Oeconomus posztja - posztok.hu

Romló hitelminősítések a háború árnyékában – OecoGlobus

️Az orosz-ukrán háborús konfliktus nem csak a harcokban közvetlenül érintett, de az események tovább gyűrűző hatásainak kitett országokat is megviseli. Kiváltképp látványos ez a két fél exportjaitól erőteljesebb függőségben lévő államok esetében. Mindezek kapcsán érdemes áttekintenünk a régió néhány államának aktuális hitelminősítéseit. Ezeket az adatokat vizsgálva megtudhatjuk, hogy melyikük befektetési környezete, illetőleg stabilitása szenvedte a legnagyobb károkat.

Az adósságbesorolás tekintetében Ukrajna helyzete a háborút megelőzően sem bizonyult kedvezőnek. A háborús történések nyomán azonban az értékelés is tovább erodálódott, ez pedig az ország nemzetközi megítélésének sem kedvezett: a Moody’s Investors Service elnevezésű nemzetközi hitelminősítő 2022. május 20-án Caa2-es fokozatról Caa3-asra módosította Ukrajna minősítését. Utóbbi rendkívül magas kockázati faktort jelez a befektetők számára. Az optimális besorolás – amely mellett már érdemes és nyereséges lehet befektetéseket eszközölni – a Baa3-as szint lenne. Ettől viszont Ukrajna jelen pillanatban igencsak messze áll. A hitelminősítő főként az elhúzódó háború okán keletkezett, külföldi devizában és hazai valutában mért, hosszú lejáratú adósságállomány növekedésével, illetve fenntarthatatlanságával indokolta lépését. Ukrajna tehát jelenleg – dacára a folyamatos és nagy mértékű nyugati támogatásoknak – merőben kedvezőtlen befektetési terepnek tekinthető. Az ok egyértelmű és objektív.

Oroszország egyre fokozódó nemzetközi izolációja megfigyelhető hitelminősítéseinek alakulásiban is. Ugyanakkor klasszikus értelemben vett alakulásról aligha beszélhetünk. A Trading Economics összegzése alapján, legutoljára 2022. március 17-én történt mérvadó besorolás: ekkor Oroszország kilátásai meglehetősen negatívak voltak, hiszen minősítése CC-volt. Ez pedig az S&P Global Ratings skálája alapján a harmadik legrosszabb besorolást jelenti. Március közepe óta érdemi becslés nem történt. Mind a Moody’s Investors Service, mind az S&P NR-jelzéssel (azaz not rated=nem minősített) tüntette fel Oroszországot márciusban és áprilisban közzétett kalkulációiban. Tekintve, hogy a háború kezdete óta jó néhány cégóriás vonult ki az országból (McDonald’s, Netflix, Spotify) levonhatjuk a következtetést: a befektetési hajlandóság Oroszországban sok szempontból szinte teljes egészében beszűkült.

Az Oroszországból áramló exportnak módfelett kiszolgáltatott állam az alig 5,5 milliós népességű Szlovákia. Az S&P megállapításai szerint a szlovák gazdasági növekedés és költségvetési stabilitás a háború hatására súlyos veszélybe került. Az orosz inváziót megelőzően 4,7%-os GDP gyarapodást becsültek a szakemberek a 2020-es évre, ám most már csak 2,1%-os növekedésre van kilátás. A korbábban említett függőség számszerűsítve a következőket jelenti: Szlovákia nyersolajszükségleteinek 95%-át, földgázkészleteinek pedig 85%-át szerzi be közvetlenül Oroszországból. Lévén az Európai Unió fokozatosan leépíteni szándékozik az orosz energiafüggőséget, a tagállamok alternatív megoldások után kénytelenek kutatni. Azonban egyelőre nem sikerült olyan terveket kidolgozni, melyeket követve pótolhatóvá válnának a kiesett szállítmányok. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy Szlovákia, az S&P általi besorolása meggyengült, kilátásai aligha bíztatóak a közeljövőben.