Továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó az Európai Unióban – OecoGlobus

Az elmúlt időszakban szakmai vitákat váltott ki a kormányzat által az extrabevételeket elért szektorokra kivetett adó gazdaságra kifejtett hatása. A teljes kép érdekében érdemes azt is vizsgálni, hogy a cégek számára mekkora adókulcs érvényesül más országokkal való összehasonlításban. Az európai országok – a világ szinte minden országához hasonlóan – megkövetelik a vállalkozásoktól, hogy nyereségük után társasági adót fizessenek. A jelen bejegyzéshez tartozó térkép megmutatja, hogyan alakulnak a társasági adókulcsok az európai OECD-országokban.

A rangsor alapján Portugáliában van a legmagasabb társasági adókulcs az európai OECD-országok közül - 31,5%. Ezután Németország és Franciaország következik 29,9%-kal, illetve 28,4%-kal. Eközben a skála másik végét Magyarország (9%), Írország (12,5%) és Litvánia (15%) alkotja, ahol a legalacsonyabb a társasági adókulcs. Az európai OECD-országok jelenleg átlagosan 21,7%-os adót vetnek ki. Ez elmarad a világ átlagától, amely 177 joghatóságot mérve 23,9% volt 2020-ban.

A nemzetközi szinten is igen mérsékelt adókulcsot a magyar kormány 2017-ben vezette be, az üzleti környezet javítása érdekében. A lépés elősegítette számos nemzetközi vállalat magyarországi letelepedését, és munkahelyek teremtését. Fontos látni azt is, hogy a jelenleg bevezetett külön adók a vállalatok jelentős részét nem érintik. A rendkívül intézkedés emellett olyan szektorokra, illetve nagyvállalatokra vonatkoznak, amelyek váratlan bevétel-emelkedést tudtak realizálni az olyan szokatlan globális folyamatok nyomán, mint a járvány okozta korlátozások (például a digitalizáció felgyorsult terjedését eredményezte), vagy a gazdasági újranyitás után megugró árak (különösen az energiaszektorban).

A társasági adó kulcsa – nemzetközi folyamatok eredményeként – a nagyvállalatok esetében 15%-ra fog változni 2023-tól. 2021 októberéig hazánk tartózkodott a nemzetközi egyezményhez való csatlakozástól, amelyet 2021. július 1-jén az OECD tagállamainak döntő többsége elfogadott. Az OECD és az Európai Bizottság javaslata jelentős mérföldkőnek számít a nemzetközi adózás területén, tekintve, hogy több, mint 135 ország társasági adó szabályainak összehangolására törekszik.

2021 júliusában a javaslat több pontját érintő lényeges módosítása után, 2021 októberében hazánk is elfogadta az egyezményt. A változások Magyarország szempontjából kedvező irányúak voltak, ezért is döntött hazánk a csatlakozás mellett. Mivel a globális minimumadó feltehetőleg 2023-tól a nagy multinacionális vállalatokra fog csak vonatkozni (750 millió euró csoportszintű árbevétel fölött) így a hazai vállalkozások túlnyomó többsége közvetlenül nem esik majd a szabályozás hatálya alá, marad a 9%-os társasági adókulcs. Emellett fontos szempont, hogy a minimum effektív adókulcs a társasági adóra és az iparűzési adóra együttesen vonatkozik. A kormányzati szándék, hogy az adórendszer egyes elemeit hozzáigazítsák az új keretekhez, a helyzet további javítása érdekében. Összességében mostani megállapodás a vállalatok nagy része számára jelenlegi formájában sem jelent tehernövekedést.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/magyar-novum-az-agazati-kulonado/

#adok #agazatok #tarsasagiado #Europa #OECD #kulonaadok #iparagak #Magyarorszag #extraprofit

Maria Zaharova az orosz külügy sajtófőnöke az ukránok által Oroszország ellen folytatott drogháborúról:

Sok szó esett már a kijevi hatóságok és nyugati megbízottaik által alkalmazott módszerekről, és…

Szabó Laci azt mondja: a magyar kultúrpolitikának egy világos vezérgondolat köré kellene szerveződnie: „A világ legjobb dolga magyarnak lenni!”.
Pofonegyszerű!

Zenés őrségváltás és színes, táncos felvonulás várta az érdeklődőket a budai Várban

Az eseményen – mások mellett – részt vett Sándor Zsolt altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese,…

A Hungary Helps Programon keresztül félmillió rászoruló embernek tettük lehetővé, hogy migráció helyett a szülőföldön maradást válasszák.
(Fotó: Ghána, a Hungary Helps bolgatangai oktatási projektje,…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média