Oeconomus posztja - posztok.hu

A hőhullámok visszavetik a GDP növekedését – OecoGlobus

Az utóbbi években hozzászokhattunk már a kimondottan hangzatos, sőt sokszor szenzációhajhász szalagcímekhez, és ezek az utóbbi napok hőhulláma kapcsán sem maradtak el. Egyik ezek közül arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi az életünk hátralevő részének legenyhébb nyara. Ennek tükrében időszerű lehet annak rövid áttekintése, hogy az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés milyen hatásokat eredményez majd a gazdaságban.

Jól ismert tény, hogy hőség idején a munkavállalók fáradékonyabbak, ebből adódóan többször hibáznak, csökken a termelékenység és ilyenkor elapadnak a kreatív energiák is. Talán a leglátványosabban a gazdasági szektorokban megjelenő termelékenységvisszaesést lehet kiemelni, amely leginkább a mezőgazdaság és az építőiparban jelentkezik. Számos becslés alátámasztja, hogy az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok miatt a jövőben a munkaórák 2 százaléka fog kiesni. Ennek leginkább az lesz az oka, hogy túl meleg van/lesz a munkavégzéshez, vagy azért, mert a dolgozók csak kisebb intenzitással tudnak dolgozni. Ezenkívül hőhullámok idején növekszik az energiafogyasztás, romlik a munkavégzés és a tanulás hatékonysága. Egy 2018-as tanulmány arra hívta fel a figyelmet arra, hogy az amerikai államok általában lassabban növekednek akkor, amikor viszonylag melegek voltak a nyarak. Az adatok arról tanúskodtak, hogy az éves növekedés üteme 0,15–0,25 százalékkal csökkent akkor, amikor az adott államban a hőmérséklet egy Fahrenheittel volt magasabb az átlagnál.

️ Az előrejelzések szerint 2030-ra a fejlődő országokban nagyjából 4,2 milliárd amerikai dollárnyi termelékenységkiesés következik be a hőhullámok miatt, ez pedig nem csökkenti, hanem inkább kiélezi a globális egyenlőtlenségeket. Talán nem meglelő, hogy az az agrárszektor, ahol 940 millió ember keresi meg mindennapi kenyerét, a legkitettebb az extrém hőmérsékleteknek. Az elsődleges következmények pedig a következők lesznek: kieső munka, szerényebb betakarított termésmennyiség, magasabb fogyasztói árak és nehezebb megélhetés. Érdemes emlékeznünk arra, hogy a ma már híres 2012-es amerikai hőhullám idején a kukorica terméshozama 13 százalékkal esett vissza. Mindez önmagában nem is lenne érdekes, de hangsúlyoznunk kell, hogy ennek hatására a világpiaci kukoricaár jelentősen növekedett, ugyanis az USA adja a globális termelés közel 40 százalékát. Az ilyen jellegű időjárási anomáliák rövid távon növelik majd az élelmiszerárak volatiliátást és kimondottan kockázatosak az alacsony jövedelmű és azon országok számára, melyek magas mezőgazdasági termék importfüggőségéi rátákkal rendelkeznek. Sajnos általánossá válhat az élelmezés-bizonytalanság. Ezen kérdésekre azért érdemes ráirányítani a figyelmet, mert a világ népességének közel 70 százaléka várhatóan olyan városokban él majd 2050, melyek extrém hőhullámoknak leszek kitéve.

A kedvezőtlen hatások sajnos nem kerülik el Magyarországot sem. A Kárpát-medencében is egyre extrémebbé válik majd az időjárás. Jelenleg az Alföldön hónapok óta aszály pusztít, és a hazai szakemberek máris felhívják a figyelmet arra, hogy a kínálati oldalon jelentkező szűk keresztmetszetek miatt (is) tovább növekedhetnek az élelmiszerárak.