Oeconomus posztja - posztok.hu

A tengerszintemelkedés gazdasági hatása – OecoGlobus

️ A globális felmelegedésben sokan kételkednek, de a releváns szakértők 97%-a egyetért vele. 1880-óta a Föld átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal emelkedett, és ebben az időszakban mért 20 legmelegebb év közül 18 az elmúlt két évtizedben volt. A 2015-ös Párizsi Egyezményhez csatlakozó 175 állam célul tűzte ki, hogy a felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fokban maximalizálják. Az éghajlatváltozás egyik legsúlyosabb közvetlen hatása az elsivatagosodás mellett a sarkköri jégsapkák olvadása. Az elmúlt két évtizedben 3,6 cm-rel emelkedett a Föld tengereinek, óceánjainak vízszintje, melyet 28 ezer milliárd tonna jég olvadása okozott. Az exponenciálisan gyorsuló olvadáshoz az is hozzájárul, hogy a havas, jeges, világos felszínű területek sokkal több fényt vernek vissza (nagyobb az albedójuk, vagyis a fényvisszaverő képességük, hozzávetőlegesen 85-90%, míg a sötét talajé 20%, óceáni vízfelszíné 30%), így ezek csökkenése (bár a legtöbb ilyen terület alacsony évi napsütéses órájú területen fekszik) öngerjesztő folyamatként tovább gyorsítja a jégsapkák olvadási ütemét. A kedvező földrajzi fekvés miatt a világ népességének jelentős része vízparti, tengerparti városokba tömörült. A jövőben a tengerszintemelkedés eddig soha nem látott népvándorlást és gazdasági pusztítást eredményezhet.

A 19. században 6 cm-rel, a 20. században pedig már 11-16 cm-rel emelkedett a világon az átlagos tengerszint. A Földfelszínen levő összes jég elolvadása esetén (mely a jelenlegi olvadási ütem mellett 5000 évet venne igénybe) 68,3 méterrel emelkedne a vízszint. Hazánk ebben az esetben is legalább kétszáz kilométerre lenne a legközelebbi tengerparttól. Ugyanakkor Hollandia és például Florida állam teljesen, Dánia, Belgium és Németország pedig félig kerülne a vízszint alá. Az Egyesült Királyság rengeteg apró szigetből állna. Észak-Olaszország jelentős része szintén elsüllyedne. A kontinensek közül Afrika lenne a legkevésbé érintett, jelentősebb vízparti városai közül egyedül Alexandria és Kairó kerülne vízszint alá. Ázsiában Katar, a Bahreini Királyság és Bangladesh teljesen elmerülne, de Indiában, Pakisztánban, Indonéziában és Kínában is százmilliók jelenlegi lakóhelye kerülne vízszint alá. Ausztrália közepén egy óriási belső tó alakulna ki. A megmaradt területeken kívül a küzdelem az akkorra kolonizálhatóvá vált Antarktisz iránt folyna.

A 2019-es Világgazdasági Fórum Globális Kockázatok jelentése szerint 287 millió ember veszélyeztetett 0,5 méteres tengerszintemelkedés esetén, ami 2030-ra következhet be. A jelenlegi évszázad végére vonatkozó becslések igen változó, 10 és 100 centiméter közötti emelkedést prognosztizálnak, az előrejelzések átlaga a 75-85 cm. Ez közel egymillió négyzetkilométernyi területet elmerülését jelentené, ami Franciaország területének kétszerese. A Greenpeace tanulmánya szerint az egyik legveszélyeztetettebb terület Kelet-Ázsia. 2030-ra Thaiföld fővárosát, Bangkokot a város GDP-jének 96 százalékával megegyező kár érne. Hasonló a helyzet a fülöp-szigeteki főváros, Manila esetében is (87%).

Összességében az áradás a világ GDP-jének 20%-át is elpusztíthatja. Olyan kedvelt turisztikai üdülőközpontok, mint a Maldív-szigetek, Tuvalu, Kiribati, Marshall-szigetek teljesen kiürülnének. Az elmúlt évtizedben csupán az Egyesült Államokban 155 milliárd dolláros kárt okoztak az áradások. Thomas Schinko környezetközgazdász, a IIASA (International Institute for Applied Systems Analysis) projektvezetője szerint átlagosan a globális bruttó össztermék 1,3%-val megegyező kárt okozna minden egyes méternyi vízszintemelkedés. 2100-ra éves szinten a veszteség elérheti a világ GDP-jének 4%-át, Schinko szerint a megfelelő felkészüléssel ez fél százalékra csökkenthető. A környezetváltozás következtében a világ gazdasági súlypontja megváltozhat, a belsőbb, védett tájak felértékelődhetnek. A 2100-ra prognosztizált vízszint a mai gazdaság számára 14,2 ezer milliárd dolláros évi össztermék kiesést jelentene, ami közel Kína éves GDP-je. Ez számos tengerparti erőművet, tölcsértorkolat mellett fekvő világvárosok épületállományát (pl. London, New York), földalatti kommunikációs kábeleket, kiépült infrastruktúrát és tengernyi lakóépületet jelent.

Történtek az elmúlt húsz évben bíztató fejlemények is, 2008 és 2018 között az alacsony károsanyag kibocsátású, fenntarthatónak vélt energiaforrásokba való befektetések összege 75%-kal nőtt. Ezalatt csupán az Európai Unió tagállamai megtriplázták a szektorba való beruházásaikat. A tengerszintemelkedéssel szembeni védekezésnek két módszere létezik: partmenti védőgátak (természetes vagy mesterséges akadályok), illetve a bizonyos területek tudatos elárasztása. A tudósok szerint a tengerszint emelkedése akkor is elkerülhetetlen, ha másnapra el is éri az emberiség a karbonsemlegességet. A Global Infrastructure Hub becslése szerint a károk csökkentéséhez 18 ezer milliárd dollár befektetésre lenne szükség 2040-ig. A számítások szerint így minden egyes befektetett dollár ötszörösen ”térülne meg” a veszteség minimalizálásaként.

Sokan a fosszilis üzemanyagú személygépkocsik elektromos meghajtásúra való cserélésében látják a probléma megoldását, azonban ez az üvegház hatású gázok éves kibocsátásának csupán 5-15%-ért felelős. Emellett az elektromos gépjárművek csak abban az esetben bocsátanak ki kevesebb károsanyagot, ha az előállításuk is környezetkímélő alapanyagokból történik (az akkumulátor egyik alapanyaga a kobalt, amelyet az afrikai lelőhelyek és a gyártóüzem között több ezer kilométert szállítanak, jellemzően tengeri útvonalon), illetve a meghajtáshoz szükséges áram is fenntartható forrásból származik. Sokkal jelentősebb szennyező a légi forgalom, tengeri áruszállítás (mivel ezek kevésbé finomított kőolajat égetnek), illetve a légszabályozás (fűtés, hűtés) és a természetes emisszió. Az elektromos autók helyett a kötöttpályás tömegközlekedés terjedése és a turizmus, gyártási folyamatok lokalizációja csökkentené szignifikánsan az üvegházhatású gázok kibocsátását.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/veges-kornyezetben-nem-lehet-a-vegtelensegig-novekedni-mi-fan-terem-a-nemnovekedes-politikaja/