Mi mozgatta a forint árfolyamát 2022 eddig eltelt hónap...

Mi mozgatta a forint árfolyamát 2022 eddig eltelt hónapjaiban? – OecoFocus

A forint árfolyamát az idei évben elsősorban külső tényezők, illetve a külkapcsolatok körébe tartozó ügyek mozgatták. A fizetőeszköz január első napjai és július eleje között 11%-kal esett vissza. Az első és legfontosabb forintgyengülést kiváltó tényező a szomszédos országban kitörő háborús konfliktus volt. Az év eleji forint erősödés után február 24-én, az orosz-ukrán konfliktus kitörése után a hazai fizetőeszköz egyből 2,2%-kal esett az euróval szemben (356,5-ös szintről 364,5-ös szintre), majd a fokozatos gyengülés március elejéig folytatódott, 400 forintnál tetőzött. A másik meghatározó, árfolyamgyengítő tényező az EU-forrásokról való megállapodás volt. E tekintetben a piac beárazhatta, hogy több milliárd forintnyi devizaforrás érkezik Magyarországra, amelyet forintra váltanak át. Így előzetesen a nagyobb forint iránti keresletet is árazták. Jelenleg viszont nincs szó ezen források azonnali megérkezéséről, vagyis visszakorrekció történik. Emiatt minden, ami a megállapodás irányába hat, a forint erősödését hozná, ami azt torpedózza, az pedig a további gyengülés felé.

Továbbá olyan nemzetközi szintekről begyűrűző hatások is érvényesülnek, mint a globális lassulás, amely általában a feltörekvő piaci devizák gyengülésével jár. Míg a nemzetközi folyamatok nyomán kialakult fokozott infláció szintén ront a helyzeten, hiába tompítják a hazai kormányzati intézkedések a drágulást a régiós országokkal összevetve. (Például májusban a cseh infláció 14,2%, a lengyel 13,9% volt, míg a magyar 10,7%.) Kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaság megítélését az is, hogy energiaimportőr országként egyre drágább a gáz, ami az egyébként is mínuszos fizetési mérlegünket tovább rontja. A kedvezőtlen külső pozíció pedig öngerjesztő folyamathoz vezet, a forint további gyengülését vetíti előre. Mind emellett olyan nemzetközi pénzpiaci folyamatok is hatást gyakorolnak, mint az európai és az amerikai régió kamatpolitikájának különbözősége, amely a dollár erősödését segítette elő az európai valutával szemben, és ezzel a forint gyengüléséhez vezetett.

A másik, piac által kiemelten követett eseménysor az európai uniós támogatások körül kirajzolódó vita. Április 5-én következett be újabb forintgyengülés, amikor az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy megindítják Magyarország ellen a jogállami eljárást. Április 4-én a választások utánra már ismét 368 forintos szinten járt az euró, majd az uniós hír nyomán egy nap alatt ismét 2,1%-kal gyengült az árfolyam.

A következő gyengülési hullám április végén indult, és ismételten nemzetközi események álltak a hátterében. A kéthetes mélypont körüli jegyzések oka egyrészt a dollár erősödése, ami az euróövezethez kötődő gazdaságok devizáit is megviseli. A közvetlen kiváltó hatás azonban az a gázpiaci fejlemény volt, hogy az oroszok leállították a szállítást Lengyelország és Bulgária felé.

Május második felében az Európai Bizottság és Lengyelország közötti megállapodás körvonalazódott, ami azt is jelentette, hogy Magyarország egyedül maradt az uniós jogállamisági vitában. A piacok erre is az árfolyam gyengülésével reagáltak. Ehhez a hatáshoz járult hozzá, amikor május 25-én ágazati különadók bevezetését jelentette be a kormány.

Az ágazati különadók annak ellenére jelentős piaci turbulenciát váltottak ki, hogy a kormány előzetesen többször kifejezte elkötelezettségét az idei hiánycél mellett. Maguk az intézkedések típusa sem jelentetett újdonságot, a kormány korábban már élt hasonló ágazati különadókkal, (mint a bankadó vagy az ún. népegészségügyi termékadó (chipsadó)). Továbbá a piac a befektetési környezet romlását hangsúlyozta, és nem vette figyelembe, hogy a hazai társasági adó nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabbak között van. Ráadásul az ágazati különadók csupán egyes vállalatokat érintenek, amelyek extra bevételekre tettek szert a járvány nyomán kialakult válság időszaka alatt. Nemzetközi példák is adódnak arra, hogy a rendkívüli helyzetben például más országok kormányai is éltek hasonló eszközökkel.

Szintén május végi fejlemény volt, hogy megszületett az európai uniós megállapodás az orosz olajembargó kapcsán, amely alól magyar kezdeményezésre kivételt jelent a csővezeték. Magyarország orosz fosszilis energiahordozóktól való függősége szintén kedvezőtlen reakciókat váltott ki a piactól.

Az MNB sem tudta lassítani a megelőző hónapokban a kamatemelési ciklusát, amelyet már 2021 júniusa óta, a régiós országokat megelőzve indított el. A magyar jegybanknak nincsen árfolyamcélja, elsődleges horgonya az infláció. Csak a tekintetben tudja az árfolyamban bekövetkezett turbulenciát tompítani, amennyiben az jelentős kihatással van az inflációra. A jegybank élhetne még a devizatartalék felhasználásával a forint piacán, ezzel az eszközzel azonban nem szokott élni, mivel az könnyen a devizatartalék elégetéséhez vezethet, anélkül, hogy érdemben és tartósan befolyásolná az árfolyamot.

Ezzel együtt is július 7-én több beavatkozási kísérlet is történt, amely vissza tudta rántani a mélypontról a forintot. Az MNB 200 bázispontos július 7-i kamatemelése az egyhetes betéti tendernél, amelyet követően erősödni kezdett a hazai fizetőeszköz. További árfolyamot erősítő hír volt, hogy a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve egy agrárrendezvényen Orbán Viktor kormányfő fontos üzeneteket mondott arról, hogy milyen engedményeket tesz a kormány az EU-megállapodás mielőbbi összehozása érdekében. Majd az MNB azt is bejelentette, hogy már a jövő héten összeolvaszthatja az alapkamatot a ma megemelt egyhetes betéti rátával, azaz nem vár a hónap végéig, és további, a devizalikviditást segítő intézkedéseket is bejelentett. Ezek hatására erősödött a forint, az euró jegyzései átmenetileg 405 alá estek a délutáni kereskedésben.