Oeconomus posztja - posztok.hu

FDI – szükséges rossz vagy a fejlődés velejárója? OecoBright

FDI – Foreign Direct Investment – vagyis külföldi tőke beruházás, avagy külföldi közvetlen-tőke befektetés. Megnevezése alapján könnyen kikövetkeztethető, hogy célja egy olyan beruházás létrehozása, amely egy másik országból érkezik és új tevékenységet kíván ellátni a célország területén. A befektetést mind magánszemély, mind pedig társaság végezheti, esetenként akár maga az állam is lehet a befektetés mögött. Az FDI célja a beruházáson túl, hogy jelentős részesedést biztosítson egy külföldi vállalkozásban vagy akár meg is vásárolja azt teljes egészében. Utóbbi esetben a hosszú távú cél jellemzően, hogy az adott régióra gazdasági hatást gyakorolhasson, tevékenységet fejtsen ki azon belül, ellenőrzést végezhessen a vállalat működése felett, valamint befolyásolhassa a menedzsmentet a döntésekben. Segítségével olyan tartós és stabil kapcsolat alakulhat ki az egyes államok gazdasága között, amely elősegítheti a kevésbé fejlett régiók felzárkózását is.

Hogyan működik az FDI? – Klasszikus értelemben a működés a következő: A államban működő vállalat B államban kezdeményez közvetlen-tőke befektetést. John Dunning, brit közgazdász, aki az eklektikus elmélet kidolgozója volt, koncepciójának hipotézise szerint „egy vállalat az exporttal szemben akkor részesíti előnyben az FDI-t, ha ezzel a cél tulajdonosi és tranzakciós költségelőnyökre tehet szert, valamint, ha a helyi termelési feltételek is kedvezőek”. Az eklektikus elmélet az OLI-keretrendszert követi (Ownership, Location, Internalization), amelyben három csoportba sorolhatóak a stratégiai helyzetelőnyök:

- vállalatspecifikus előnyök (ide tartoznak a tulajdonjoggal kapcsolatos előnyök);
- befektetés helyére vonatkozó előnyök (földrajzi, lokációs előnyök);
- internalizációs előnyök (befektetés minősége, zöldmezős vagy barnamezős).

Dunning szerint az alábbi négy csoportba sorolhatóak a beruházások:

- természeti erőforrások megszerzése;
- piacszerzés;
- hatékonyság növelése;
- stratégiai előnyök megszerzése.

👍Miért előnyös a fogadó államnak az FDI? – Az előbbiekben láthattuk, milyen új lehetőségeket kínál a befektető vállalat számára a külföldi közvetlen-tőke befektetés, most pedig nézzük meg, hogy a fogadó államnak milyen előnyei származhatnak belőle:

- pozitív hatással lehet az adott állam GDP-jére;
- bővülhetnek a foglalkoztatási lehetőségek;
- modernizálódhat a foglalkoztatási szerkezet;
- új munkahelyek jöhetnek létre a zöldmezős beruházások esetében;
- gyors és hatékony módja lehet a legújabb technológiák megszerzésének, az
- innovációk terjesztésének;
- növelheti a versenyt a belső piacon, segítheti a vállalatszervezési ismeretek átvételét.

👎Milyen hátrányai lehetnek? – Számos érv szól az FDI mellett, sok közgazdász véleménye megegyezik ugyanakkor abban, hogy érdemes óvatosan kezelni a nemzetközi tőkeáramlások ezen kategóriáját. A legtöbb negatív érv egyetért abban, hogy az FDI veszélyeztetheti az adott ország gazdaságának autonómiáját, magasabb a veszélye a „brain drain” vagyis agyelszívás jelenségének, valamint, hogy a korábban előnyként taglalt innovációk és technológiák gyors átvétele egyúttal magában hordozza a hazai vállalkozások hátrányba kerülését, ezzel együtt pedig a gazdaság duális szerkezetűvé alakulását. További kontra érvként sorakoztatják fel azt is, hogy az FDI jelenléte és az új munkahelyek számának növekedése nem egyenértékű a bér és humántőke emelkedésével is. Sok esetben a vállalatok azért választanak kevésbé fejlett gazdasági térségeket a közvetlen-tőke beruházáshoz, mivel így olcsóbb munkaerőre tehetnek szert.

Kik tekinthetőek a legnagyobb befektetőknek és célpontoknak? – Globális viszonylatban az elmúlt években az USA, Németország, Japán, Kína és az Egyesült Királyság helyezte ki a legtöbb FDI-t világszerte. Kedvelt célpontjai a közvetlen-tőke befektetéseknek Kína, Kanada, Brazília, India, továbbá az elmúlt évtizedekben egyes kelet-európai országok is felkerültek erre a listára.

️Magyarország érintettsége – Hazánk számos okból kedvelt FDI célország már évtizedek óta. Magyarország földrajzi, üzleti, adózási, jogszabályi és munkaerő szempontjából is ideális a közvetlen-tőke befektetésekhez, stabil politikai helyzete szintén pozitívum. Kedvelt ágazatok az autóipar, az elektronika, a szolgáltatások, valamint az élelmiszer és mezőgazdasági iparág. Alátámasztja mindezt az is, hogy a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) jelentése szerint, 2021-ben összesen 5,9 milliárd euró értékben érkezett FDI az országba, amellyel több, mint 13 ezer új munkahely jöhetett létre. A korábban is gyakori német és amerikai befektetők mellett megnőtt az ázsiai (dél-koreai, japán és kínai) jelenlét, így még diverzifikáltabb lett a gazdasági és az üzleti közösség.