Oeconomus posztja - posztok.hu

Az orosz–ukrán háború és élelmiszerhiány Afrikában – OecoGlobus

Az orosz–ukrán háborús konfliktus során számos stratégiai fontossággal bíró kikötő került a megszálló erők fennhatósága, illetőleg blokádja alá. Ezek a létesítmények a globális élelmezési-és ellátási láncok szempontjából is komoly jelentőséggel bírnak. Az Afrikai Unió Moszkva blokádjával kapcsolatosan drasztikus következményekre figyelmeztet: további áremelkedésre és élelmiszerhiányra. Cikkünkben a blokád feloldásának lehetséges módozatait, valamint az események változatlansága esetén beálló fő problémákat és nehézségeket tekintjük át.

Macky Sall, szenegáli elnök 2022. május 31-én tartott felszólalásában kifejtette meggyőződését, mely szerint a háború következményeiből „a legrosszabb még előttünk áll”. Sall itt főként arra utalt, hogy az orosz és ukrán búzaimporttól erősen függő Afrika kénytelen lehet megküzdeni egy minden korábbinál súlyosabb éhínséggel. Jelenleg a kontinens búzabehozatalának (egyébiránt 44%-a érkezik az említett két államból) megszakadása egészen biztosan élelmezésügyi válsághelyzetet eredményezne. A szenegáli elnök az orosz blokádra „perfect storm”-ként, azaz tökéletes viharként utalt, ugyanis ennek nyomán minden bizonnyal megemelkedik az olaj és a műtrágya ára is. Utóbbi ára már a háborút megelőzően is a 2021-es érték háromszorosát tette ki. A farmerek és mezőgazdasági munkások nagyobb kiadásai, kiegészülve a koronavírus elhúzódó gazdasági hatásaival veszélybe sodorhatják az amerikai, az indiai és a francia élelmiszerellátást is. Sall további meggyőződése alapján a nyugati válaszlépések (mindenekelőtt Oroszország a SWIFT-rendszerből való kizárása) csak rontottak a helyzeten: Ezáltal ugyanis még inkább ellehetetlenült a pénzügyi tranzakciók gyors és eredményes rendezése és az élelmiszer szállítmányok megszervezése.

Az egyre inkább fenyegető probléma megoldására jó néhány javaslat fogalmazódott meg. Ezek többnyire az Ukrajna területén felhalmozódott, már learatott gabonakészletek zavartalan szállítására igyekeznek módot találni. Az Európai Bizottság jelentése alapján, július végéig nagyjából 20 millió tonna búza „felszabadítása” lenne elfogadható eredmény. A tengeri szállítás azonban meglehetősen nehézkes, sok logisztikai problémát vet fel. Mégis ez tekinthető a legkézenfekvőbb transzport lehetőségnek, hiszen a teherhajók sokkal nagyobb mennyiségű élelmiszer egyidejű mozgatására képesek, ráadásul esetükben a határátlépés sem igényel túlzottan sok időt. A megfelelő körülmények megteremtése tűnik jelenleg a nemzetközi közösség prioritást élvező feladatának. Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár együttesen szorgalmazták az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein belül történő közös fellépést. Ráadásul Törökország révén konkrét tárgyalások várhatóak a közeljövőben: Mevlüt Çavuşoğlu, török külügyminiszter a tervek szerint június második hetében fogadja orosz kollegáját, Szergej Lavrovot, amikoris egy fekete tengeri korridor létesítéséről értekeznek majd. Litvánia hasonló ajánlat megfogalmazására sarkallná az ENSZ-t. Szerintük létrejöhet egy olyan megállapodás, melyet követve Moszkva létrehozna egy, az élelmiszer szállításokat lehetővé tevő „safe passage”-et. Ezzel egyidejűleg pedig Ukrajna leszerelné az egyes partszakaszok közelében elhelyezett aknáit.

Konszenzusra jutni azonban – a nemzetközi közösség elhivatottsága ellenére – sem lesz egyszerű. Egyes európai szakemberek egyenesen Oroszország stratégiai manőverének tartják a blokád fenntartását. Ezek alapján Vladimir Putyin célja és érdeke globális élelmiszerhiány generálása, ami felkorbácsolja az Afrikából és a Közel-Keletről Európába érkező migrációs hullámok intenzitását. A folyamatosan és nagy számban érkező bevándorlók pedig gazdasági instabilitást eredményeznének az Európai Unióban és belülről gyengítenék azt. Mindeközben a Kreml a nyugati szankciós politika hozadékaként tekint a jelenlegi szituációra.