2022 márciusában a 15-74 év közötti foglalkoztatottak á...

2022 márciusában a 15-74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,697 millió fő volt, míg a munkanélkülieké 176 ezer fő. Ezt a rendkívül magas foglalkoztatotti számot (rendszerváltás előtti szintet megközelítőt) úgy sikerült elérni, hogy szezonális jelleggel a téli hónapokban néhány ágazatban csökkenni szoktak az álláshelyek. Az év harmadik hónapjában még sosem tartottak nyilván ilyen kevés álláskeresőt az elmúlt három évtizedben. A turisztikai, építőipari és mezőgazdasági szezon kezdetével ez várhatóan tovább fog csökkenni. A munkanélküliek aránya az uniós átlag felét teszi ki.

🧑‍ Az év első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest 107 ezerrel több a foglalkoztatott. Ez azonban betudható annak, hogy a tavalyi év első három hónapjában a járvány terjedésének mérséklése érdekében bevezetett korlátozások sok állás megszűnését eredményezték. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 103 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottak száma pedig 10 ezerrel csökkent. A Magyarországon élő, de külföldön munkavállaló emberek száma 14 ezerrel nőtt. Idén január-március között a 15-64 év közötti korosztályban átlagosan 4,569 millió fő minősült foglalkoztatottnak, így a korcsoportra jellemző foglalkoztatottsági ráta 74%. A 2010-es 56%-os szintről sikerült egy tucat év alatt erre a szintre feljönni, ami több mint egymillió új munkavállalót jelent. A férfiak esetében a mutató értéke 78,5% (2,424 millió fő), míg a nőknél 69,4% (2,145 millió fő). A legfiatalabb, 15-24 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 27,4% (269 ezer fő), míg munkanélküliségi rátájuk 10,4% (31,3 ezer fő). Az előző év azonos időszakához képest ez 3,2 százalékpontos csökkenést jelent. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éves emberek körében a foglalkoztatottsági ráta éves szinten 2,2 százalékponttal javult 87,8%-ra, míg az 55-64 évesek között 3,4 százalékponttal 64,6%-ra emelkedett. Az idős és a fiatal korcsoporton belüli álláskeresők a harmadát adják az összes munkanélkülinek. Az elmúlt 12 év kormányzatainak egyik deklarált célja volt a foglalkoztatottság növelése, a következő célkitűzés a képzettség javítása lehet. Ennek eszköze a felnőttképzés és a szakmunkaképzés ösztönzése. A gazdaságilag inaktív népesség az első negyedévben egy évvel ezelőttihez képest 118 ezerrel csökkent, amihez a korosztály lélekszámának 45 ezres csökkenése is hozzájárult. A KSH számításai szerint a potenciális munkaerő tartalék 299 ezer.

Az Európai Unió 2030-ra kitűzött, három pontból álló Európai Szociális Jogok Pillérei célkitűzések közül a 20-64 évesek körében a foglalkoztatottság legalább 78%-ra való emelése az egyik. A tagállamok közül Magyarország mellett még hét államban már sikerült ezt teljesíteni (legmagasabb Hollandiában (81,7%), Svédországban (80,7%) és Csehországban (80%)). Jellemzően a déli tagállamokban alacsonyabb ez az arány. Az egész Európai Unióban ugyanebben a korosztályban átlagosan 73,1% a foglalkoztatottak aránya, ami 189,7 millió főt jelent.

Márciusban az állásnélküliek száma a férfiak között 99 ezer fő volt (3,8%), a nőknél 82 ezer fő (3,6%). Ez azt jelenti, hogy a várakozásoknak megfelelően a munkanélküliségi ráta éves szinten 0,8 százalékponttal mérséklődött (számszerűen 34 ezer fővel) 3,6%-ra. Észak-Magyarország kivételével – ahol a viszonyszám értéke 1 százalékponttal nőtt – mindegyik régióban csökkent az álláskeresők aránya. Relatív legtöbb állásnélküli Észak-Alföld régiójában volt (6,8%), míg a legkevesebb a Budapest és Pest megye után második legfejlettebb területen, a Közép-Dunántúlon (1,7%). A munkakeresés átlagos időtartama hazánkban 8,9 hónap, a munkanélküliek közel harmada azonban több mint egy éve keres állást. A csúcspontot jelentő 2013-as szinttől ez az időtartam 110%-ot csökkent, míg 2010-től 80%-ot.

A munkaerőpiac egyre feszesebb, 10 üres álláshelyre 42 álláskereső jutott. A főváros mellett Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb a mutató értéke (15-15), míg a legmagasabb Somogy megyében (163). A munkaerőpiac már most közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, a munkaerőhiány komoly problémát jelenthet a vállalkozásoknak. A keresleti nyomás hatására (vagyis a cégek bérversenye miatt) további dinamikus bérnövekedésre lehet számítani. Egy felmérésből, melyben 214 munkaerőpiaci szakembert kérdeztek kiderült, hogy a legnagyobb feladat idén a munkaerő kiválasztása és megtartása lesz. Ehhez a toborzási csatornák szélesítését, kiválasztási folyamat idejének rövidítését és a béren kívüli pluszjuttatások bővítését tartják jó eszközöknek. A foglalkoztatók 26,6 ezer üres állást jelentettek be márciusban, melynek 40 százalékához igényeltek állami támogatást. A tárgyhónapban összesen 29,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 9,5 százalékot tett ki. Az orosz-ukrán háború munkaerőpiaci hatásai még nem gyűrűztek át Magyarországra. Várhatóan enyhítő hatása lesz a menekülthullámnak, bár döntő többségük más tagállamba utazik tovább és az itt maradók sem terveznek hosszabb távon letelepedni hazánkban.

Jellemzően a magánszféra fizetéseinek terjedelme nagyobb, azonban a közszférában alkalmazottak esetében ritkábbak a kiugróan alacsonyabb keresetek. Míg hazánkban a nem állami foglalkoztatottak 19-21 százaléka keresett legfeljebb minimálbér összegét, addig a közalkalmazottak esetében ez 14% volt.