Oeconomus posztja - posztok.hu

Ismét rekordot állított fel az eurózóna inflációja – OecoGlobus

Sorra dönti az eurózóna inflációja a történelmi rekordokat, és augusztusban sem lassult a pénzromlás üteme: 2021 augusztusához képest 9,1%-kal nőttek a fogyasztói árak az eurót használó országok átlagában az Eurostat előzetes becslése szerint (2022. július: 8,9%, év/év alapon mérve). Összehasonlítás végett, az „optimális” inflációhoz képest, vagyis az Európai Központi Bank által megcélzott 2%-hoz viszonyítva idén augusztusban több, mint 4,5-szer nagyobb inflációt mértek a 19 tagállamot tömörítő térségben.

A rekordmagas infláció mögött legnagyobb mértékben idén augusztusban is a lakossági energiaárak drasztikus emelkedése állt, melynél közel 40%-os drágulást lehetett tapasztalni az előző év azonos időszakához képest; míg a koronavírus-válság előtt, 2019-ben éves átlagban 1,2%-os energiaár-növekedést láthattunk az eurózónában. A magas energiaárak nemcsak közvetlenül, a lakossági rezsiszámlákban éreztetik hatásukat, hanem a fogyasztói árindexre közvetett módon, az iparcikkek és a szolgáltatások növekvő árain keresztül is hatást gyakorolnak. A gyorsulva növekvő energiaárak már több, mint egy éve lökik egyre magasabb szintekre az inflációt nemcsak az eurózónában (2021 júliusa óta jár 2% felett az övezet inflációja), hanem globálisan is (OECD-tagállamok átlagos inflációja 2022 júliusában: 10,2%). Ennek két fő oka egyrészt a koronavírus-járványból való gazdasági kilábalás, az azóta jelentkező áruszűke és a megugró kereslet, másrészt az orosz-ukrán háború, az azzal együtt járó korlátozó intézkedések és a helyzetből fakadó bizonytalanság.

További jelentős gyorsulást mutat az eurózónában az élelmiszerárak növekedése, mely augusztusban több, mint 10%-os emelkedést mutatott 2021 augusztusához képest (év elején még csak 3,5%-kal nőtt az áruk év/év alapon). Nemcsak az aszályos időjárás lökte egyre magasabbra az élelmiszerárakat az övezetben idén, hanem az orosz-ukrán háború is a termesztési és szállítási problémák végett (Ukrajna és Oroszország együtt a világ búzatermelésének negyedét adják).

Az eurózóna átlagos inflációja nem mutatja, hogy a tagállamai között jelentős eltérések vannak az infláció tekintetében. Míg például Franciaországban „csak” 6,5%-os éves árnövekedési ütemet mért az Eurostat idén augusztusban, addig a Balti országokban (Észtország, Lettország, Litvánia) 20% feletti inflációkat láthattunk a múlt hónapban. Mindez megnehezíti az Európai Központi Bank dolgát a közös monetáris politika meghatározásában, mivel egymásnak feszülhetnek a tagállamok igényei és érdekei. A tagországok inflációs rátái közti különbséget okozhatják az országonként eltérő árszabályozások, a kelet-közép-európai régió országainak bérfelzárkózása és a fogyasztói kosarukban nagyobb súllyal szereplő, jelentősen dráguló energia- és élelmiszerárak.

Az Európai Unió és azon belül a valutaövezet inflációjának figyelemmel kísérése a hazai infláció tekintetében kiemelten fontos, mivel a magyar gazdaság nyitottnak számít külkereskedelmi szempontból (export/GDP és import/GDP arányunk egyaránt 81%, míg a világátlag 28%). Továbbá a külkereskedelmi forgalmunk zöme, 70-75%-a az Európai Unió (és azon belül az eurózóna) tagállamaival zajlik. A külkereskedelem révén áramló export- és importtermékekkel pedig a külső infláció is beszivárog a hazai árakba. Júliusban a hazai infláció 13,7%-ra gyorsult (az előző év azonos időszakához mérten). Az eurózóna inflációjának augusztusi gyorsulása – az energia- és élelmiszerárak várható további növekedése mellett – a hazai inflációt is feljebb lökhették az elmúlt hónapban a júliusi szintről (a KSH szeptember 8-án, csütörtökön közli a hazai friss inflációs adatokat).