, a növekvő társadalmi egyenlőtlenégek és az elszálló energiaárak elleni fellépés mérsékelt szintje.

️ Kedvezőtlen svéd gazdasági kilátások

Svédország Európa legtöbb országánál kedvezőbb helyzetben van ahhoz, hogy ellenálljon a kontinenst sújtó energiaválságnak. Ennek ellenére az elszálló villanyszámlák, az emelkedő kamatlábak és a megtorpanó gazdasági növekedés miatti fogyasztói aggodalmak kerültek előtérbe 2022 őszére. A jóléti rendszer következtében – (bár sokkal kevésbé bőkezű, mint korábban volt) – a szegénységi ráta jóval az európai átlag alatt van. Az elmúlt évtizedekben azonban a gazdagok és szegények közötti szakadék egyre nőtt, így sokak kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a jelenlegi magas inflációval szemben. Az áremelkedés 9,8%-on alakult 2022 augusztusában, amelyre 30 éve nem volt példa. Elsősorban lakhatási és közlekedési árak emelkedése húzta felfelé az adatot. Az emelkedő kamatlábak következtében a jelzáloghitel-felvevők hitelköltségei hamarosan megduplázódhatnak. (A jegybank 2022 szeptemberében egy lépésben 100 bázisponttal 1,75% emelte az alapkamatot, amelyet az előzetes jelzések alapján további lépések követhetnek.) Az elemzők az ingatlanárak 8%-os zuhanását mérték az idei évben, amely tovább folytatódhat, és a 15-20%-t is elérheti. Mivel a háztartások a reálbérek és a lakásértékek csökkenését tapasztalják, várhatóan olyan mértékben fogják vissza fogyasztásukat, ami a legnagyobb skandináv gazdaság kilátásainak romlásához vezet. A kormány előzetes becslése alapján a következő évben stagnálás közelébe lassulhat a svéd gazdaság teljesítménye, (0-0,4% közötti bővülés).

Svédország energiamixe

A Svédország villamos energiáját főként víz-, atom- és szélenergiából állítja elő, és csak elenyésző része származik gázból, (2020-ban az Eurostat adatai szerint 2,7% volt a gáz aránya). Ezzel együtt Svédországot sem kerülte el az energiaárak egész Európára kiterjedő emelkedése. Hosszabb távon az országnak hatalmas új forrásokból származó energiaszükséglete lehet, hogy a fosszilis energiahordozókat céloknak megfelelően teljes mértékben kiküszöbölje. Emellett a svéd ipar esetében is nagyszabású tervek körvonalazódnak az elektromos járművek akkumulátorainak, valamint szénégetés nélküli acél gyártására. Ebben az energetikai átállásban kiemelt szerepe lehet, az új kormány által támogatott atomenergiának.

Az elmúlt időszak energiaválsága során Svédországban Magyarországgal ellentétben nem az elszálló energia- és üzemanyagárak rögzítésére törekedtek, hanem az adókat csökkentették. Ennek nyomán a világpiaci árak volatilitása átgyűrűzött a gazdaságba, továbbá a kedvezmény mértéke is az adókulcs nagyságával megegyező mértékű maradt (25% körüli, miközben a világpiaci árak többszörösükre emelkedtek). A rezsi és üzemanyagköltségek esetében biztosított támogatási rendszer bonyolultságát maga a svéd kormány is felismerte. Ugyanakkor a legutóbb bevezetett, a munkába járás üzemanyag költségeire vonatkozó adókedvezmény is közvetett hatású, és nagyobb adminisztrációs tehrekkel jár, mint a Magyarországon is érvényben lévő árstop rendszere. Emellett Svédországban az élelmiszerárak esetében nem léptettek életbe intézkedéseket. A jövőben az új svéd kormány erőteljesebb fellépése várható a lakossági üzemanyagárak megfékezése érdekében. Továbbá a magyarországinál lényegesen magasabb, progresszív személyi jövedelemadó (átlagos értéke 32,3%) is mérséklődhet, ahogyan ez a magyar gazdasági modell esetében is történt, (SZJA mértéke Magyarországon 15%). Az energiabiztonság érdekében Svédországban is az atomenergia kaphat hangsúlyosabb szerepet a jövőben, ahogyan hazánkban is éppen a paksi atomerőmű bővítésére kerül sor.