SZJA-mentesség is növeli a diákok nyári munkából szárma...

SZJA-mentesség is növeli a diákok nyári munkából származó jövedelmét – OecoFocus

Számos tényező javítja az idei évben a diákok helyzetét abban a tekintetben, hogy nyári munkát találjanak, és a tavalyinál legalább 15-20%-kal magasabb keresetet érjenek el.

🖩 Az idei évben a minimálbér 20%-kal emelkedett, amely hatással volt az összes többi kereseti kategóriára. Emellett fontos tényező, hogy a 25 év alatti fiatalok jövedelemét 2022 januárjától nem terheli 15%-os SZJA, amennyiben az nem haladja meg a havi bruttó 433 700 forintot. Így a diákok járulékalapot képező jövedelméből csak a 18,5%-nyi társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. E tényezők hatására óránkénti 1150 forintnál alacsonyabb összegért már nem nagyon helyezkednek el a legalább 15. életévüket betöltött diákok.

További kormányzati támogatást jelent, hogy 2013 óta a Nyári diákmunka program keretében bértámogatással ösztönözik a fiatok nyári munkavállalását. A középiskolások és egyetemisták (16–25 év közötti korcsoporthoz tartozó nappali tagozatos diákok, akik a jelentkezéskor még nem állnak munkaviszonyban) minden év június közepétől augusztus végéig regisztrálhatnak a támogatásra, amelyet az önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban működő vállalkozások hívhatnak le a fiatal munkavállalók foglalkoztatására. Az önkormányzatok esetében legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatás támogatható. A helyhatóságok részére legfeljebb 2 hónap időtartamra teljes egészében megtérítik a munkabért. A mezőgazdaságban, a turizmusban és a vendéglátásban tevékenykedő munkaadóknál legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatás támogatható, a program a munkabér összegének háromnegyedét vállalja át. A kezdeményezés keretében megvalósuló foglalkoztatás legkorábban 2022. július 1-ével kezdődhet. A támogatás megállapítása során havi munkabérként a szakképzettséget igénylő munkakör esetében fejenként bruttó 195 ezer forint vehető figyelembe. Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetében ez a limit 150 ezer forint. Így a havi bér támogatott része az SZJA-mentességet figyelembe véve akár 122-159 ezer forint is lehet.

Milyen juttatásokat kaphatnak a fiatalok a munkahelyükön?

A diákok jellemzően a minimális órabér helyett, inkább az 1500-1600 forintos sávban találnak kereseti lehetőséget Budapesten és az Észak-Dunántúlon, de nem ritka az 1700-1800 forintos órabér sem. Az alföldi régióban 1300-1400 forint a jellemző sáv. Ugyanakkor nem csak a munkavállalás helyszíne, hanem az ágazat is sokat számít. Így 2-3 ezer forint közötti órabérek is elérhetőek, például az IT-szektorban, vagy egy irodai asszisztensi munkakör esetében. Ezenkívül hasonló órabérek jellemzőek az olyan fizikai munkák esetében is, mint például árumozgatás. E területeken ugyanis jelentős a munkaerőhiány. Nagy változást jelent a korábbiakhoz képest, hogy a home office lehetősége a diákmunkák egy részénél is megmaradt. Emellett, sok esetben a fiatalok akár olyan céges rendezvényeken is részt vehetnek, mint a csapatépítés. Továbbá a béren felüli juttatásokból is részesülhetnek.

Mennyire nehéz munkát találni?

Az olyan kormányzati lépések mellett, mint az SZJA-mentesség vagy a bértámogatás, a munkaerőhiány is elősegíti a munkavállalást. Ez nem csak a bérekre hat ki, hanem a lehetőségek számát is növeli. A statisztikák azt mutatják, hogy a 25 év alattiak körülbelül fele dolgozik rendszeresen vagy alkalmanként, míg ez az arány bő egy évtizede, csupán 10-15% volt. Az iskolaszövetkezetek szerepe is fontos a diákok munkavállalásában, 70-80 ezer diák dolgozott tavaly nyáron a szervezeteken keresztül. (A fiatalok munkavállalása szezonális hatásoktól jelentősen függ 260-300 ezer fő között mozog.) A legtöbb pozíciót a diákok számára a kereskedelem és vendéglátás biztosítja, többek között pénztáros, árufeltöltő és gyorséttermi kisegítő munkakörökben.

Mennyit dolgoznak a diákok?

Jellemzően a közoktatásban tanulók nyáron egy hónapot vállalnak, a felsőoktatásban tanulók két hónapot, de utóbbi csoport esetében nem ritka, hogy az év többi időszakában is vállalnak munkát. A gyakornoki programokban résztvevő hallgatók aránya évről évre növekszik, de jellemzően nem csupán létszámuk nő, hanem a munkavállalás időszaka is kitolódik. A kötelező szakmai gyakorlati idő hat hete után a diákok általában maradhatnak tartós gyakornoki státuszban munkahelyeiken, ahol van lehetőség az egyetem elvégzése után főállásúvá munkatárssá válni. Ennek oka, hogy a vállalatok számára egyre fontosabb az utánpótlás-képzés, és a munkavállalók megtartása a jelentős munkaerőhiány mellett. Eközben a fiatalok irányába történő munkaerőpiac nyitás is megfigyelhető, így például mérnök, informatikus, 3D tervező-, minőségirányítási gyakornoki pozíciók esetében évente akár 10-15%-kal növekszik a meghirdetett státuszok aránya.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/25-ev-alatti-fiatalok-munkaero-piaci-helyzete/