Oeconomus posztja - posztok.hu

Mennyire nemzetközi a hazai bankrendszer? – OecoGlobus

Abban az esetben, ha az országok világgazdaságba való beágyazottságának mértékét szeretnénk illusztrálni, akkor a klasszikus nyitottsági mutatók mellett, a pénzügyi és a banki piacok nyitottságát mérő mutatókat is érdemes megemlíteni. A kereskedelmi bankok nemzetköziesedésének elindulása óta kimondottan érdekes és sokatmondó mutatót lett a bankszektor eszközállományának és az adott ország bruttó hazai termékének és a külföldi eszköz állomány és teljes eszközállomány hányadosa. Jelen bejegyzésünkben arra irányítjuk rá a figyelmet, hogy miért fontos ez a két mutató és Magyarország a banki nyitottság tekintetében hol helyezkedik el világ országai között és a szűkebb régióban.

Korábban nem volt általános jelenség, hogy a bankok más országokban is érdemi banki tevékenységet végezzenek. A pénzintézetek leginkább a helyi igényeket elégítették ki, később azonban a globalizáció előrehaladtával egyre távolabbi ügyfeleket és egyre összetettebb gazdasági tranzakciókat kellett kiszolgálniuk, illetve menedzselniük. Különösen az 1970-es évektől vált látványossá a bankok nemzetköziesedése, amelyben fontos volt az ún. follow your customer modell, amely azt jelentette, hogy a bank követte az általa finanszírozott és nemzetközi szintérre lépő vállalatát, később pedig az ottani ügyfeleknek is elkezdett szolgáltatásokat nyújtani. A bankok nemzetköziesedése, több tényező miatt is, látványosan zajlott egészen a 2007–2009-es pénzügyi, majd reálgazdasági válságig. (Ezután némi korrekció következett be.) Ennek eredményeként, de már korábban is létrejöttek az ún. globális bankok (többek között: HSBC, RBS, Deutsche Bank, BNP Paribas, etc.), amelyek számos országban és kontinensen jelen vannak.

A nemzetköziesedés mérésére leginkább használt mérőszám az ún. teljes eszközállomány aránya bruttó hazai terméken belül. Abban az esetben, ha egy adott ország bankjainak magas az eszközállománya és esetleg ez a GDP többszörösét teszi ki, akkor magas nyitottságról és nemzetköziesedési fokról beszélhetünk, ellenkező esetben azonban a bankrendszer nem integrált a pénzügyi piacokba és a bankok zárványszerűen vannak jelen a nemzetközi pénzügyi folyamatokban és csak lokális szereplők.

🖩 Jelenleg, a 2020-as adatok alapján Hong Kong-ban a banki eszközállomány a GDP 2,6-szeresét adja, de Katarban és Kínában is kettő felett van a mutató: 2,3 és 2,2. Másfélszeresnél nagyobb mutatóval rendelkezik még többek között Dánia, Dél-Korea, Japán, Szingapúr és Ausztrália is. A lista végén pedig olyan országok szerepelnek, mint Afganisztán, a Kongói-Demokratikus Köztársaság, Szudán, vagy éppen Haiti. Ezekben az országokban jelentéktelen szerepet játszik a bankrendszer az egy, vagy éppen csak kétszámjegyű hozzájárulásával a GDP-hez.

️ A V4-es régióban eltérő mutatókat találunk, ugyanis a 2020-as adatok szerint Szlovákiában a banki eszközállomány a GDP közel 78 százalékát adja, míg Csehországban nagyjából 69 százalékot. A lengyel adat valahol a kettő között szerepel: 73 százalékkal. A magyar mutató valamivel szerényebb - a hazai bankok eszközállománya a GDP mindösszesen 62 százalékát adja. A hazai bankok nemzetköziesedésének tehát még komoly mozgástere van, de azt tudhatjuk, hogy a legnagyobb kereskedelmi bank, az OTP már hosszú évekkel ezelőtt megkezdte a regionális terjeszkedését, melynek eredményeképpen még a szibériai Irkutszkban is üzemeltet fiókot.

A nemzetközi statisztikákban fellelhető az ún. külföldi eszközök aránya a teljes banki eszközökön belül mutató is, amely azt jelenti, hogy a banki eszközök milyen arányban vannak külföldi bankok kezében. Külföldinek egyébként olyan bank számít, ahol a részvények legalább 50 százaléka külföldiek kezében van. A 2020-as adatok szerint több országnál a mutató 100 százalék, tehát a teljes bankrendszer külföldi kézben van: Barbados, El Salvador, Madagaszkár. A mutató közel 100 százalék Észtországban, Új-Zélandon, Hong Kongban, Luxemburgban, vagy éppen Uruguay-ban. Nincs viszont külföldi banki jelenlét többek között Etiópiában, Haitin, Izlandon, Katarban, vagy éppen Jemenben. Magyarországon a vonatkozó mutató 56 százalék, míg Lengyelországban 76, Csehországban 85, Szlovákiában pedig 75. Ezek a mutatók is megerősítik a magyar bankrendszer sajátos, kevésbé nemzetközi jellegét.