Oeconomus posztja - posztok.hu

Repül a dollár: ki tudja, hol áll meg? – OecoGlobus

Viszonylag szerény publicitást kapott a gazdasági sajtóban, hogy 2022. május 12-én a forint történelmi mélypontot ért el az amerikai dollárral szemben. Az árfolyam ugyanis átlépte a 368 forintos szintet.

Idehaza elsődlegesen a forint/euró árfolyamot követjük, de érdemes ráirányítani a figyelmet a tényre: a devizapiacon a forgalom 88%-át amerikai dollárban jegyzik, ráadásul ez a mutató az utóbbi években még növekedni is tudott. (Az euró „csak” 32%-os forgalmat generál.) Ennek tükrében méginkább érdekes lehet annak feltárása, hogy miért erősödik látványosan az utóbbi időszakban az amerikai dollár.

Elsőként arra érdemes reflektálnunk, hogy mennyivel erősödött az utóbbi időben az amerikai fizetőeszköz. Ehhez leginkább az az amerikai dollár index ad támpontot, amely a dollár értékét másik hat fontos fizetőeszköz ellenében méri. A mutató húsz éve nem látott szinten mozog. A 2022-es év kezdete óta, 8 százalékot emelkedett, és az utóbbi 12 hónapban pedig 14 százalékot. Egyedül a japán yennel szemben egyetlen év alatt 13 százalékot erősödött az amerikai fizetőeszköz. Az utóbbi tizenkét hónapból tízet erősödéssel zárt a dollár az euróval szemben, de a fennmaradó kettőben is inkább stagnálás történt, mint gyengülés. Ebből is látható tehát, hogy az amerikai fizetőeszköz minden másik devizával szemben erősödik.

Az okok nem csak hazaiak, sőt röviden arra tudunk rámutatni, hogy az erősödés mögött leginkább az inflációtól való félelem, illetve a geopolitikai kockázatok állnak. A nemzetközi befektetők a gyengülő globális növekedés és az infláció leküzdésére egyre inkább az amerikai dollár felé fordultak, melynek intenzitása 2002 óta nem tapasztalt. Meg kell jegyeznünk még azt is, hogy történeti dimenzióit tekintve a dollár mindig erősödik, ha a globális likviditás beszűkül (a jegybankok ugyanis egyre inkább szűkítik a monetáris politika mozgásterét). Ezeken túl egyelőre továbbra sincs ellenfele az amerikai dollárnak a világ tartalékvalutáinak körében. Fontos kiemelnünk, hogy a FED és az EKB közel sem azonos monetáris politikát folytat. Az USA-ban két alkalommal összesen 75 bázisponttal emelték meg a kamatot, míg az euróövezetben még csak a negyedik negyedévben tervezik az első kamatemelést. A kamatdifferencia pedig egyértelműen az amerikai deviza felé tereli a nemzetközi befektetőket.

Az európai háború továbbá rendkívüli mértékben rontja a kontinens kilátásai, ugyanis Európa függő helyzetben van az orosz olaj és földgáz kapcsán. Abban minden elemző egyetért, hogy a kontinensünkön valós forgatókönyv az energiaválság, amely súlyos gazdasági visszaeséssel járhat. Mindez nem tartogat túlzott optimizmust a magyar forint számára, ugyanis empirikus tény, hogy az amerikai dollár erősödésekor, a forint gyengülésnek indul. Ez egy sajátos feltörekvő-piaci vonás, mely a monetáris politika számára mindenütt sajátos fejtörést okoz.